A magyar nyelvű oktatás és az anyanyelv használata iránti igény folyamatos csökkenése vészjelzés: a külhoni magyar identitástudat gyengülését mutatja. Az anyanyelv ismerete és használata, a nemzeti hagyományok átörökítése az utódokra, továbbá a családi és a nemzetközösségen belüli kapcsolatok erősítése, javítása a megmaradást segítik.

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége jelenleg főként a helyi és a határokon átívelő közösségi kapcsolatok erősítésében végez eredményes munkát. Napjainkra a felhalmozódott szervezeti tudás a Szövetséget alkalmassá teszi stratégiaalkotási és kutatási feladatok elvégzésében való közreműködésre is. A külföldi magyar munkavállalás erősödése arra készteti a Szövetségséget, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordítson a Kárpát-medencén túl, véglegesen vagy ideiglenesen letelepedett magyarság életére, problémáira és azonosságtudatának megőrzésére is.

A határon túl élő magyarság helyzetét régiónként eltérő, külső és belső hatások befolyásolják. A régiókat nem lehet egységesen kezelni: egymástól eltérő tényezők hatnak a tömbben, illetve a szórványban élők gyermekvállalási hajlandóságára, a magyar nyelvű oktatási lehetőségek igénybevételére. A jelen szakvélemény elkészítésére rendelkezésre álló időkeret nem teszi lehetővé a régióként eltérő helyzetek pontos felmérését és adatokkal történő leírását. A Szövetség és tagszervezetei készséggel vesznek részt egy a problémákat, illetve a folyamatokat pontosan feltáró és leíró kutatásban, valamint a megoldási stratégiák, illetve akciótervek kidolgozásában, megvalósításában.

A Szövetség rövid bemutatása
A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségét (KCSSZ) tizenegy egyesület alapította 2001-ben, Csongrádon. Az alapítók célja a családbarát szemlélet Kárpát-medencei és nemzetközi terjesztése, valamint a térségben működő családszervezetek és az érdekeiket képviselő civil kezdeményezések együttműködésének megszervezése volt. A Szövetség a tevékenységével erősíti a Kárpát-medencei magyarság nemzeti önazonosságának és összetartozásának tudatát, segítséget nyújt a magyar nyelv használatának határainkon túli fennmaradásában. A célok megvalósulását közösségi találkozók, rendezvények megtervezésével és megszervezésével is támogatja. 2012-ben a szövetségen belül létrejött a Családlánc-mozgalom. Az összefogás több mint 30 ezer kárpát-medencei magyar családot képvisel.  A Családlánc-mozgalom mindazon civil szervezetekkel együtt kíván működni, amelyek célja a magzat-, anya-, család- és gyermekvédelem, valamint a házasság, illetve a gyermekvállalás népszerűsítése.  A KCSSZ a „Családvédelem az Európai Unióban és egyéb nemzetközi fórumokon” elnevezésű civil projekt működtetésével hozzá kíván járulni a családbarát szemlélet érvényesüléséhez az EU javaslattételi és döntéshozatali mechanizmusában. A cél elérése érdekében a már meglévő kapcsolatai segítségével erősíteni szeretné az európai és a nemzetközi civil szervezetek ezirányú lobbitevékenységét.

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége folyamatosan bővül: eddig 74 felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és anyaországbeli tagszervezet csatlakozott a kezdeményezéshez.    

I. A külhoni magyarok gyermekvállalási hajlandóságának növelése

Helyzetkép
A legutóbbi népszámlálási adatok ismeretében ma már biztosan állítható, hogy a határon túli magyarság korfája, természetes szaporulata kedvezőtlen tendenciákat mutat, ezért minden rendelkezésre álló szabad kapacitásunkat a negatív folyamatok megállítására kell fordítanunk.

A határon túli magyar népesség fogyásának egyik fő oka, a születések számának drasztikus csökkenése. A kedvezőtlen folyamatok további forrásaként az elvándorlást, kisebb mértékben pedig az identitásváltást és az asszimilációt kell megemlíteni. A gyermekvállalási hajlandóság csökkenését elsősorban nem a szegénységben vagy a munkanélküliségben kell keresni. A jelenség hátterében a hagyományos családi értékek, a család és a házasság intézményének válsága, a családbarát munkahelyek és az anyák társadalmi megbecsültségének hiánya, a családalapítás és a gyermekvállalás halogatása, a fogyasztói társadalom értékeinek kritikátlan átvétele, a kényelemközpontú életforma áll. Ezek a tényezők a probléma okozói, tehát a folyamat lassítása, megállítása és megfordítása érdekében ezeken a területeken kell aktivitásokat kezdeményeznünk és eredményeket felmutatnunk.

