A hágó után a Sipot-vízesést tekintettük meg. Egy kis pihenő és néhány a közös emléket megörökítő fotó elkészítése után elindultunk a zúgói szálláshely felé, ahol mindenki kényelmesen kipihenhette a tartalmas nap fáradalmait.

Második napunk kezdetén Kiss Lívia szolgáltatta számunkra a lelki táplálékot a napi ige üzenetét tolmácsolva felénk. Ezután egy csodálatos élménnyel gazdagodhatott a csapat, ugyanis a pilipeci sípályán működő felvonón leírhatatlan látvány és különleges élmény várt mindenkire. Ezzel még nem ért véget a nap, ugyanis ezután meglátogattuk az alsókalocsai szabadtéri néprajzi múzeumot. A helyiek utóbbi háromszáz évét bemutató jellegzetes faépületek mellett egy korabeli magyar csendőrőrs és iskola épületét is megtekinthettük. Az utolsó napot élménypedagógiai játékokkal zártuk.

Kirándulásunk utolsó helyszíne a Szinevéri-tó volt. A nem kis kitartást igénylő sétáért, ami a parkoló és a tó közötti úton várt ránk, kárpótolt a tó szépsége, és az érezhetően tiszta levegő. A déli órákban mindenki rengeteg élménnyel gazdagodva térhetett haza.

Hálásak vagyunk a Magyar Kormánynak és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-nek, hogy támogatásukkal, a Sámuel Alapítvány vezetőségének pedig, hogy munkájukkal hozzájárultak ehhez a csodálatos élményhez. Köszönetet mondunk a Dorcas Segélyszervezetnek is, akik szintén segítették a hétvége szervezését és megvalósítását! Mindezeken túl pedig: Istené legyen a dicsőség!