KÁRPÁT-MEDENCEI CSALÁDSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE

Együtt könnyebb...

KCSSZ, Családlánc Erdély – Szeptember után, „október végén”

2021. november 7.

Kedves Barátaink!

 

Az ősz közbülső hónapja néhány éve a vénasszonyok nyarának méltón kinevezett szakasza az évnek.  

 

Nem véletlen talán, hogy ebben a hónapban több forró esemény is történt a magyar történelemben, melyekre most csak röviden reflektálok, a forradalom és szabadságharc szellemiségében.  

 

  • - 172 éve, 1849. október 6-án Aradon kivégzik a 13 magyar tábornokot
  • - 542 évvel ezelőtt, 1479. október 13-án a kenyérmezei csata napja volt, melyben I. Mátyás király (1458–1490) seregei legyőzték a portyázó török és havasalföldi hadakat. A győzelem eredményeként a törökök egy jó ideig nem vállalkoztak hasonló mértékű betörésre.
  • - 77 éve, 1944. október 15-én Horthy Miklós kormányzó sikertelen kísérletet tett a második világháborúból való kiszállásra.
  • - Szinén 77 éve október 16-án német támogatással hatalomra került a nyilas, hungarista vezér Szálasi Ferenc. Nem sokkal később kezdetét vette a borzalmas nyilas terror Budapesten.
  • - mindössze 65 év telt el az ’56-os demokratikus nemzeti forradalomtól, melyet a gazdasági hibák kijavításáért, az ország politikai függetlenségének kivívásáért indítottak, és mely szabadságharcot oly kegyetlenséggel november 5-én a beavatkozó szovjet csapatok levertek.
  • - De itt van az őszirózsás forradalmunk is 1918. október 30-31-én, a négy éven át tartó I. Világháború miatt méltatlankodó katonák és civilek utcai tüntetése, mely felvonulásokkal és sztrájkokkal kezdődő felkelés volt Budapesten és a nagyvárosokban. Nevét a katonák tábori sapkáján az uralkodói névjellel ellátott sapkarózsa helyére tűzött, a felkelés jelképévé vált őszirózsáról kapta. (forrás: Wikipédia)

 

A vallásos Dsida Jenő az Október végén c. Versében gyönyörűen ötvözi az évszak lassú, de biztos múlását, egyben utalva a ’18-as történelmi eseményekre, 1924-ben.

„Már mindig-mindig nagyobb úr az esti
felpirosító, megdidergető láz,
mely tűzrózsáit homlokomra festi.

Már mindig jobban közeleg a tél
s a ködköpenyű, széltarolta tájon
fakó paripán menekül az álom –
Lehullt a dér,
minden fehér
s csókos ereje messze jár a napnak, –
s szinte örvendek, hogy a rózsák,
a piros rózsák, íme, megmaradtak.

Mert oly szépek a rózsák,
a pirosak, a tüzesek,
mit rámcsókol a láz –
s ezek az ősszel jöttek,
                                         s az őszben megmaradtak                                                             
                            és hirdetik, hogy szép a búcsuzás…                                           
                                                                                            
Mindegyik rózsa egy-egy emlék:
szirom, vers, séta, álom,
öröm, kacagás tűz-jele,
mely kőként áll és pörösen lobog
keresztül száz halálon…

Csak néha jön egy álmos alkony,
egy visszasíró, buta alkony
s akkor zokogva jajdulok fel:

Én jó Istenem, miért fájnak úgy
az októberi rózsák?

 

A hónap eleje és vége tehát a megemlékezésekről szólt a KCSSZ-Családlánc erdélyi szervezeteinek életében is, tagszervezeteink saját térségükben ünnepelték közösségeikkel a Vértanúk emlékét, illetve a forradalom felemelő pillanatait. A Köröstárkányi Ifjúsági és Oktatási Egyesület, valamint a Csíki Anyák Egyesületének vezetői Budapesten ünnepeltek együtt a több ezres tömeggel a Bajcsy Zsilinszky – Andrássy útak kereszteződésénél. Egy vérből való volt minden jelenlévő!

 

A szervezetek további hó-közi rendezvényeiről olvashattok a lenti hírlevelünkben, sikerült megtartanunk a járványügyi óvintézkedések betartásával az erdélyi régiós találkozót Csíkszeredában, öröm volt találkozni régi barátokkal, akik közül sokan fáradtságot nem ismerve tettek meg óriási távolságokat.

