Az államtitkár elmondta, támogatják a magyar vállalkozásokat is. Egy átlagos határon túli magyar kisvállalkozó ugyanis 90 százalékban magyar embereket foglalkoztat, környékbeli magyar üzletemberekkel alakít ki üzleti kapcsolatot, és elsősorban magyar cégekkel üzletel. Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a népesedésért és a családokért (KINCS) vezetője arról beszélt, január 1-je óta igényelhetik a határon túliak is az anyasági támogatást és a babakötvényt. Az anyasági támogatás egyszeri, 64 125 forintos támogatás, amelyet az eltelt másfél hónapban több mint ezren igényeltek, ez felülmúlja várakozásaikat – mondta.

Hozzátette: a legtöbb, 823 igénylés a Kárpát-medencei magyar területekről érkezett – ebből 605 Romániából -, de igényelték Iránból és Új-Zélandról is. A babakötvény egyszeri összege 42 500 forint, amely az infláció felett 3 százalékkal kamatozik. Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári szervezetének elnöke arról beszélt, ez a nemzetrész van a legnagyobb veszélyben, a kelet-ukrajnai konfliktus után megerősödtek az asszimilációs törekvések az országban. Rámutatott: a múlt ősszel elfogadott oktatási törvény a kárpátaljai magyar közoktatás kivégzéséről szól. Véleménye szerint ez pedagógiai kérdés, amelyre politikai választ adtak Ukrajnában, és megköszönte a magyar kormány fellépését az ügyben.

Egy felmérésre hivatkozva azt mondta, 17-18 ezer kárpátaljai magyar dolgozik és 2000-2500 diák tanul külföldön. A munkaerő-migráció 50 százaléka Magyarországot tekinti célországnak, 30 százalék indul Csehországba. Felhívta a figyelmet arra, az erős anyaországi nemzetpolitika a határon túli nemzetrészekben is erős identitást eredményez, a gyenge pedig gyengét. Szavai szerint az anyaország nem csak morálisan, de anyagilag is segíti a kinti magyarokat. Magyarországtól oktatási-nevelési támogatást 21 ezer család kap a magyar iskolába beiskolázott gyermekek után, gyermekétkeztetési támogatásban csaknem ötezer gyermek részesül.

Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke felhívta a figyelmet arra, ha a felvidéki magyarság elhiszi, hogy a továbbiakban csak akkor erősödik, ha nyelvet vált, akkor az asszimiláció felgyorsul. Kitért arra, a felvidéki magyarság tábora 430-450 ezres, de a magyar nemzetiséget bevallóknál többen beszélik a nyelvet, ugyanis sokan nem vállalják bátran magyarságukat, tartva a hátrányos következményektől. Szólt arról is, hogy tavaly 58 felvidéki magyar óvoda újult meg a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programban, és a tervek szerint további 95 óvodával erősödhetnek. Kiemelte, hogy a gazdaságélénkítő program a Felvidéket is elérte, és hiszik, hogy ezáltal is “erősödik a szövet, ami megtartja a felvidéki magyarságot”.

Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakcióvezető-helyettese arról beszélt, jogbiztonság, gazdasági biztonság és kisebbségi biztonság kell ahhoz, hogy a kisebbség megmaradjon. A jogbiztonságról szólva azt mondta, Romániában jelenleg nem törvényeket, hanem igazságszolgáltatást használnak arra, hogy a kisebbségi jogokat elvegyék, ugyanakkor azonban néhány kérdésben – mint a marosvásárhelyi iskola újraalapítása – tudtak “előrelépni”. A frakcióvezető-helyettes kiemelte a gazdaságélénkítő program jótékony hatását, a kisebbségi biztonságról pedig azt mondta, ahol a kisebbség többségben van, ott biztonságban érzik magukat, de ahol szórványban, kisebbségben vannak, a nacionalista hangulatban a kisebbségi biztonság sérülhet. Ugyanakkor fontosnak nevezte a diszkriminációs tanács működését.

Forrás: MTI