Magyar Idők, 2015. október 1. - A demográfiai krízis nem csak tagállami probléma
Noha a családpolitika és a gyermekvállalás erősítésének támogatása alapvetően tagállami hatáskörbe tartozik, megfelelő Európai Uniós szintű intézkedésekre is szükség van, hiszen azok mindegyike hatással van a családok életére – hangzott el azon a családok jövőjéről szóló konferencián, amelyet szerdán tartottak az Európai Parlament (EP) brüsszeli épületében Fidesz-KDNP-s EP-képviselők, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE), valamint a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ) szervezésében.
A konferencia előkészítői úgy vélik, Európa államainak többségére manapság jellemző a demográfiai tél. Ugyanakkor egy jó családpolitika kézenfekvő megoldása lehet az egyes tagállamokban demográfiai kihívásaira. A jó példákat szem előtt tartva pedig a tagállamoknak célszerű lenne konzultálniuk.
Novák Katalin, család – és ifjúságügyért felelős államtitkár felszólalásában azt hangsúlyozta: Magyarország családbarát ország, a családközpontú megközelítésre pedig mind Magyarországon, mind szerte Európában szükség van. – A családpolitika tagállami hatáskör, az európai politikákban is mind jobban megjelenik az egyénközpontú gondolkodás, de a társadalmak erősítéséről, a közösségekről való gondolkodásról kevés szó esik. Amikor európai politikákról van szó, akkor is ezt a családközpontú, közösségközpontú gondolkodást érdemes lenne az EU tagállamaiban és az uniós grémiumokban is szem előtt tartani -mutatott rá az államtitkár, szerint fontos Brüsszelben is megmutatni, hogy Magyarország kormányzása ezt a szemléletet követi, és van egy erős civil társadalom, amely szintén fontosnak tartja ezeket az értékeket. A magyar családpolitikáról úgy vélekedett, az megadja a szabad választás lehetőségét, és megteremti a boldogulás feltételeit. Az elmúlt évek intézkedései közül a családi adózás szerepét emelte ki, melynek révén 2019-ig 300 milliárd forint marad a gyermeket nevelő családoknál.
– Magyarország népessége 34 éve csökken, s ha ez ilyen ütemben folytatódik, akkor 2060-ra 7,2 millióra mérséklődik az ország lakossága. Ráadásul nem mi vagyunk az utolsó helyen, így ez a demográfiai válság nem magyar sajátosság, európai probléma is – hívta fel a figyelmet. Az államtitkár kiemelte: a termékenységi ráta 1,2 körüli volt az elmúlt évtizedekben. Köszönhetően annak, hogy a kormány 2010-es hatalomra kerülése után már első lépésként is a családok boldogulását helyezte előtérbe, ez a mutató 1,4-re emelkedett. – Ez még nem ideális, de látható jelei vannak annak, hogy kiszámítható támogatás mellett a családok könnyebben vállalnak több gyermeket. – A kormány célja az, hogy tisztességes munkából meg lehessen élni, amelyhez mindenek előtt öt dolog szükséges. Első a munkahely biztosítása. Továbbá az államnak legalább részben át kell vállalnia a gyermeknevelés terheit. Emellett hosszú távú, rugalmas, kiszámítható és átfogó családpolitikára van szükség, megfelelő jogszabályi környezetet, támogató közeget kell teremteni. Ezen túlmenően pedig családbarát gondolkodás szükséges – sorolta.
Az Európai Néppárt magyar képviselői közül Hölvényi György arra mutatott rá, hogy a konferencia legfontosabb célja, hogy a résztvevők tapasztalatokat cserélhessenek, terjedhessenek az úgynevezett bevált gyakorlatok. Pelczné Gáll Ildikó pedig felidézte, hogy a magyar alaptörvény is rögzíti a család fontosságát, s a családot a nemzet megmaradásának alapjaként határozza meg. Az EP-képviselő szerint a családok támogatása a demográfiai problémák megoldásának egyetlen útja.
A konferenciát kezdeményező NOE és a KCSSZ álláspontja szerint Európai Uniós szinten a család intézménye ritkán kerül elő pozitív kontextusban. Annak ellenére,hogy a társadalom alapját jelentő egységről van szó, sokkal inkább – az egységet megbontva – külön egyénként kezelik tagjait, kiemelve egy-egy individuum jogait vagy éppen konfliktusait. Vissza kell térni a család egységként történő kezeléséhez az individuumot kevésbé előtérbe helyezve. A demográfiai gondokon olyan megközelítéssel lehetne igazán segíteni, hogy az intézkedések maguknak a családoknak a helyzetét javíthatják. – Ezért is fontos, hogy a párkapcsolatok terén a házasságot külön is kiemeljük. Felmérések szerint a házasság a legtermékenyebb életkapcsolat a gyermekvállalás szempontjából, és a házasságban fordul elő a legkevesebb egészségügyi és pszichés probléma. Örömünkre szolgál, hogy –országunkban a többségi véleménnyel találkozva – Magyarország Alaptörvénye kiemelten védi a házasság intézményét – véli a két szervezet.
Az alapvető probléma az, hogy egész Európában rosszul kezelik a demográfia kérdését – kezdte előadását a konferencián felszólaló Gérard-Francois Dumont. A Sorbonne professzora szerint olyan hamis ideák között élünk, melyek a döntéshozók téves elképzeléseiből fakadnak. – Már az a megfogalmazás sem állja meg a helyét, amikor azt mondjuk, a férfi dolgozik, a nő pedig csak otthon van a gyerekkel. Mert egyfelől a gyermek nevelése is egyfajta munka, másrészt a nők már évszázadokkal ezelőtt is összeegyeztették a munkát a gyermekvállalással, amikor a farmon dolgozott, a gyermekekkel maga mellett – vázolta fel Dumont, aki szerint annyi változás történt, hogy idővel a munkahely és az otthon eltávolodott egymástól, így a női szerepekkel és karrierrel való érvelés vakvágányon van. A professzor úgy fogalmazott: új szociológiai, gazdasági, földrajzi helyzettel állunk szemben, és emiatt fontos, hogy a családok és a nők élhessenek a szabad választás jogával, a gyermekek száma is önálló döntés legyen, ugyanakkor a társadalom stabilizálása érdekében a családokat kell támogatni. – A franciák által bevezetett adókedvezmény, amely a családok helyett a párokat támogatja, hosszú távú öngyilkosság, nem is csoda, hogy ilyen döntés a világon sehol nem született eddig – hangsúlyozta Dumont, aki kiemelte: Európa demográfiai helyzete cseppet sem megnyugtató, ezért jó lenne, ha Jean–Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a menekültek befogadásának fontossága mellett a demográfiai problémák miatt is legalább ennyire aggódna.
Hírlevél feliratkozás
Eseménynaptár