 

 

Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesülete – Csíkszereda:

 

Nem csupán szálláshely, a mozgássérültek rekreációs tevékenységeinek is helyszínt biztosít a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének új székháza, amelyet október 14-én avattak fel Csíkszeredában. Az Összefogás Háza névre keresztelt ingatlan négy év alatt épült fel, számtalan adakozótól összegyűjtött egymillió euróból.

 

Tegnap felavatták a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének új székházát Csíkszeredában. A Hunyadi János utcai házban tíz lakószoba található, amelyek saját fürdőszobával rendelkeznek. Emellett az épületben nappali, terasz, közös ebédlő, konyha, tálaló, mosókonyha, házmesteri lakrész, raktárhelyiség, kazánház, varró- és gyertyaöntő műhely is helyet kapott.
József Csaba, a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének elnöke az ünnepségen elmondta: a ház létrejöttével harmincéves álmuk valósult meg. Az új ingatlan ugyanis elősegíti a mozgássérültek munkapiaci integrálását és megkönnyíti az önálló életre való nevelésüket. Az épület ugyanis teljes mértékben akadálymentesített. Hozzáfűzte: hogy a legnagyobb érdem a Fikó Csabáé, aki mindvégig felvigyázta a munkálatokat.
A magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság által is finanszírozott épületbe nyolcvan személy költözhet be. Fikó Csaba, a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének tiszteletbeli elnöke az átadóünnepségen részletesen elmondta, hogyan építették fel a házat.
– Az ember amikor arra gondol, hogy olyan sorstársakat, fogyatékkal élőket képvisel, akiknek nincs lehetőségük felszólalni, akkor rájön, hogy harcolni kell értük a végsőkig – fogalmazta meg személyes motivációját Fikó Csaba.

 

Németországi segítség

 

A beruházáshoz németországi segítséget is kapott a mozgássérültek szervezete. Gabriela Maria Habsburg-Lothringen Salzburg főhercegnője elmondta, 25 éve tartják a kapcsolatot a Hargita megyei szervezettel, eredményesen működtek eddig együtt. A németországi chemnitzi csapat képviselője, Elmar Karl elmondta: ők néhány ezer euróval támogatták a projektet, valamint szükséges nyersanyagokat biztosították. Elmar Karl az ünnepségen újabb ötezer eurós csekkel ajándékozta meg a szervezetet. A német csapat egyik tagja beszédében elmondta: Németországban soha nem fogna neki senki egy ilyen házat építeni, amíg nincs meg rá a megfelelő fedezet, de itt a hit és összefogás erejével megmutatták, hogy ez lehetséges.

 

Helyi támogatás

 

Nem csak külföldről érkezett támogatás. A Hargita megyei önkormányzat közel 190 ezer lejt utalt a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének az Összefogás Háza akadálymentesítésére, lift és védőkorlát kialakítására. A támogatást Borboly Csaba megyei tanácselnök adta át 2019-ben. A Hargita Megye Tanácsa a továbbiakban még egy ugyanekkora összeggel támogatta a beruházást.
Magyarország Csíkszeredai főkonzulja, Tóth László ugyanakkor elismerését fejezte ki a Megyei Mozgássérültek Szervezetének. Kijelentette: a magyar kormány által nyújtott jelentős támogatás jó helyre került. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere beszédében megígérte, hogy Csíkszereda önkormányzata jövőben is kiveszi a részét az épület működtetéséből, finanszírozásából. – Fikó Csabával az elmúlt években furcsábbnál furcsább helyzetekben kellett egyeztessünk. Nemhogy javult volna a hazai törvénykezés, hanem még rontottak is a helyzeten. Romániában a bürokrácia egy közhasznú szervezet számára egyre nagyobb tehertétellé vált. Ekkor jött az összefogás, amely bebizonyította, hogy a hátráltató körülmények ellenére is lehetséges segíteni mindazokon, akik fogyatékkal élnek. A városi önkormányzat emiatt jövő hónaptól ki fog lépni a szervezetből, azért, hogy a mozgássérültek szervezete – így eleget téve a közigazgatási törvény előírásainak – tudjon további forrásokhoz jutni – fűzte hozzá a polgármester.

