A jelentés az emberi jogi egyezményeknek megfelelően két fókuszban vizsgálta a családok helyzetét: egyrészről a gyermekek jogain, másrészről a nők jogain keresztül. A gyermekjogok tekintetében mélyebb vizsgálat tárgyát képezte az esélyegyenlőség kérdése, illetve a hátrányos helyzetű gyermekek esetében annak megteremtése. Tekintettel arra, hogy a gyermek legfőbb érdeke, hogy családban nőjön fel, ez közvetlenül érinti a családok helyzetét. Nem beszélhetünk gyermekszegénységről a családok szegénysége nélkül, így a jelentés felhívja a figyelmet a családokat segítő szolgáltatások fontosságára. Külön kiemelésre került a fogyatékkal élő gyermekek nehéz helyzete, valamint az esélyegyenlőség megteremtése az oktatásban, ami érinti a tehetséggondozás és az integráció kérdéseit is. Előrelépés a gyermekek igazságszolgáltatásban való meghallgatásának hangsúlyozása, illetve az ehhez fontos infrastruktúra megteremtése. Ami a nemek közti jogegyenlőséget illeti, a nők jogainak kiteljesedése nagyban függ attól, hogy van-e reális választási lehetőség a munka és a családi élet összehangolására. Ezt mind a részmunkaidős foglalkoztatás, mind az alternatív munkavégzés segítené, a gyermekgondozási díj bővülésével kiegészülve. Ezen a téren a GYED extra előrelépést jelent. Fontos problémára hívja fel a figyelmet a jelentés a láthatatlan munka tekintetében, ami főleg a nőket érinti.

A civil szervezetek által készített jelentésekből egy 10 oldalas összefoglaló készül, azonban a benyújtott jelentések teljes egészében közzétételre kerülnek az ENSZ CHR honlapon. A munkacsoport-meghallgatáson kérdéseket fogalmaznak meg a beérkezett civil és állami jelentések alapján, majd az Emberi Bizottság ülésén elfogadják a munkacsoport által kidolgozott jelentést és ajánlásokat.