KÁRPÁT-MEDENCEI CSALÁDSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE

Együtt könnyebb...

Szakmai vélemény a külhoni magyarsággal kapcsolatos nemzeti jövőkép priopritásainak megvalósításához.

2015. szeptember 16.

Bevezetés

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége szorgalmaz és támogat minden cselekvési programot, amely a magyarság határon túli megmaradását szolgálja. Ha tétlenül szemléljük a Kárpát-medencei magyarság fogyását, néhány emberöltőn belül végérvényesen eltűnhetnek a határon túli közösségeink.  Aki a jelenlegi helyzetben homokba dugja a fejét, hallgat, és nem cselekszik, az bűnrészessé válik...... 

A magyar nyelvű oktatás és az anyanyelv használata iránti igény folyamatos csökkenése vészjelzés: a külhoni magyar identitástudat gyengülését mutatja. Az anyanyelv ismerete és használata, a nemzeti hagyományok átörökítése az utódokra, továbbá a családi és a nemzetközösségen belüli kapcsolatok erősítése, javítása a megmaradást segítik.

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége jelenleg főként a helyi és a határokon átívelő közösségi kapcsolatok erősítésében végez eredményes munkát. Napjainkra a felhalmozódott szervezeti tudás a Szövetséget alkalmassá teszi stratégiaalkotási és kutatási feladatok elvégzésében való közreműködésre is. A külföldi magyar munkavállalás erősödése arra készteti a Szövetségséget, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordítson a Kárpát-medencén túl, véglegesen vagy ideiglenesen letelepedett magyarság életére, problémáira és azonosságtudatának megőrzésére is.

A határon túl élő magyarság helyzetét régiónként eltérő, külső és belső hatások befolyásolják. A régiókat nem lehet egységesen kezelni: egymástól eltérő tényezők hatnak a tömbben, illetve a szórványban élők gyermekvállalási hajlandóságára, a magyar nyelvű oktatási lehetőségek igénybevételére. A jelen szakvélemény elkészítésére rendelkezésre álló időkeret nem teszi lehetővé a régióként eltérő helyzetek pontos felmérését és adatokkal történő leírását. A Szövetség és tagszervezetei készséggel vesznek részt egy a problémákat, illetve a folyamatokat pontosan feltáró és leíró kutatásban, valamint a megoldási stratégiák, illetve akciótervek kidolgozásában, megvalósításában.

A Szövetség rövid bemutatása
A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségét (KCSSZ) tizenegy egyesület alapította 2001-ben, Csongrádon. Az alapítók célja a családbarát szemlélet Kárpát-medencei és nemzetközi terjesztése, valamint a térségben működő családszervezetek és az érdekeiket képviselő civil kezdeményezések együttműködésének megszervezése volt. A Szövetség a tevékenységével erősíti a Kárpát-medencei magyarság nemzeti önazonosságának és összetartozásának tudatát, segítséget nyújt a magyar nyelv használatának határainkon túli fennmaradásában. A célok megvalósulását közösségi találkozók, rendezvények megtervezésével és megszervezésével is támogatja. 2012-ben a szövetségen belül létrejött a Családlánc-mozgalom. Az összefogás több mint 30 ezer kárpát-medencei magyar családot képvisel.  A Családlánc-mozgalom mindazon civil szervezetekkel együtt kíván működni, amelyek célja a magzat-, anya-, család- és gyermekvédelem, valamint a házasság, illetve a gyermekvállalás népszerűsítése.  A KCSSZ a „Családvédelem az Európai Unióban és egyéb nemzetközi fórumokon” elnevezésű civil projekt működtetésével hozzá kíván járulni a családbarát szemlélet érvényesüléséhez az EU javaslattételi és döntéshozatali mechanizmusában. A cél elérése érdekében a már meglévő kapcsolatai segítségével erősíteni szeretné az európai és a nemzetközi civil szervezetek ezirányú lobbitevékenységét.

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége folyamatosan bővül: eddig 74 felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és anyaországbeli tagszervezet csatlakozott a kezdeményezéshez.    

