Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) pénteki, budapesti plenáris ülésén kiemelte: nyilvánvalóan nem csak magyar gondról van szó, sőt, a szomszédos nemzetekhez képest a magyar munkaerő kiáramlása - akár Magyarországról, akár a külhoni magyar közösségek soraiból - lényegesen alacsonyabb, mint a többi közép-európai országból, de a magyar politikusoknak a magyarok gondjaira kell megoldást találniuk.
Hangsúlyozta: a következő években a magyar államnak korábban nem tapasztalt nagyságrendű anyagi erőfeszítéseket kell tennie egy olyan integrált Kárpát-medencei magyar munkaerő-gazdálkodás érdekében, amelynek stabilizáló ereje és hatása van minden magyarra. Amely minden magyar munkavállalót - akár Magyarországon, akár a külhonban - nemcsak érzelmi, hanem érdekalapon is megerősít a szülőföldön való megmaradásban - mondta.

Ebben a stratégiai gondolkodásban és tervezésben fontos szerepe kell legyen a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának- tette hozzá

Az Országgyűlés elnöke kitért arra is: a nemzetpolitika érdekérvényesítő ereje azon múlik, hogy a legitim magyar törekvéseket a Kárpát-medencében a térségi stabilitást erősítő tényezőkként meg tudják-e védeni a nagyvilágban, vagy politikai ellenfeleiknek sikerül meggyőzniük a nagyvilágot, hogy a magyar nemzetpolitika a Kárpát-medencében instabilitási és kockázati tényező. Megjegyezte: eddig az esélyek inkább az utóbbi felé billentek el.

Ismét ütközőzóna a Kárpát-medence

Kövér László rámutatott: a magyar nemzetpolitikai érdekérvényesítést alapvetően módosíthatja - egyaránt növelheti vagy csökkentheti - az elkövetkező esztendőkben az a folyamat, amely révén a Kárpát-medence országai ismét két katonai világhatalom, az Egyesült Államok és Oroszország között ütközőzóna részévé váltak.

Ez a helyzet mindaddig fennáll - folytatta az Országgyűlés elnöke -, amíg az Európai Unió el nem dönti, hogy az euro-atlanti és az eurázsiai politikai, gazdasági és katonai nagytérségek között nem az elválasztó ék, hanem az összekötő kapocs szerepét kellene betöltenie.

Mindaddig, amíg ez a döntés nem születik meg, a Kárpát-medencében mindannyian egy geopolitikai ütközőzónában fogunk élni, amely - ha szerencsénk van - akkor nem válik egy szép napon katonai ütközőzónává is - fogalmazott Kövér László.

Rámutatott: ha a Kárpát-medence országai a saját nemzeti érdekeiket nem a szomszédaikkal egyeztetve, hanem az ütközőzónában érdekelt nagyhatalmak érdekeinek a farvizén, egymás rovására próbálják érvényesíteni, akkor a Kárpát-medencei államközi kapcsolatok javulására nem, inkább romlására számíthatnak.

Szerinte a magyar külpolitikának és a legitim külhoni magyar politikai szervezeteknek minden korábbinál nagyobb politikai erőfeszítést kell tenniük, hogy a nagyvilágban és a szomszédságban egyaránt világosan és egyértelműen kinyilvánítsák, elmagyarázzák és megerősítsék a magyar nemzetpolitika álláspontjait és törekvéseit.

Kövér László esélyt lát a visegrádi együttműködés kiterjesztésére is

Az Országgyűlés elnöke kitért arra is, a veszélyek mellett új esélyek is nyílhatnak. Esély van arra, hogy a tornyosuló közös bajok súlya alatt a Kárpát-medencei államközi együttműködésekben ki lehet terjeszteni a visegrádi együttműködés szellemiségét és hatékonyságát. Lehetőséget látott arra is, hogy Közép-Kelet Európán belül kialakítható egy olyan politikai és gazdasági együttműködés, amely a térséget politikailag felértékeli az Európai Unióban, amely segíti az unió döntéshozatalát a geopolitikai kérdésekben, és amely felértékelődésnek mindenki a nyertese lehet, és egyben új pályákat nyithat magyar nemzetpolitikai törekvéseinknek is.

Semjén Zsolt: Nyolcszázhuszonötezren szerezték meg vagy kapták vissza magyar állampolgárságukat

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese kifejtette: hétszázhatvankétezren tettek állampolgársági esküt és a diaszpórában mintegy hatvanegy-hatvankétezer ember magyar állampolgárságát állapították meg, azaz azt, hogy őseik a mai Magyarország területéről mentek el.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a célkitűzéseknek megfelelően a ciklus végéig tarthatónak látja az egymillió új magyar állampolgárt.

Jelezte: folyik az új elektronikus személyigazolvány előkészítése, amely a magyar állampolgárságot kapott külhoniaknak is ingyenesen rendelkezésére áll, és útlevélként is funkcionál.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy eddig soha nem látott források szolgálják a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósítását, a minisztériumi keretek nélkül huszonkétmilliárdos keret áll rendelkezésre a Bethlen Gábor alapnál és a nemzetpolitikai államtitkárságnál.

Jelezte: 2017-től azokra a fejlesztésekre lesz forrás amelyek be vannak tervezve a költségvetésbe, ezért előre fel kell mérni, milyen fejlesztéseket kívánnak megvalósítani.

Bejelentette: a vajdasági programhoz hasonló, „arányos nagyságrendű” gazdaságfejlesztési programot akar a kormány Kárpátalján indítani.

A gazdaságra helyeződik a hangsúly

Semjén Zsolt beszámolt a tematikus évekről, és jelezte: a magyar óvodások, kisiskolások és felsősök éve után fokozottan a gazdasági szempontokat szeretnék érvényesíteni. Ennek jegyében hirdették meg a szakképzés évét és fiatal magyar vállalkozók évét is. Utóbbi iránt óriási az érdeklődés - jegyezte meg. Hangsúlyozta: a külhoni magyarság akkor marad meg a szülőföldjén, ha ott meg is tud élni.

Rendkívül sikeresnek nevezte összegzésében az identitás és a magyar szervezetek megerősítését célzó Kőrösi Csoma Sándor programot és a régi monarchia területére kiterjesztett Petőfi Sándor programot, amelyekben összesen százötvenen vesznek részt. Ezt a számot reálisnak és elegendőnek tartotta Semjén Zsolt.

Szólt arról is, hogy a Határtalanul! tanulmányi kirándulás programban idén intézményes keretek között a százezredik magyar diák látogatott el külhoni magyar területre.

Emlékeztetett arra, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel Kárpátalján a magyar állam biztosítja a magyar pedagógusok és egészségügyi dolgozók fizetés-kiegészítését, valamint az óvodás gyermekek étkezését. Kinyilvánította a magyar kormány szándékát arra is, hogy ha felvidéki polgármesterek kérik, a magyar állam segítséget nyújt a kisiskolák fenntartásához. Mindkét esetben a cél, az ottani magyarság megmaradásának segítése - mutatott rá.

A miniszterelnök-helyettes ismét rögzítette: a magyar nemzetpolitika elvi alapokon áll, és nem függhet az utódállamok tetszésétől vagy a világpolitikától.

A külhoni magyarság soha nem kért olyan jogokat, amelyek ne az egyetemes emberi jogokon nyugodnának, és másoknak ne járnának - mutatott rá.

http://magyarhirlap.hu/cikk/51414/Kover_Laszlo_Letfontossagu_a_magyar_munkaero_megorzese_a_Karpatmedenceben