Latorcai János azt mondta, a család nemcsak nemzeti megmaradásunk, hanem egyéni boldogságunk kiteljesedésének is az alapja, amelyet az alaptörvény is kiemelt védelemben részesít.
    Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt hangoztatta, hogy a kormány döntései meghozatalakor mindig egy nemzetben gondolkodik, éljenek a magyarok bárhol is a világon.
    Emlékeztetett, 2018 a külhoni magyar családok éve volt, amikor programjaikkal mintegy 6500 családot és 10 ezer gyermeket értek el szerte a Kárpát-medencében, idén pedig a külhoni magyar gyerekek évét hirdették meg.
    Kitért arra is, hogy az Országházban elsősorban a törvényhozás munkája zajlik, de fontos az is, hogy a különböző ünnepek alkalmával a családokat is vendégül lássák, ezért hívtak meg a szombati programra 600 gyereket, akik közül 500-an határon túlról érkeztek.
    Illés Boglárka, az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormány 2018-at a teljes Kárpát-medencében és a diaszpórában is a családok évének nyilvánította kifejezve, hogy "a családbarát nemzetet együttes erővel, közösen építjük, és a nemzet nem áll meg a közigazgatási határoknál+. Utóbbit bizonyítja az is, hogy elindították a Köldökzsinór programot, amelyen keresztül már 10 ezren nyújtottak be kérelmet anyasági támogatásra a határon túlról - fűzte hozzá.
    Azt is mondta, hogy a magyar fiatalok általában kettőnél több gyermeket szeretnének, ezért a jövőben a vágyott gyerekek megszületésének támogatására kívánnak összpontosítani még hatékonyabb intézkedésekkel.
    Pataki János, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke örömét fejezte ki, hogy a kormány határozottan a családok mellett áll, és a magyar fiatalok is családban képzelik el a jövőt.
    A családi nap a felsőházi teremben demográfiai konferenciával folytatódott. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a rendezvényről azt mondta, hogy a nemzetépítést és közösségépítést szolgálja. Közölte, arról szeretnének átfogó képet adni, hogy mi a helyzet a határon túl, és mit lehetne még tenni annak érdekében, hogy boldog családok éljenek a Kárpát-medencében.
    Farkas Péter szociológus, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) kutatási vezetője az intézet által készített kutatás eredményeit mutatta be, amelyben a Kárpát-medence magyarlakta régióiban mérték fel a gyerekvállalási tendenciákat. Eszerint a magyarországihoz és a közép-európaihoz nagyon hasonlóak a határon túli attitűdök: a gyerekvállalás legfontosabb feltételének a megfelelő partner megtalálását és a lakáskörülményeket tartják, az anyagiak és a munkahely pedig hátrébb sorolódnak. Hasonlóság az is, hogy csökkent a házasságkötések és a gyerekek száma, egyre több az egyszülős és a mozaikcsalád, és egyre későbbre tolódik a gyerekvállalás ideje.
    A gyerekvállalásról a leghagyományosabb elképzelései a kárpátaljai régióban élőknek van, a legmodernebb felfogás pedig a vajdasági magyarokat jellemzi a tervezett gyerek számát és az első gyerek születésének idejét tekintve - mondta el a szociológus.
    A konferencián bemutatták még a Köldökzsinór program bevezetése óta eltelt egy év eredményeit, előadást tartottak a külhoni családokat segítő intézkedésekről és programokról, valamint az óvodák szocializációs hatásáról a határon túl.
    A házasság hetéhez kötődő, immár hetedik alkalommal megrendezett családi napon a gyerekek táncházon, kézműves foglalkozásokon és országházi sétán vehetnek részt. Az esemény végén az idei házasság hete arcait, Gorove László és Gorove Kriszta jubiláló házaspárokat köszöntik.