I. A külhoni magyarok gyermekvállalási hajlandóságának növelése

Helyzetkép
A legutóbbi népszámlálási adatok ismeretében ma már biztosan állítható, hogy a határon túli magyarság korfája, természetes szaporulata kedvezőtlen tendenciákat mutat, ezért minden rendelkezésre álló szabad kapacitásunkat a negatív folyamatok megállítására kell fordítanunk.

A határon túli magyar népesség fogyásának egyik fő oka, a születések számának drasztikus csökkenése. A kedvezőtlen folyamatok további forrásaként az elvándorlást, kisebb mértékben pedig az identitásváltást és az asszimilációt kell megemlíteni. A gyermekvállalási hajlandóság csökkenését elsősorban nem a szegénységben vagy a munkanélküliségben kell keresni. A jelenség hátterében a hagyományos családi értékek, a család és a házasság intézményének válsága, a családbarát munkahelyek és az anyák társadalmi megbecsültségének hiánya, a családalapítás és a gyermekvállalás halogatása, a fogyasztói társadalom értékeinek kritikátlan átvétele, a kényelemközpontú életforma áll. Ezek a tényezők a probléma okozói, tehát a folyamat lassítása, megállítása és megfordítása érdekében ezeken a területeken kell aktivitásokat kezdeményeznünk és eredményeket felmutatnunk.

Javaslataink a külhoni gyermekvállalási hajlandóság növelésére
-       Javasoljuk megvizsgálni a magyar kormány családbarát politikájának kiterjesztési lehetőségeit a határon túli magyar családokra.
-       Szaktárcák közötti egyeztetéseket javaslunk a természetes családtervezés oktatásának Kárpát-medencei bevezetési lehetőségéről.
-       Javasoljuk a természetes, az anya és a későbbi gyermek egészségét nem veszélyeztető fogamzásgátlási, illetve családtervezési megoldások, pl. a Billings- és a Sensiplan-módszer széles körű megismertetésének támogatását.
-       Javasoljuk a magzat-, anya-, család- és gyermekvédelemben, valamint a házasság, illetve a gyermekvállalás népszerűsítésében tevékenykedő szervezetek, egyházak és intézmények tevékenységének fokozott támogatását.
-       Javasoljuk, hogy a magyar kormány segítse a családbarát politika és jogszabályok térnyerését az EU-ban és a társult tagországokban.
-       Javasoljuk a külhoni magyarság körében gyermekgondozást és napközbeni gyermekfelügyeletet ellátó szolgáltatók, civil és egyházi szervezetek támogatásának erősítését.
-       Javasoljuk a magzat-, anya-, család- és gyermekvédelemben, valamint a házasság, illetve a gyermekvállalás népszerűsítésében szerepet vállaló magyar nyelvű külhoni médiumok támogatását.
-       Javasoljuk, hogy a magyar állampolgárok esetében ne kössék magyarországi lakó-, illetve tartózkodási helyhez, életvitelszerű tartózkodáshoz a gyermekek után járó juttatásokat, így a határon túl élő magyarok is megkaphatnák ezeket az ellátásokat.
-       Olyan családi típusú gyermekotthonok alapítását javasoljuk, ahol magyar nevelőszülők gondoznák a gyermekeket. Erre a célra központi helyeken található városi ingatlanokat kellene vásárolni.
-       Javasoljuk a lakhatási gondokkal küzdő nagycsaládok támogatását olcsó áron megvásárolható vidéki ingatlanok bérbe-, nagyobb gyerekszám esetén tulajdonba adásával.
-       A lakhatási gondok enyhítése érdekében javasoljuk a történelmi egyházak lakhatási célú ingatlanszerzésének támogatását.
-       Javasoljuk egyedülálló fiataloknak és családoknak szóló életviteli, pénzügyi, elhelyezkedési tanácsadó programok elindítását, támogatását.
-       Javasoljuk a Magyarországon már jól működő, újszülötteket köszöntő „baba-mama” ajándékcsomag bevezetésének támogatását.   

