Hogy milyen szerepük van a nagycsaládoknak, a családlánc tagszervezeteinek a társadalomban? A magyar nemzeti identitás megőrzését, a családi értékek fenntartását és terjesztését, az anyanyelv ápolását, a magyar hagyományok megőrzését és továbbadását, a múlt emlékeinek ápolását és hosszabb távon a tehetséggondozás elősegítését kell szolgálniuk. És szolgálják – fogalmazta meg kérdésünkre a választ Csuzdi József, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ) koordinátora. A nagycsalád jövőt jelent, hangsúlyozta előadásában Bauer Béla szociológus, a KSH Népességkutató Intézet munkatársa, aki nehezményezte, hogy a társadalom nem becsüli meg igazán a családokat, a nagycsaládokat. Pedig évente nagyobb városnyi lakossággal kevesebben vagyunk, magas a magukra hagyott idősebb szülők, a gyermeküket egyedül nevelők, a szingli életmódot választók aránya stb. Bauer Béla kutatási eredményekkel alátámasztott előadásában kiemelte: a nagycsaládban szocializálódottak számára sem az idősekről, sem a kicsikről való gondoskodás nem jelent terhet.

A családok, a nagycsaládok példamutatását, az összefogást, a családláncok egymást segítő és erősítő szerepét emelte ki köszöntőjében Kormosné-Debreceni Zsuzsanna, az Emberi Erőforrá­sok Minisztériuma Szociális, Családi és Ifjúságért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője, aki azt is hangsúlyozta, hogy támogatni kell a családi erőforrásokat. A kormány nemzetpolitikájában kiemelt helyet foglal el a szórványprogram, hisz egyre inkább szórványosodunk, mondta Tóth István, Magyarország Beregszászi Magyar Konzulátusának főkonzulja, aki egyben abbéli örömének is hangot adott, hogy erősödhetünk ilyen rendezvények és egyesületek által. A nagycsaládok reményt adnak arra, hogy soraink gyarapodni fognak, mondta.

Hogy miért fontos a magyar nagycsaládosok között felépített családlánc? Mert a magyar nemzet egységes, azt nem lehet mesterségesen meghúzott határokkal szétszabdalni, válaszol Szabó Endre, a Kárpát-medencei Családszövetség alelnöke, a Családlánc ügyvivője. A családlánccal az együvé tartozásunkat is demonstráljuk, ami egyben a magyar nyelv, a magyar kultúra, a hit továbbélését, a megmaradásunkat is biztosítja. Mert, ahogy a projektünk mottója is hangsúlyozza: „A nyelvi identitás a családokban dől el” .

Az Erdőpatakon megtartott rendezvény szervezésében aktív szerepet vállalt a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (Popovics Pál elnök), a Sámuel Alapítvány (Sipos Géza), a Szent Márton Karitász Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány (Török Dénes), a Kezünkben a Jövő Alapítvány (Kurmay Sándor). A háromnapos programot úgy állították össze, hogy ott – az érdemi munka mellett – felnőttek, gyerekek egyaránt jól érezzék magukat. Így aztán sor került különböző játékos ismerkedésre, sportrendezvényekre. A salánki hagyományőrzők vezetésével (Kész Barna, Kész Margit és Kalanics Éva irányításával) a gyerekek kipróbálhatták ügyességüket, miközben a szülők az előadásokat hallgatták, az alapszabályt vitatták meg. Este meg mindenki nagy örömére a péterfalvi Kokas banda adott koncertet, akik a táncházban is húzták a talpalávalót.

Ezen a rendezvényen a nagycsaládosok azt is bizonyították, hogy gyerekek nem jelentenek terhet, nem lehet azzal takarózni, hogy a gyerekek miatt nem megyünk el valahová, mert, lám, velük együtt is lehet tartalmas időtöltést szervezni.

Marton Erzsébet

http://karpatinfo.net/hetilap/ukrajna/karpataljai-magyar-nagycsaladosok-talalkozoja