A szövetség elnöke, Pataki János elmondta, hogy a 2002-es és a 2011-es népszámlálások között eltelt időben 31 ezer fővel, 251 ezerre csökkent a magyar népesség lélekszáma Szerbiában. Az éves természetes népességfogyatkozás jelenleg valamivel 1 százalék fölött mozog. Pataki János szerint, amennyiben ez a demográfiai trend folytatódna, és nem nőne jelentősen a szerbiai magyarság elvándorlási kedve, úgy 2080 körül tűnne el teljesen a magyar szó a Délvidékről. A helyzet azonban nem állandósulni, hanem rosszabbodni látszik: az utóbbi három évben a magyarságot, ráadásul egész családokat is érintő, rendkívüli kivándorlási hullám indult el Szerbiából. A 30 ezresre tehető szabadkai magyar közösségből például, csupán az idei második negyedévben több mint ötszázan költöztek külföldre.  Ha a folyamat nem fékeződik, nem csupán a migrációs veszteséggel kell számolni: a fiatalok távozása miatt a születések száma az eddigieknél radikálisabban fog csökkenni, aminek az lehet a következménye, hogy a magyarságot már 2050-ben is csak pár ezer, külföldről hazatért nyugdíjas képviseli majd a Vajdaságban.

A civilszervezet vezetője úgy véli, most még van esély lassítani, később pedig megállítani a kedvezőtlen folyamatokat, de nem szabad késlekedni, mert a huszonnegyedik óra utolsó percében járunk. A megmaradást csak a magyar fiatalok és családok megtartásával lehet elérni, ehhez azonban rengeteg új munkahelyre lenne szükség a Vajdaságban.

Sokan azt gondolják, Magyarország nem sokat tehet a határon túli munkahelyek számának növelése érdekében, de az elnök szerint ez egyáltalán nincs így: a turisztikai és gazdasági kapcsolatok erősítésében még számtalan kiaknázatlan lehetőség rejlik. Egyelőre például nagyon kevés magyarországi turista látogat el, legalább egy hétvégi kirándulás keretében a Vajdaságba, pedig látnivalóban, magyar történelmi emlékhelyekben, műemlékekben igen gazdag a tartomány. Pataki János ugyanakkor reménykeltőnek nevezte a gazdasági kapcsolatok élénkítését célzó kormányzati terveket, amelyekről Szíjjártó Péter külügyminiszter beszélt július elején, a XIII. Vajdasági Szabadegyetemen.

Az elnök említést tett arról is, hogy néhány határon túl működő magyar tulajdonú cég szintén sokat  tehetne a magyarság foglalkoztatottsági helyzetének javítása érdekében. Vajdasági tagszervezetek jelezték, hogy megdöbbentő módon, a magyar tulajdonú vállalatok szerbiai szolgáltató egységeinek többségében alig van magyarul is beszélő alkalmazott: arányuk a szabadkai munkahelyeken például a 10 százalékot sem éri el.  A közeljövőben a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége felveszi a kapcsolatot ezekkel a vállalkozásokkal, és egyeztetéseket kezdeményez a probléma megoldása érdekében.