Borús időben, a tervezett programnak megfelelően reggel fél hétkor indultak el a révi polgármesteri hivatal elől a kirándulás résztvevői, majd három órás utat követően érkeztek meg Nyiregyházára.A legek állatkertjének is nevezett Nyíregyházi Állatpark egy 35 hektáros tölgyerdőben található, ahol 600 faj 6000 egyede él természeteshez közeli kifutókban. Ahol csak lehet, a rácsok helyett csupán szárazárok vagy vizesárok választja el a vendégeket az állatoktól.Már mindjárt a bejárat után az Ócenárium, az 500.000 literes cápás üvegalagút elkápráztatta a fiatalokat , időseket egyaránt.Aztán következett a Föld többi kontinensének a látnivalói, az ázsiai dzsungel óriás vizeséssel, a Dél-Amerika vadvilágát bemutató függőhidas kalandösvény, a 3 méter magasságő, hosszan kanyargő bambuszhid, Ausztrália élővilága.

 Valóban úgy éreztük, hogy vadregényes tájakon kalandozunk. Az itt lakó, ritkaságszámba menő állatokat, mint a szumátrai tigrist, a komodói varánuszt, a most egy eves jegesmedve bocsokat vagy az indiai orrszarvút kontinensenkénti felosztásban tekinthettük meg, így igazi Föld körüli kirándulást élhetünk át.

 A csoport edédet követően délután 15 órakor indult el az állatparkból a hajdúszoboszlói Bocskai múzeum Fejedelmi Kincstár épületéhez. Itt megtudhattuk azt, hogy a hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum két fenséges koronázási ékszerrel gazdagodott a 2022 évben. Mindkettő a múzeum névadójához, Bocskai István erdélyi fejedelemhez kapcsolódik, akinek az egyik vára Révtől 15 km-re volt Sólyomkőváron és a fejedelem innen indult el hajdúival 1604 október 15-én a győztes Álmosd-Diószegi csatába.  

 Bocskai István 1557-ben Kolozsváron született. 1569-ben állt az erdélyi fejedelem szolgálatába. Itt az évek során egyre növekedett hatalma és befolyása. Fontos szerepet játszott abban, hogy Erdély a 16. század végén bekapcsolódott a török elleni tizenötéves háborúba.  Katonai sikereit nagyrészt a hajdúknak köszönhette, akiket később többek között Szoboszlón, Nagyszalontán telepített le. Katonai sikerei eredményeként 1605 februárjában a nyárádszeredai országgyűlés Erdély fejedelmévé, 1605. április 20-án a szerencsi országgyűlés pedig Magyarország fejedelmévé választotta.       Rendkívül kevés olyan tárgy maradt fenn, ami biztosan Bocskai személyéhez köthető. A Bocskai István Múzeum megalapítása óta feladatának tartja a névadóhoz köthető tárgyak gyűjtését eredeti, vagy ha ez nem lehetséges, másolat formájában, hogy ezáltal is őrizze Magyarország és Erdély fejedelmének emlékét. 

 Ezek közül a tárgyak közül kiemelkedik értékét és művészi kivitelezését tekintve az a korona, amit Bocskai a török szultántól kapott. Eredetéről több elképzelés született. Egyesek szerint kifejezetten Bocskai számára készült Konstantinápolyban, mások perzsa ötvösműnek tartották, de létezett olyan vélemény is, hogy egy bizánci császári koronát javítottak meg, és adták át a fejedelemnek. Ma ez utóbbi elképzelés tűnik a legvalószínűbbnek.              A korona mellett a fejedelem másik fennmaradt uralkodói jelvénye ugyancsak szemet gyönyörködtető ötvösremek, Bocskai jogara. A jogar feje aranyozott ezüstből készült, amit növényi motívumok díszítenek, alatta kék zománccal borított gömb található. A nyelet három széles aranyozott ezüst pánt övezi. A pántokat és a fejet 60 türkiz ékesíti.  

Köszönjük a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének,a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak a program megvalósitásában nyújtott támogatását.