 

További terveik is akadnak

 

Fikó Csaba kissé meghatódva mondott köszönetet mindenkinek, aki hozzájárult a beruházás sikeréhez.
– Mindig azt mondtuk, hogy mi játékosok akarunk lenni, nem nézők. Úgy tekintsenek ránk, mint értékes emberekre, akik képesek nagy dolgokra, csak kell egy kis segítség. Így próbálunk esélyegyenlőséget teremteni. Böjte Csaba testvér támogatónk az alapkő letételénél elmondta, hogy az egészségesek szégyene lesz, ha ez nem épül meg. De mint látható, mind jól teljesítettünk. Ez csak egy kis sziget, tudjuk, hogy még sok a munkánk. Vannak még álmaink, fel szeretnénk újítani a mellettünk levő csarnokot, szabadidőközpontot szeretnénk Csaracsóban, ahol lovas terápiával foglalkoznánk – számolt be további terveikről Fikó Csaba.

 

 

Csíki Anyák Egyesülete - Csíkszereda:

 

Két nappal az Összefogás Házának átadója után, a KCSSZ megbízásából régiós gyűlést tartottak 16-án a Mozgássérültek újdonsült székházában, melyre a járványügyi előírások miatt hibrid módon kerülhetett sor, így a helyszínen résztvevők a tárkányi Ifjúsági és Oktatási Egyesület részéről, a Csíkszeredai Nagycsaládosok Egyesülete, a Pro Agriensis Egyesület, Homo Novus Segesvárról, a Szent József Nagycsaládosok Egyesülete Székelyudvarhelyről, a Gyulafehérvári Családpasztoráció és a Csíki Anyák Egyesülete képviselői voltak, online kapcsolódtak Kolozsvárról az Életfa Családsegítő Egyesület munkatársai, valamint a Gondviselés Segélyszervezet képviselője, a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete, Udvarhelyszéki Anyák Egyesülete, Hiel Egyesület, akik pedig nem tudtak csatlakozni különböző okokból (szervezeti program, utazás, betegség miatt) a Pro Familiae Egyesület Nagyváradról, Pro Rév Egyesület, Pro Tharkan, Rekettye Kulturális Egyesület Nagykárolyból és a kovásznai Tündérvár Egyesület képviselői. A helyszínen az általános bemutatkozások után a KCSSZ jövőbeli stratégiáiról beszélgettek a résztvevők, többek közt elhangzott a kommunikáció javítása a régióban és a nagy szervezet irányába, közös kapcsolódási lehetőségek felelevenítése, közös pályázás, nehézségek, sikertörténetek bemutatása egyes térségekben, az Elnök asszony korábbi régiós találkozásainak összegzése, az általános öröm, hogy végre láthatták egymást a felek, és a közelgő november 20-i közgyűlés napirendi pontjairól is szó esett. A jegyzőkönyv összeállítása folyamatban van, ezt a régió tagszervezetei egyaránt megkapják, akárcsak a sajtós és a szervezeti titkár, elnökség is. A több mint 3 órás tanácskozás után a résztvevők közös ebéddel folytatták a kötetlen beszélgetést, majd a délután folyamán hazautaztak a távolból is érkező barátok.

 

 

Október 21-én sor került a világjárvány óta online-térbe átköltözött ötödik szülészeti találkozásra, melyre most is sok kismama és párjaik voltak kiváncsiak, és az orvosok, szakemberek osztályok, illetve a szülés folyamatát bemutató felvezetőjük után a résztvevők kérdéseikre kaphattak választ.

 

Október 22-23 között zajlott Budapesten a Benczúr Hotelben a Magyar Pre- és Perinatális, Pszichológiai és Orvostudományi Társaság XVIII. Országos Kongresszusa, melyre az egyesület vezetője mint MPPPOT tag kapott meghívást, és vett részt a A szexualitás íve - Férfi és női szexualitás fejlődése: elakadások és oldódások című kongresszust, közgyűlést kiegészítő felvilágosító előadássorozaton. A színes programon való részvétel mellett fontos volt fenntartani a régi baráti kapcsolatokat, itt találkoztak például a szintén Családlánc tagságú Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének vezetőjével, Várfalvi Mariannával, aki az MPPPOT 25  éves születésnapi tortájának gyertyáit fújhatta el, szintén családi, baráti közösségben. De ismételten lehetőség volt találkozni korábban már Csíkszeredába is meghívott szakelőadókkal, Horváthné Kondor Kata bábával, Orosz Katalin és Roszik Linda klinikai szakpszichológusokkal, Gitidiszné Gyetván Krisztina védőnő, szoptatási és perinatális szaktanácsadóval, Prof. Varga Katalin PhD pszichológussal, Serfőző Anikó pszichológus, perinatális szaktanácsadóval, az Emma Egyesület tagjával, az Ubuntu Műhely fiatal perinatális szaktanácsadóival, a Szívtől Színig kifestős, szülés körüli felvilágosító könyv alkotóival Entz Sári és Bakonyi Mártival és még nagyon sok ismerőssel. Szombaton, a zárónapon Szemerey Márton szomato- pszichoterapeuta A női és férfi "lélek testéről" - Szexualitás és elakadásai szomato-pszichoterápiás megközelítésben címmel tartott igencsak elgondolkodtató előadást a férfiak szexualitáshoz való viszonyáról, mennyire vonatkoztatható bármiféle megközelítése a témának szakemberként is a perinatális  időszakra (férfiakról beszélünk), a perinatális traumatizáció jelenségére. Az előadó krédója, hogy a test és a lélek szakszerű bevonásával végzett traumafeldolgozás szülők, gyermekeik és a párkapcsolatok számára egyaránt nagy támogatást jelenthetnek egy boldogabb, szabadabb élet megteremtéséhez.