Javaslataink a külhoni gyermekvállalási hajlandóság növelésére
-       Javasoljuk megvizsgálni a magyar kormány családbarát politikájának kiterjesztési lehetőségeit a határon túli magyar családokra.
-       Szaktárcák közötti egyeztetéseket javaslunk a természetes családtervezés oktatásának Kárpát-medencei bevezetési lehetőségéről.
-       Javasoljuk a természetes, az anya és a későbbi gyermek egészségét nem veszélyeztető fogamzásgátlási, illetve családtervezési megoldások, pl. a Billings- és a Sensiplan-módszer széles körű megismertetésének támogatását.
-       Javasoljuk a magzat-, anya-, család- és gyermekvédelemben, valamint a házasság, illetve a gyermekvállalás népszerűsítésében tevékenykedő szervezetek, egyházak és intézmények tevékenységének fokozott támogatását.
-       Javasoljuk, hogy a magyar kormány segítse a családbarát politika és jogszabályok térnyerését az EU-ban és a társult tagországokban.
-       Javasoljuk a külhoni magyarság körében gyermekgondozást és napközbeni gyermekfelügyeletet ellátó szolgáltatók, civil és egyházi szervezetek támogatásának erősítését.
-       Javasoljuk a magzat-, anya-, család- és gyermekvédelemben, valamint a házasság, illetve a gyermekvállalás népszerűsítésében szerepet vállaló magyar nyelvű külhoni médiumok támogatását.
-       Javasoljuk, hogy a magyar állampolgárok esetében ne kössék magyarországi lakó-, illetve tartózkodási helyhez, életvitelszerű tartózkodáshoz a gyermekek után járó juttatásokat, így a határon túl élő magyarok is megkaphatnák ezeket az ellátásokat.
-       Olyan családi típusú gyermekotthonok alapítását javasoljuk, ahol magyar nevelőszülők gondoznák a gyermekeket. Erre a célra központi helyeken található városi ingatlanokat kellene vásárolni.
-       Javasoljuk a lakhatási gondokkal küzdő nagycsaládok támogatását olcsó áron megvásárolható vidéki ingatlanok bérbe-, nagyobb gyerekszám esetén tulajdonba adásával.
-       A lakhatási gondok enyhítése érdekében javasoljuk a történelmi egyházak lakhatási célú ingatlanszerzésének támogatását.
-       Javasoljuk egyedülálló fiataloknak és családoknak szóló életviteli, pénzügyi, elhelyezkedési tanácsadó programok elindítását, támogatását.
-       Javasoljuk a Magyarországon már jól működő, újszülötteket köszöntő „baba-mama” ajándékcsomag bevezetésének támogatását.   

II. A magyar nemzetiségű fiatalok magyar tannyelvű oktatási intézményekbe való beiskolázásának elősegítése

Helyzetkép
A nemzeti azonosságtudat újratermelési kereteit elsősorban a kisközösségek, a család, a baráti kör jelentik. A nemzeti identitás megnyilvánulásának egyik legfontosabb dimenziója a gyermekek szocializációja és iskolaválasztása. A magyar nyelvű iskola választását pénzzel jutalmazó támogatási forma akár a kívánttól eltérő hatást is kiválthat: a hátrányosabb helyzetű gyermekek túlsúlya az intézményekben távol tarthatja a középosztályt az oktatási intézménytől. Erre a jelenségre felvidéki tagszervezetünk hívta fel a figyelmünket. Természetesen, rászorultsági alapon, valamint a személyes körülmények mérlegelésével a támogatási rendszert továbbra is érdemes fenntartani. A szórványvidékeken például, támogatás nélkül a magyar iskolák hamarosan kiürülhetnek. A magyar nyelvű oktatást választók számának növelését megfontolt építkezéssel, az oktatás minőségének javításával, a magyar közösségi élet színtereinek és az anyaországi kapcsolatok erősítésével lehet leghatásosabban javítani.