II. A magyar nemzetiségű fiatalok magyar tannyelvű oktatási intézményekbe való beiskolázásának elősegítése

Helyzetkép
A nemzeti azonosságtudat újratermelési kereteit elsősorban a kisközösségek, a család, a baráti kör jelentik. A nemzeti identitás megnyilvánulásának egyik legfontosabb dimenziója a gyermekek szocializációja és iskolaválasztása. A magyar nyelvű iskola választását pénzzel jutalmazó támogatási forma akár a kívánttól eltérő hatást is kiválthat: a hátrányosabb helyzetű gyermekek túlsúlya az intézményekben távol tarthatja a középosztályt az oktatási intézménytől. Erre a jelenségre felvidéki tagszervezetünk hívta fel a figyelmünket. Természetesen, rászorultsági alapon, valamint a személyes körülmények mérlegelésével a támogatási rendszert továbbra is érdemes fenntartani. A szórványvidékeken például, támogatás nélkül a magyar iskolák hamarosan kiürülhetnek. A magyar nyelvű oktatást választók számának növelését megfontolt építkezéssel, az oktatás minőségének javításával, a magyar közösségi élet színtereinek és az anyaországi kapcsolatok erősítésével lehet leghatásosabban javítani.

Javaslataink a magyar nyelvű oktatási intézmények igénybevételi hajlandóságának növelésére:
-       Javasoljuk, hogy a magyar azonosságtudat építését már az óvodai közösségekben kezdjék el. A munkába különböző területek szakembereit is be lehetne vonni, akik segítenék a szülőket az iskolaválasztási döntésben.
-       Javasoljuk, hogy ösztöndíjakkal és egyéb támogatási formákkal segítsék a magyar fiatalok anyaországbeli továbbtanulását.
-       Javasoljuk, hogy a továbbtanulási és a karrierlehetőségekről folyamatosan tájékoztassák a családokat. Be kell mutatni a magyar iskolák versenyképességét a többségi nyelven oktató intézményekkel szemben.
-       Javasoljuk a magyar nyelven oktató intézmények tárgyi feltételeinek javítását, új eszközök beszerzésének támogatását.
-       Javasoljuk a határon túli gyermekek részvételi lehetőségének megteremtését az anyaországbeli országos tanulmányi versenyeken.
-       Javasoljuk oktatási célú, honismereti vetélkedők elindítását a Kárpát-medencében.
-       Javasoljuk a „Határtalanul” elnevezésű program határon túli kiterjesztését.
-       Javasoljuk a városoktól távol eső, falvakban élő gyermekek iskolába utazásának támogatását.
-       Javasoljuk magyar anyanyelvű pedagógusok határon túli iskolai elhelyezkedésének támogatását.
-       Javasoljuk a szórványkollégiumok támogatásának növelését.
-       Javasoljuk az egyházi és civilszervezetek közösségépítő tevékenységének intenzív támogatását.
-       Javasoljuk, hogy a Kárpátalján jelenleg gyermekenként folyósított támogatáson felül az oktatási intézmények is kapjanak egy bizonyos, tanulónként járó összeget.
-       Javasoljuk a határon túli pedagógusok magyarországi továbbképzési lehetőségeinek bővítését.
-       Javasoljuk magyar nyelvű logopédusok, fejlesztő pedagógusok képzését és alkalmazását.
-       Javasoljuk e-tananyagok előállítását és határon túli terjesztését. Az irodalom, történelem és egyéb tárgyak tanulását segítő tananyagok segítséget nyújtanának az otthoni, önálló tanulásban.
-       Segítségnyújtást javaslunk az államnyelv elsajátításában is, hogy a szülők ne érezzék kényszernek a gyermek ukrán iskolába íratását.
-       Nagy vonzáskörzetet ellátó iskolák esetében javasoljuk iskolabuszok indításának támogatását.
-       Azokban a régiókban, ahol az iskolakezdéskor nem lehet kedvezményesen, illetve ingyenesen tankönyvekhez jutni, javasoljuk a tankönyvek beszerzésének támogatását.
-       Javasoljuk olyan programok szervezését, amelyek segítik egymás kultúrájának megismerésében és elfogadásában az együtt élő nemzetiségeket.
-       Javasoljuk magán és egyházi szakiskolák elindításának támogatását.
-       Javasoljuk a lelkészi és papképzés kiterjesztését olyan módon, hogy a végzett hallgatók az oktatásban, pedagógusként is elhelyezkedhessenek.
-       Javasoljuk tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket segítő programok elindítását, támogatását.
-       Javasoljuk helyi stratégiák kidolgozásának támogatását. A stratégia megalkotásában pedagógusok, egyházi és civil szervezetek vehetnének részt.
-       Javasoljuk különböző alkalmakra (érettségi, az iskolakezdés, felső tagozatra kerülés) könyvek ajándékozását.
-       Javasoljuk egy tehetséggondozási program kialakítását és támogatását.

