A magyar kormány képviseletében Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szólalt fel, s elsőként azt hangsúlyozta, az Európai Unióban a család intézménye ritkán kerül szóba pozitív kontextusban, annak ellenére, hogy az a társadalom alapját képező egység, sokkal inkább kezelik külön-külön a tagjait, kiemelve az individuum jogait vagy éppen konfliktusait.
Novák Katalin szerint Magyarország családbarát ország egyebek mellett azért, mert fontosak a családi kapcsolataink, a fiatalok kilencven százalékának még mindig a család jelenti az elsődleges „információforrást”, s a magyar kormány ezeket az értékeket a döntései meghozatalakor is középpontba helyezi. 

Az elmúlt évekre visszatekintve megfogalmazta, 2010-ben gazdasági, politikai és morális válság volt Magyarországon, amihez hozzájárultak a rendkívül rossz demográfiai adatok is: harmincnégy év alatt nyolcszázötvenezerrel csökkent a népesség, s már akkor is látni lehetett, ha ez a tendencia tartós marad, 2060-ra 7,2 millióra csökken a magyarok száma. Ennek ellenére még így sem „mi vagyunk az utolsók Európában”. 
Az államtitkár szerint ebben a helyzetben a kormány összesen öt ponton próbálta erősíteni a családok helyzetét: a munkahelyek szintjén, a jövedelmi viszonyokban, a jogszabályi környezetben, a családbarát gondolkodásmódban, ezenkívül pedig rugalmas és komplex családpolitikát alakított ki. 
„Alapelvünk, hogy mindenkinek jár a választás szabadsága azt illetően, hogy egyedül vagy családban képzeli el az életét. A mi feladatunk, hogy a gyermekre vágyóknak megteremtsük a megfelelő feltételeket” – fogalmazott az államtitkár, aki kijelentette, a pozitív ösztönzők és a gyermekszületési adatok között igenis van összefüggés, hiszen a korábbi, 1,24 termékenységi arányszám mostanra 1,41-re kúszott fel. „Bízunk benne, hogy ezzel kedvező tendencia indult el” – fűzte hozzá.

Röviden
Fiataljaink jó értékalapokon állnak

Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Parlament alelnöke: Egész Európában fogy a népesség, a bevándorlási hullám mértéke folyamatos, ezért az egyetlen út a megmaradásunk felé, ha helyzetbe hozzuk a családokat. A jövőt gyermekek nélkül elképzelni lehetetlen, ám a magyar fiatalok jó értékalapokon állnak, így kevés az esély arra, hogy valósággá váljon az üres bölcsők víziója. Magyarország nemzeti hitvallása tökéletesen megfogalmazza, mit jelent számunkra a család, így az Európai Unió tagállamaiban is az állampolgári szemlélet alakítása e tekintetben minden egyes politikus felelőssége. A családügy egész Európában komoly beavatkozást igényel, hiszen hosszú távú, kiszámítható perspektívát kell nyújtani a szülőknek, ami nemcsak anyagi hátteret jelent, hanem a hagyományok tiszteletét és élet-, értékszemléletű politikai döntéseket. A tagállamoknak így sokat kell még tenniük elsősorban azért, hogy a munka és a család minden anya számára összeegyeztethető legyen, illetve azért is, hogy ne tűnjön el a klasszikus női életút és az anyaság tisztelete.

Marijana Petir, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának horvát tagja: Súlyos demográfiai problémákkal küzd Horvátország, a társadalom vészesen öregszik, az átlagéletkor 41,7 év, amely sokkal magasabb, mint az uniós adatok. Szintén ijesztő statisztika, hogy tavaly pontosan feleannyian születtek nálunk, mint ezerkilencszázötvenben. Horvátországban nem divat családot alapítani, a fiatalok átlagosan harminckét éves korukban hagyják el a szülői házat, legtöbbször anyagi okokra hivatkozva, ám úgy érzem, inkább kényelmi szempontok mentén élnek a szülőkkel felnőttként is. A családbarát szemlélet azonban nem halt ki, csupán nagy kihívást jelent a népszerűsítése. A fiatalok között a hagyomány szó a régimódi, ósdi szinonimája lett, a modern világban egyre nagyobb teret kap az értékellenesség, az emberek a házasság helyett pedig inkább az egyedüllétet választják. Ezért vissza kell térni a hagyományos értékekhez, s a gazdagságot nem pénzben, hanem a gyermekek számában kell mérni. Hosszú távú stratégiák kidolgozására van szükség.

Gerard-Francois Dumont, a párizsi Sorbonne Egyetem professzora: Rosszul közelíti meg az unió a családok helyzetét, a döntéshozók hamis ideák mentén gondolkoznak. Hazugság, hogy a régi korokban a nők csak gyermeket neveltek, a férfiak pedig dolgoztak. A gyengébbik nem is végzett mezőgazdasági munkákat vagy épp a családi boltban árult – a különbség annyi volt, hogy ugyanitt nevelte a gyermekét is. A hagyományos társadalmakban mindig is dolgoztak a nők, mára annyi változott, hogy fizikailag eltávolodott egymástól az otthon és a munkahely. Ebből kell kiindulni. Ennek ellenére az európai életformából egyre inkább eltűnik a családközpontú szemlélet. Franciaországban a történelem során először olyan adótámogatást vezettek be, amely a párokkal szemben az egyedülállóknak kedvez. A demográfiai adatok drámai alakulása ezzel összefüggő, súlyos probléma Európában, ezért azt üzenem Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, hogy valóban fontos befogadni a menekülteket, de jó lenne, ha a népességfogyási adatok miatt is legalább ennyire aggódna.