Javaslataink a magyar nyelvű oktatási intézmények igénybevételi hajlandóságának növelésére:
-       Javasoljuk, hogy a magyar azonosságtudat építését már az óvodai közösségekben kezdjék el. A munkába különböző területek szakembereit is be lehetne vonni, akik segítenék a szülőket az iskolaválasztási döntésben.
-       Javasoljuk, hogy ösztöndíjakkal és egyéb támogatási formákkal segítsék a magyar fiatalok anyaországbeli továbbtanulását.
-       Javasoljuk, hogy a továbbtanulási és a karrierlehetőségekről folyamatosan tájékoztassák a családokat. Be kell mutatni a magyar iskolák versenyképességét a többségi nyelven oktató intézményekkel szemben.
-       Javasoljuk a magyar nyelven oktató intézmények tárgyi feltételeinek javítását, új eszközök beszerzésének támogatását.
-       Javasoljuk a határon túli gyermekek részvételi lehetőségének megteremtését az anyaországbeli országos tanulmányi versenyeken.
-       Javasoljuk oktatási célú, honismereti vetélkedők elindítását a Kárpát-medencében.
-       Javasoljuk a „Határtalanul” elnevezésű program határon túli kiterjesztését.
-       Javasoljuk a városoktól távol eső, falvakban élő gyermekek iskolába utazásának támogatását.
-       Javasoljuk magyar anyanyelvű pedagógusok határon túli iskolai elhelyezkedésének támogatását.
-       Javasoljuk a szórványkollégiumok támogatásának növelését.
-       Javasoljuk az egyházi és civilszervezetek közösségépítő tevékenységének intenzív támogatását.
-       Javasoljuk, hogy a Kárpátalján jelenleg gyermekenként folyósított támogatáson felül az oktatási intézmények is kapjanak egy bizonyos, tanulónként járó összeget.
-       Javasoljuk a határon túli pedagógusok magyarországi továbbképzési lehetőségeinek bővítését.
-       Javasoljuk magyar nyelvű logopédusok, fejlesztő pedagógusok képzését és alkalmazását.
-       Javasoljuk e-tananyagok előállítását és határon túli terjesztését. Az irodalom, történelem és egyéb tárgyak tanulását segítő tananyagok segítséget nyújtanának az otthoni, önálló tanulásban.
-       Segítségnyújtást javaslunk az államnyelv elsajátításában is, hogy a szülők ne érezzék kényszernek a gyermek ukrán iskolába íratását.
-       Nagy vonzáskörzetet ellátó iskolák esetében javasoljuk iskolabuszok indításának támogatását.
-       Azokban a régiókban, ahol az iskolakezdéskor nem lehet kedvezményesen, illetve ingyenesen tankönyvekhez jutni, javasoljuk a tankönyvek beszerzésének támogatását.
-       Javasoljuk olyan programok szervezését, amelyek segítik egymás kultúrájának megismerésében és elfogadásában az együtt élő nemzetiségeket.
-       Javasoljuk magán és egyházi szakiskolák elindításának támogatását.
-       Javasoljuk a lelkészi és papképzés kiterjesztését olyan módon, hogy a végzett hallgatók az oktatásban, pedagógusként is elhelyezkedhessenek.
-       Javasoljuk tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket segítő programok elindítását, támogatását.
-       Javasoljuk helyi stratégiák kidolgozásának támogatását. A stratégia megalkotásában pedagógusok, egyházi és civil szervezetek vehetnének részt.
-       Javasoljuk különböző alkalmakra (érettségi, az iskolakezdés, felső tagozatra kerülés) könyvek ajándékozását.
-       Javasoljuk egy tehetséggondozási program kialakítását és támogatását.

III. A vegyes házasságban született gyermekek magyar neveltetésének elősegítése

Helyzetkép
Ebben a kérdésben a legnehezebb olyan megoldásokat találni, amelyek valóban erősítik a hajlandóságot gyermekek magyar neveltetésére. A BFI 2011-es kutatása szerint a határon túli magyar iskolákba járó gyermekek 6,8-15,9 százaléka származik vegyes házasságból: 2011-ben Erdélyben 6,8, Felvidéken 8,8, Kárpátalján 15,9, a Vajdaságban pedig 12,4 százalék volt az arány. A Vajdaságban például, 1996-hoz képest számottevő csökkenést tapasztaltak a kutatók: 20,3 százalékról 12 százalékra csökkent a vegyes házasságokból származó gyerekek aránya a magyar nyelvű iskolákban. Sajnos a vegyes házasságokból származó gyerekek túlnyomó többsége román, szlovák stb. iskolában tanulja a betűvetést. Legnagyobb arányban, a Vajdaságban (71,6%), valamint Kárpátalján (63,1%), ahol a vegyes házasságban élő gyerekek ukrán iskolába való beíratása másfél évtized alatt kerek 20%-kal nőtt.

Más kutatási adatokból kiderül az is, hogy azokból a családokból, ahol az édesanya többségi származású, a gyermekek szinte 100 százalékban az anyanyelvi oktatási rendszerbe kerülnek. Azoknál a családoknál, ahol az édesanya magyar, a homogén családok esetében használt módszereket is alkalmazhatjuk a meggyőzésre. Természetesen, nem mondhatunk le a többségi szülők kedvező irányú befolyásolásáról sem, nekik a saját anyanyelvükön készült tájékoztatók segítségével kell bemutatni a magyar nyelvű oktatás előnyeit.

Javaslataink a vegyes házasságban született gyermekek magyar neveltetésének elősegítésére
-       Javasoljuk kétnyelvű tájékoztató kiadványok készítését a szülők számára.
-       Javasoljuk kétnyelvű oktatási anyagok, szépirodalmi művek, színes füzetek készítését kis- és nagyobb gyermekek számára.
-       Javasoljuk, hogy a civil- és egyházi szervezetek társas programok szervezésével segítsék a magyar fiatalok egymásra találását, a párválasztást.
-       Javasoljuk a vegyes nemzetiségű családok, gyerekek megszólítását olyan programokkal (pl. magyarországi tanulmányi kirándulás lehetősége), amelyek vonzóvá teszik a gyerekek és a szülők számára a magyar nyelven való tanulást, illetve növelik a magyarságtudatot.
-       Nagy vonzáskörzetet ellátó iskolák esetében javasoljuk iskolabuszok indításának támogatását.
-       Azokban a régiókban, ahol az iskolakezdéskor nem lehet kedvezményesen, illetve ingyenesen tankönyvekhez jutni, javasoljuk a tankönyvek beszerzésének támogatását.
-       Javasoljuk iskolafelkészítő magyar nyelvű táborok szervezését.