KÁRPÁT-MEDENCEI CSALÁDSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE

Együtt könnyebb...

Az évszázad közepére eltűnhet a magyarság a Vajdaságból

2016. szeptember 14.

Budapest, 2015. július 27.

Amennyiben a jelenlegi szinten marad a vajdasági magyarság éves fogyása, akkor 60-70 év múlva tűnik el a magyar szó a Délvidékről, ha azonban tovább nő az elvándorlás és csökken a születések száma, ez már korábban, akár 30-40 év múlva is bekövetkezhet. A kivándorlás legfőbb oka a térséget és a magyarságot kiemelten sújtó munkanélküliség. Ebben a helyzetben a magyar-szerb gazdasági és turisztikai kapcsolatok javítása mellett az is segítség lenne, ha a Szerbiában működő magyar nagyvállalatok délvidéki szolgáltató egységeiben több, a szerb mellett magyarul is beszélő alkalmazott dolgozhatna. Jelenleg csupán az alkalmazottak 10 százaléka tud magyarul – figyelmeztet sajtóközleményében a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége.
 

A szövetség elnöke, Pataki János elmondta, hogy a 2002-es és a 2011-es népszámlálások között eltelt időben 31 ezer fővel, 251 ezerre csökkent a magyar népesség lélekszáma Szerbiában. Az éves természetes népességfogyatkozás jelenleg valamivel 1 százalék fölött mozog. Pataki János szerint, amennyiben ez a demográfiai trend folytatódna, és nem nőne jelentősen a szerbiai magyarság elvándorlási kedve, úgy 2080 körül tűnne el teljesen a magyar szó a Délvidékről. A helyzet azonban nem állandósulni, hanem rosszabbodni látszik: az utóbbi három évben a magyarságot, ráadásul egész családokat is érintő, rendkívüli kivándorlási hullám indult el Szerbiából. A 30 ezresre tehető szabadkai magyar közösségből például, csupán az idei második negyedévben több mint ötszázan költöztek külföldre.  Ha a folyamat nem fékeződik, nem csupán a migrációs veszteséggel kell számolni: a fiatalok távozása miatt a születések száma az eddigieknél radikálisabban fog csökkenni, aminek az lehet a következménye, hogy a magyarságot már 2050-ben is csak pár ezer, külföldről hazatért nyugdíjas képviseli majd a Vajdaságban.

A civilszervezet vezetője úgy véli, most még van esély lassítani, később pedig megállítani a kedvezőtlen folyamatokat, de nem szabad késlekedni, mert a huszonnegyedik óra utolsó percében járunk. A megmaradást csak a magyar fiatalok és családok megtartásával lehet elérni, ehhez azonban rengeteg új munkahelyre lenne szükség a Vajdaságban.

Sokan azt gondolják, Magyarország nem sokat tehet a határon túli munkahelyek számának növelése érdekében, de az elnök szerint ez egyáltalán nincs így: a turisztikai és gazdasági kapcsolatok erősítésében még számtalan kiaknázatlan lehetőség rejlik. Egyelőre például nagyon kevés magyarországi turista látogat el, legalább egy hétvégi kirándulás keretében a Vajdaságba, pedig látnivalóban, magyar történelmi emlékhelyekben, műemlékekben igen gazdag a tartomány. Pataki János ugyanakkor reménykeltőnek nevezte a gazdasági kapcsolatok élénkítését célzó kormányzati terveket, amelyekről Szíjjártó Péter külügyminiszter beszélt július elején, a XIII. Vajdasági Szabadegyetemen.

Az elnök említést tett arról is, hogy néhány határon túl működő magyar tulajdonú cég szintén sokat  tehetne a magyarság foglalkoztatottsági helyzetének javítása érdekében. Vajdasági tagszervezetek jelezték, hogy megdöbbentő módon, a magyar tulajdonú vállalatok szerbiai szolgáltató egységeinek többségében alig van magyarul is beszélő alkalmazott: arányuk a szabadkai munkahelyeken például a 10 százalékot sem éri el.  A közeljövőben a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége felveszi a kapcsolatot ezekkel a vállalkozásokkal, és egyeztetéseket kezdeményez a probléma megoldása érdekében.                

 



« Vissza Vissza a lap tetejére

Hírlevél feliratkozás



Eseménynaptár

Közelgő események

november 30.

Hajdújárás, Vajdaság

Ádventi ablaknyitogató a Kolibrivel

Ünnepség
Kolibri a Családokért Egyesület