 

Életfa Családsegítő Egyesület – Kolozsvár:

 

Az egyesület folytatta szokásos havi tevékenységeit a járványügyi besorolások függvényében, így Ringató, és zenés baba-mama foglalkozásokat, új és megkezdett terápiákat, tanácsadást biztosítottak a helyi magyar közösségnek, családoknak.

 

Köröstárkányi Ifjúsági és Oktatási Egyesület – Köröstárkány:

 

Októberben az egyesület ifjai és felnőtt tagjai kellően kivették részüket a helyi református kápolna építésében. A hét folyamán több napon keresztül a kápolna teraszának alapanyagát gyalulták, csiszolták és festették. Amint már említettük a bevezetőben, az Egyesület egyes tagjai részt vettek az október 23-i békemeneten is.

 

 

Rekettye Kulturális Egyesület – Nagykároly: Tóth Réka beszámolója

 

  • 30 éves lett a Rekettye néptánccsoport! 

Facebook oldalunkon a következő gondolatokat tettük közzé a 30 éves évforulónk alkalmából: 

„30 évvel ezelőtt nagykárolyi táncházas fiatalok kezdeményezésére megalakult a Rekettye néptánccsoport. Az elmúlt három évtizedben 5 generáció nőtt fel a rekettyés fészekben, s repült ki onnan, feltarisznyálva eleinktől örökölt életszeretettel, értékrenddel, tudásvággyal. Isten áldását kérjük az előttünk álló útra! Vezéreljen mindnyájunkat a szeretet, a bölcsesség és az egymás javára való alázatos munka ösvényén!”

 

 

  • Almárium programunk

Almárium programunk jelmondata: Töltődj fel! A több alkalmas foglalkozás alatt a tinédzsereknek, fiataloknak kínálunk tartalmas szórakozási lehetőséget. Lepedus István családpasztorációs szakember, tréner vezetésével a kapcsolatteremtés, párválasztás, identitás kérdéskörét járják körül a résztvevők. 

 Célunk az érzelmi intelligencia fejlesztése, szeretnénk az érett társas kapcsolatokhoz vezető úton elindítani a fiatalokat, hogy teljes, örömteli, lelkiekben és szellemiekben gazdag életet éljenek.

  • Folytatódtak a Csoóri Sándor Programban felvállalt tánc –, és hangszeroktatási alkalmak.

 

Udvarhelyszéki Anyák Egyesülete - Székelyudvarhely: Fekete Éva beszámolója

 

“Egyesületünk  részt vett a 10 Fuss Neki adománygyűjtő rendezvénysorozatban „Ölelésben” címmel, mely projekt keretén belül a babahordozást szeretné egyesületünk népszerűsíteni. Nagy örömünkre az idén több édesapa és még külföldről is jelentkezett Nagykövet, aki népszerűsíteni akarta a babhordozást. A 20 Nagykövet és sok-sok adományozó segítségével a tervezett összeg dupláját sikerült összegyűjtenünk, amiért hálásak vagyunk mindenkinek. A programra, Nagyköveteink családjaikkal együtt érkeztek és a futásba gyerekeik is bekapcsolódtak, így egy igazi családias és sikeres napot tudhatunk magunk mögött.

Állandó programjaink a Babaváró-Család születik várandós felkészítő, a Kismamatorna, a Baba-mama torna, az Ölbeli játékok-Mondokázó és a Gyermektáncház a járványügyi helyzet szabályozásától függően működik.”

