KÁRPÁT-MEDENCEI CSALÁDSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE

Együtt könnyebb...

Varga Anikó (NOE) beszámolója a rendezvényről

2015. október 22.

„A családok jövője – a jövő családjai”

Brüsszel, 2015. szeptember 30.

Nagyon sikeres volt a brüsszeli konferencia: jó volt a szervezés, el tudtuk mondani, amit akartunk a hagyományos családmodell védelmében, és jó volt megtapasztalni, hogy Európa több részén vannak hozzánk hasonlóan gondolkodók.

Pelczné Gáll Ildikó EP képviselő asszony megnyitójában hangsúlyozta, hogy az értékrendszer felmutatása és megvalósítása közös európai felelősség. A súlyos demográfiai problémák megoldására a családok mint a társadalom természetes egységeinek helyzetbe hozása szükséges.

Székely András (Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom) gyermekbarát környezetet szeretne, melyben azt érezhetjük, hogy olyan társadalomban élünk, amely támogatja a törekvéseinket. A gyermeket nem egy politikai ciklusra vállaljuk, a társadalomban ezért közmegegyezés kell a gyermeknevelés támogatásáról.

Novák Katalin, az EMMI családpolitikai államtitkára beszélt a magyar kormány törekvéseiről a családok támogatásában. Kitért egy friss ifjúságkutatásra, mely szerint a magyar ifjúság 90%-a még mindig a családtagjait tekinti a legfontosabb információforrásnak a médiát is megelőzően.

Kiss Tamás európai kisebbségkutató felhívta a figyelmet, hogy az európai kisebbségek ritkán vannak fókuszban a demográfiai intézkedésekben. Illuzórikusnak nevezte azon törekvéseket, hogy a fiatalok ne próbáljanak szerencsét Nyugat-Európában, ezért a visszafelé történő migrációt támogató eszközök fontosságára mutatott rá.

 Márki László, az ELFAC elnöke az európai nagycsaládos szervezetek legfőbb közös törekvéseit vette számba. A nagycsalád nem a probléma, hanem a megoldás - szögezte le. Ezért igazságos, szolidáris intézkedéseket várunk, valamint az esélyegyenlőség biztosítását az államok és az EU tevékenységében. Az EU-ban az intézkedéseknek a családokra való hatását minden esetben vizsgálni kérte.


Marijana Petir horvát EP képviselő a családokat érintő kihívásokról beszélt Horvátországban. Talán nem meglepő, hogy magyar füllel hallgatva igen hasonló problémáink vannak: a csökkenő születésszámok, a növekvő válási arány mellett a családban és a munkahelyen végzendő feladatok összeegyeztetésének nehézségét és a hagyományos családmodellt valami maradiságnak értékelő közvélekedést említette. A hedonizmus és az önzés kultúrájával szemben a hagyományos család előtérbe helyezését várja az EU intézményeitől.

Anna Záborská szlovák EP képviselő az EU egyes intézkedéseinek a családokra tett hatásának folyamatos vizsgálatát követelte. Felhívta a figyelmet, hogy egyes EU célkitűzések negatívan hatnak a családokra, mint pl. az az elvárás, hogy a nők és férfiak esetében egyaránt elérjük a 75%-s foglalkoztatási arányt 2020-ra. Ez a politika ellentmond az emberi természetnek és alábecsüli a „láthatatlan munka” jelentőségét, a szolidaritást. „A társadalmi szerződés nem lehet csak absztrakt fogalom” – jelentette ki.

 

A konferencia második részében kerekasztal-beszélgetés volt a családban és a munkahelyen végzendő feladatok összeegyeztetésének nehézségeiről, megoldási lehetőségeiről. A panelben Gérard Francois Dumont, a párizsi Sorbonne Egyetem professzora mondott vitaindító beszédet.  Rámutatott, hogy a kérdésben eleve hamis kiindulópontot vesz fel a közvélemény. A hagyományos társadalomban a nők is dolgoztak, a munka és a gyermeknevelés helyileg is ugyanott zajlott és a munka elvégezhető volt a családi környezetben. Ma a szakmák jelentős része nem végezhető otthon, a gyermekek egyre hosszabb ideig tartó tanulmányokban vesznek részt, a nők átlagos képzettsége lényegesen megnőtt, emiatt a férfi-nő kapcsolat romlik, mert legtöbbször kevés az azonos témájuk, a munkát különböző helyen és időben végzik, más társas kapcsolatok veszik őket körül. Megoldásként a családok szabad választását emelte ki, hogy a családot vállalóknak ne legyenek hátrányaik a gyermektelenekkel szemben. A vállalkozásoknak is figyelembe kell venniük a szülők kötelezettségeit.

