A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE), az Aquinói Szent Tamás Közéleti Akadémia és a Professzorok Batthyány Köre közreműködésével valósult meg a „Sorskérdéseink” elnevezésű program a Gombaszögi Nyári Táborban a SZAKC Civil információs napja keretében.

Az esemény központi témái között szerepelt a konzervatív értékrend jövője, a nemzeti önazonosság megőrzése, valamint a közös felelősség kérdése a nemzet sorskérdéseiben.

A program különleges alkalommal kezdődött. Az előző napon lett volna Duray Miklós, a felvidéki közélet meghatározó alakja, a Szövetség a Közös Célokért társulás tiszteletbeli elnöke 80 éves. Rá emlékezve kiállítás is nyílt a helyszínen, hiszen – mint elhangzott – Duray tevékenysége nélkül a Gombaszögi Tábor sem lenne az, ami ma. A Generációk tükrében című kiállítással Nászaly Gábor főszervező is örömmel ismerkedett meg.

Előadóként köszöntötte Horváth Ágnest, Magyar Polgári Együttműködés Egyesület főtitkárát, valamint Laborczy-Lakner Zoltánt az Aquinói Akadémia képviseletében. Vendégként jelent volt  többek között Őry Péter, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke és a Magyar Szövetség alelnöke; továbbá Horony Ákos nemzetiségi kormánybiztos is.

Horváth Ágnes elmondta, a „Sorskérdéseink” program célja, hogy a konzervatív értelmiség közösen gondolkodjon a legfontosabb nemzeti és társadalmi kihívásokról. Mint elhangzott: „nem lehet csak a sikerekről beszélni, a problémákat is ki kell mondani, ha a jövőnk iránt felelősek vagyunk”.

A projektet hat munkacsoport dolgozta ki – ezek olyan témaköröket járnak körül, mint az élet méltósága, a szellemi és állami szuverenitás, a közéleti kultúra, a digitális világ kihívásai, a demográfia, migráció és a családok szerepe, valamint a nemzetek jövője a globális térben.

Mint megtudtuk, a munkacsoportok először szakmai fórumokon, majd zártkörű értelmiségi találkozókon és nyilvános polgári szalonokban vitatták meg a téziseket. A cél az, hogy 2025 őszére olyan javaslatokat tegyenek le az asztalra, amelyeket a konzervatív politikai döntéshozók is figyelembe vehetnek a programalkotás során.

A program fontos üzenete a konzervatív fiatalok megszólítása.

Képviselni kell az érdekeiket, és lehetőséget kell adni számukra, hogy részt vegyenek a nemzet jövőjéről szóló gondolkodásban – hangsúlyozta Horváth Ágnes.

Hideghéthy Andrea hozzáfűzte, hogy szervezeteik ezt a kitűzött célt nemcsak lehetőségként, hanem nemzeti kötelességként is értelmezik. Ehhez fűződött Laborczy-Lakner Zoltán előadása is.

Nemzet, kultúra, modernitás:  a fiataloknak a jövő sorskérdéseiről

Laborczy-Lakner Zoltán az Aquinói Szent Tamás Közéleti Akadémia kutatójaként tartott előadást  „Nemzet, kultúra, modernitás” címmel.

A fiataloknak szóló, szenvedélyes hangvételű előadás központi témája a demográfiai válság, az identitásválság, valamint a nemzeti önfenntartás esélyeinek kérdése volt.

Laborczy-Lakner négy nevet emelt ki, melyek különböző módon kapcsolódtak az előadás üzenetéhez: William Falkland, aki szerint „ha nem szükségszerű a változtatás, akkor szükségszerű nem változtatni”, a konzervativizmus lényegére világít rá; Herder, aki a magyarság eltűnését jósolta a 18. század végén; Veres Péter, aki a paraszti-nemzeti lét értékeire figyelmeztetett; és Taylor Swift, aki – példaként állítva – az online világban gyakorolt hatás révén generációkra képes befolyást gyakorolni.

Az előadó hangsúlyozta: a magyarság történelmileg is nehéz helyzetben volt, de a jelenlegi demográfiai mutatók – különösen a határon túli magyarság létszámának drasztikus csökkenése – komoly vészjelzés.

Ukrajnában, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában is meredeken csökken a magyar közösségek lélekszáma, miközben az identitás is egyre sérülékenyebb.

A magyarországi adatok sem kecsegtetőek: a termékenységi arányszám bár emelkedett az elmúlt évtizedben, még mindig jóval a fenntartható szint (2,1) alatt van, sőt újabban visszaesést mutat. Laborczy-Lakner szerint nemcsak gazdasági, hanem kulturális és mentális válságról van szó: a fiatalok egy része a klímaváltozásra hivatkozva lemond a gyermekvállalásról, és elbizonytalanodott a nemzeti jövőkép is.

Az előadó úgy vélte, hogy a puszta anyagi támogatás kevés. A „fejekben van baj” – fogalmazott –, azaz világnézeti és értékrendi fordulatra van szükség. Olyan gondolkodásra, amely egyszerre nyitott a modernitásra, de ragaszkodik az örök emberi és nemzeti értékekhez.

Végül provokatívan tette fel a kérdést: Veres Pétert vagy Taylor Swiftet választjuk? A földünket, gyermekeinket és kultúránkat őrző nemzeti öntudatot – vagy a gyökértelen, önfeladó fogyasztói létet? A válasz szerinte nemcsak egyéni, hanem nemzeti sorskérdés is.

Az előadás célja nem pusztán a diagnózis volt, hanem a nemzetébresztés is. A túléléshez nem elég a múlt ismerete, a jövőért való személyes felelősségvállalás is elengedhetetlen.

A nap hátralévő részében a Szövetség a Közös Célokért társulás rimaszombati és rozsnyói munkatársai kitelepült Gömöri Civil Közösségi Szolgáltatóközpontként az érdeklődőket tájékoztatták a Köldökzsinór-programmal kapcsolatban és a magyar-külhoni magyar kapcsolatok erősítése érdekében kiírt pályázati lehetőségekről is.