 

 

 

Gondviselés Segélyszervezet – Kolozsvár: Szabó László vezető beszámolója a szeptemberi programokról

Családi nap Székelykeresztúron

 

  1. szeptember 28-án megvalósult egy régóta dédelgetett álmunk, megszerveztük a székelykeresztúri irodánk első családi napját, elsősorban a programjainkat látogató sérült fiatalok és családtagjaik részére. Istennek hála, szép volt a létszám, mindenki együtt tudott örülni és ünnepelni ezen a napon. A résztvevő fiatalok és családjaik éhezik a közösségben megélt pillanatokat, különösen a világjárvány okozta nehéz helyzetben. Ezért is érzünk különös hálát, hogy megélhettünk egy újabb alkalmat kis közösségünkben.

Családi napunkat babaklubbal indítottuk, ahova csecsemőket és kisgyermekeket vártunk, szülőkkel vagy nagyszülőkkel együtt. Erre az alkalomra Csiri-biris morzsákat hintettünk, ezzel a mondókás mozgásfejlesztő tornával  növeltük az amúgy is jó hangulatot.

Déltől vártuk a sérült fiatalokat szüleikkel együtt. Számukra a nap néptánccal indult, melyet Kincses Olga néptáncoktató vezetett. A tánc boldogsághormonokat szabadít fel, megmozgatja a testet, és közben a hagyományainkat is őrizzük. Az örömsikolyok, a boldog felszabadultság által ihletett ugrások, melyeket a fiatalok belefűznek a tánc koreográfiájába, mutatják, hogy mennyire szükségük van a tánc örömére. Ezt követően közös ebédre került sor. Az étkezés nem csak fizikai szükségleteink kielégítője, a közösségben való étkezés összetartozásunkat is erősíti.

A finom ebéd elfogyasztása után Orbán Lívia bútorfestő irányításával egy különleges kézműves-tevékenységen vehettek részt a fiatalok: agyagból készítettek csempelapokat. Gyönyörű munkák születtek, a kíváncsi lelkek izgatottan várták a fürge ujjak által elkészített csempék születését.

A program második fele körjátékokkal, énekléssel folytatódott, melyek ugyancsak fokozták a hangulatot. Végül, de nem utolsósorban Lukács Gabriella bábos, mondókás, mesés-zenés, ősz tematikájú foglalkozással koronázta meg családi napunkat. Utolsó programunkon részt vettek a Berde Mózes Unitárius Gimnázium Napközi Otthonának nagycsoportosai is, azzal a céllal, hogy jobban érzékeljék a sérült emberek problémáit és könnyebben befogadják őket. Kicsik és nagyok, mindannyian bekapcsolódtak az interaktív foglalkozásba, az esős, borús idő sem szegte kedvét senkinek, mert a belső napunk annál erősebben ragyogott.

Köszönjük Hargita Megye Tanácsának és a Bethlen Gábor Alapnak az anyagi támogatást, a Székelykeresztúri Unitárius Egyházközségnek, hogy mindig otthont ad tevékenységeinknek, a Három Galamb Egyesületnek és az Erdélyi Ifjúsági Egyesületnek, hogy minden jóban partnereink és segítségünkre vannak.

 

Deák Réka és Lőrinczi-Simó Orsolya,

Gondviselés Segélyszervezet munkatársai

 

A Határtalanul program gyümölcsei Erdővidéken

 

A Határtalanul program keretében magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykiránduláson vesznek részt a szomszédos országok magyarlakta területein, így személyes tapasztalatokat szereznek az anyaország határain kívül élő nemzettársaikról. A Gondviselés Segéyszervezet több mint öt éve együttműködik a Székelyföldre látogató dabasi és környékbeli településekről érkező pedagógusokkal. Célunk, hogy az anyaországi fiatalok megismerjék az erdélyi hátrányos helyzetű családok problémáit, s amennyiben kedvük van hozzá, segélyezési akciókban vegyenek részt.

Pájer György munkatársunk a következőképpen nyilatkozott eddigi tapasztalatairól: „Próbálom minden évben szélesíteni a magyarországi diákok látókörét és megmutatni nekik, hogy jobb adni, mint kapni. Dabas Barót testvérvárosa, ezért minden évben érkeznek dabasi és környékbeli csoportok a Hartártalanul program keretében. Évekkel ezelőtt kialakult egy segélyezési program és ezt azóta is sikerült fenntartani. A diákok többféleképpen tudnak segíteni baróti rászorultakon: egyrészt működik a kenyérprogram, melynek keretében egy iskola minden diákja és pedagógusa fejenként egy otthoni Chips árát gyűjti össze, amiből mi egy hátrányos helyzetű családnak biztosítunk kenyeret egy egész évre. Az édesség-program keretében az anyaországi gyerekek egy-egy édességet adományoznak, amit mi összegyűjtünk és ezáltal egy sokgyermekes, rászoruló családnak kedveskedünk. A segítségnyújtás harmadik módja pénzbeli adományok gyűjtése, amiből tartós élelmiszercsomagokat vásárolunk hátrányos helyzetű családok számára. A Határtalanul programot évről évre próbáljuk fenntartani és színesíteni, hogy minél több, maradandó élményt nyújthassunk az idelátogató gyermekeknek és pedagógusoknak.”