Uhereczky Ágnes, az EU Családszervezeteinek Konföderációjától az elmúlt évben a témában végzett kutatásukról számolt be.

Varga Anikó a NOE részéről azt emelte ki, hogy az a tény, hogy számos család diszfunkcionálisan működik, nem ok arra, hogy a család intézményét elvessük, hanem a családot körülvevő tágabb közösségek (a szomszédságtól a civil szervezeteken és az önkormányzatokon át az államig és tovább az EU-ig) a családi működés hiányosságait kell hogy pótolja. Ezeknek a közösségeknek nem az a feladata, hogy átvegyék a családok alapfunkcióit, hanem hogy képessé tegyék a családokat a szerepük sikeres betöltésére, kapacitásaik fejlesztésével. A családi és munkahelyi kötelezettségeket nemcsak a rugalmas foglalkoztatási rendszerek elterjesztésével, hanem hosszabb időtávon, az életút során látja megvalósíthatónak, mintegy társadalmi hitelt nyújtva a gyermekneveléshez. A gyermekek választójogának megadásával a jövő nemzedék érdekeinek jobb képviseletét látná megvalósíthatónak.

 

A NOE-s és KCSSZ-es résztvevők, illetve mások is több értékes hozzászólást tettek.

Többek között Tőkés László püspök úr örömét fejezte ki, hogy a családok ügye az európai színtérre került, és sikert kívánt az ezt felvállaló szervezeteknek.

Bauer Edit (Szlovákia) szerint egyén és társadalom viszonyában felmerül a kölcsönös felelősség kérdése. Az EU-ban a gyermekek 28%-a él a szegénységi küszöb alatt. Nagy problémának látja a jogérvényesítés képességének hiányát és hogy az EU tagállamok között inkább egyre nagyobb a különbség a szociálpolitikákban, ahelyett, hogy közelednének egymáshoz.

Morvayné Bajai Zsuzsanna szerint a gyermekes családok szegénysége valóban elrettentő lehet mások számára a gyermekvállalástól. Nemcsak a családpolitikai intézkedések közvetlen kiadását kell vizsgálni a döntéshozatalnál, hanem a későbbi lehetséges kiadást, ha az adott intézkedés elmaradna. Az EU-ban felül kellene vizsgálni a forgalmi adókat a gyermekek által fogyasztott cikkek és szolgáltatások tekintetében.

Debreceni Katalin a Keszthelyi Nagycsaládos Egyesülettől a média felelősségére és lehetőségeire mutatott rá.

Horváth László (Tiszamenti Nagycsaládos Egyesület, Vajdaság) arról a tapasztalatáról számolt be, hogy a gyermekvállalási kedv nem elsősorban az anyagiaktól függ, hanem a támogató közeg meglététől vagy hiányától. A gyermeknevelésre fordított évek elismerésének szükségességét is hangsúlyozta a nyugdíjrendszer alakításakor.

Pelczné Gáll Ildikó végül rövid összefoglalójában arra hívta fel az EU döntéshozóinak figyelmét, hogy ha fontos számunkra a jövő, akkor az emberek nélkül nem képzelhető el, ezért kell különös figyelmet fordítani a demográfiai trendekre és a családok helyzetére.

 

2015. október 1.

Varga Anikó



« Vissza Vissza a lap tetejére

Hírlevél feliratkozás



Eseménynaptár

Közelgő események

december 04.

online

Rajzpályázat Egriben

Esemény
Asociatia PRO Agriensis Egyesület

december 05.

Tiszakálmánfalva

Mikulásváró Tiszakálmánfalván

Ünnepség
Petőfi Sándor Művelődési Egyesület

december 05.

-
december 6.

online

A Kolibri Baba-Mama klub Mikulása házhoz megy

Esemény
Kolibri Baba-Mama klub, Vajdaság