III. A vegyes házasságban született gyermekek magyar neveltetésének elősegítése

Helyzetkép
Ebben a kérdésben a legnehezebb olyan megoldásokat találni, amelyek valóban erősítik a hajlandóságot gyermekek magyar neveltetésére. A BFI 2011-es kutatása szerint a határon túli magyar iskolákba járó gyermekek 6,8-15,9 százaléka származik vegyes házasságból: 2011-ben Erdélyben 6,8, Felvidéken 8,8, Kárpátalján 15,9, a Vajdaságban pedig 12,4 százalék volt az arány. A Vajdaságban például, 1996-hoz képest számottevő csökkenést tapasztaltak a kutatók: 20,3 százalékról 12 százalékra csökkent a vegyes házasságokból származó gyerekek aránya a magyar nyelvű iskolákban. Sajnos a vegyes házasságokból származó gyerekek túlnyomó többsége román, szlovák stb. iskolában tanulja a betűvetést. Legnagyobb arányban, a Vajdaságban (71,6%), valamint Kárpátalján (63,1%), ahol a vegyes házasságban élő gyerekek ukrán iskolába való beíratása másfél évtized alatt kerek 20%-kal nőtt.

Más kutatási adatokból kiderül az is, hogy azokból a családokból, ahol az édesanya többségi származású, a gyermekek szinte 100 százalékban az anyanyelvi oktatási rendszerbe kerülnek. Azoknál a családoknál, ahol az édesanya magyar, a homogén családok esetében használt módszereket is alkalmazhatjuk a meggyőzésre. Természetesen, nem mondhatunk le a többségi szülők kedvező irányú befolyásolásáról sem, nekik a saját anyanyelvükön készült tájékoztatók segítségével kell bemutatni a magyar nyelvű oktatás előnyeit.

Javaslataink a vegyes házasságban született gyermekek magyar neveltetésének elősegítésére
-       Javasoljuk kétnyelvű tájékoztató kiadványok készítését a szülők számára.
-       Javasoljuk kétnyelvű oktatási anyagok, szépirodalmi művek, színes füzetek készítését kis- és nagyobb gyermekek számára.
-       Javasoljuk, hogy a civil- és egyházi szervezetek társas programok szervezésével segítsék a magyar fiatalok egymásra találását, a párválasztást.
-       Javasoljuk a vegyes nemzetiségű családok, gyerekek megszólítását olyan programokkal (pl. magyarországi tanulmányi kirándulás lehetősége), amelyek vonzóvá teszik a gyerekek és a szülők számára a magyar nyelven való tanulást, illetve növelik a magyarságtudatot.
-       Nagy vonzáskörzetet ellátó iskolák esetében javasoljuk iskolabuszok indításának támogatását.
-       Azokban a régiókban, ahol az iskolakezdéskor nem lehet kedvezményesen, illetve ingyenesen tankönyvekhez jutni, javasoljuk a tankönyvek beszerzésének támogatását.
-       Javasoljuk iskolafelkészítő magyar nyelvű táborok szervezését.

 



« Vissza Vissza a lap tetejére

Hírlevél feliratkozás



Eseménynaptár

Közelgő események

május 30.

Csongrád, nagycsaládos egyesület közösségi házának udvara

Gyermekmosoly, gyermeknapi rendezvény

Esemény
Bölcső Nagycsaládosok Csongrádi Egyesülete

június 05.

Csongrád, nagycsaládos egyesület közösségi háza

Családok Nemzetközi Napja és Apák Napja

Esemény
Bölcső Nagycsaládosok Csongrádi Egyesülete

augusztus 20.

Csongrád

Makk Marci IX. Nemzetközi Egészség- és Sportnap

Esemény
Bölcső Nagycsaládosok Csongrádi Egyesülete