 

Hogy ezt milyen mértékben sikerült megvalósítani, azt az alábbi visszajelzésekből is megállapíthatjuk.

 

Pusztavacsi Általános Iskola

 

„Határtalanul segítség!

Pusztavacs, Magyarország földrajzi középpontján fekvő kis zsáktelepülés, közel 1200 lakossal. Iskolájából, a Pusztavacsi Általános Iskolából, először vehetett részt 22 tanuló a Határtalanul programban. A pályázatot már két éve megnyertük, de megvalósítani csak idén szeptemberben sikerült. A gyerekek többsége, egy kivételével, most járt először Erdélyben. Felejthetetlen hat napot töltöttünk Erdővidéken, megismerve természeti szépségeit, kulturális örökségét, találkozva helyi kortársakkal.

Kísérőnknek, Pájer Györgynek köszönhetően, lehetőséget kaptunk egy helyi hátrányos helyzetű család megismerésére is. A gyerekeket előzetesen tájékoztatta a család helyzetéről, körülményeiről. Gondolkodás nélkül felajánlották, hogy saját anyagi támogatásból tartós élelmiszerrel, tisztítószerekkel, pelenka-csomaggal támogassuk Erzsikét és családját. Öt kislány vállalta, hogy az általunk megvásárolt csomagot átadják a családnak. A gyerekeket mélyen megérintette, amit láttak, és könnyes szemmel mesélték a többieknek és a szüleiknek is, akik büszkén hallgatták az amúgy „nehezen kezelhető” és „folyton elégedetlen” kiskamaszaik érzékeny beszámolóját.

Pedagógusként rendkívül fontosnak tartom a gyerekek érzelmi, empatikus nevelését, az érzékenyítést a társadalmilag elesettek iránt, a felelősségvállalást. A Határtalanul programunk egyik legmeghatározóbb hozadéka lett ez az adakozás. Hálásan köszönjük a Gondviselés Segélyszervezetnek, hogy lehetőséget kaptunk a segítségnyújtásra.”  – Pongor Beáta, intézményvezető-helyettes, kísérő pedagógus

 

„A Bugyi Nagyközségi Kazinczy Ferenc Általános Iskola diákjai már 5. éve látogatják a Nagy családot, amikor a Határtalanul pályázat keretében Vargyason járnak. Minden évben, amikor a kirándulásra készülnek, a család képe kint van a bugyi iskola folyosóján, és a tanulók, szülők tudják, hogy egy 8 tagú családnak segítenek. A pénzadományon kívül idén rengeteg ruhát, tanszert és mesekönyvet kaptak a gyermekek, amivel, reméljük, hogy kissé megkönnyítjük, megszépítjük a hétköznapjaikat. Ezután sem fogunk elfeledkezni róluk.” – Pavella Krisztina, tanárnő

 

A dabasi Táncsics Mihály Gimnázium

 

„Szívvel adni!

 

A Dabasi Táncsics Mihály Gimnázium 8. A osztálya szívben-lélekben gazdagodva tért haza Erdővidékről. A tanulmányi kirándulás alatt mindenhol nagy szeretettel fogadtak minket. Egyrészt nagy öröm volt látni a gyönyörű táj leírhatatlan szépségét, másrészről a diákok végre saját szemmel tapasztalhatták nemzetünk határokon túl nyúló egységét. A kirándulás egyik estéjén megható találkozásban volt részünk. Az osztály tanulóinak egy része, tanáraik kíséretével ellátogattak egy hátrányos helyzetű családhoz. A kicsike, de nagyon szép, tiszta, rendezett lakásban öt gyermekét nevelő családdal találkozhattunk. A tartós élelmiszerek mellett diákjaink személyes csomagokat ajándékoztak, illetve volt, aki személyes üzenettel, írással kívánt minden jót a család velük egykorú tagjainak. A 13-14 éves gyerekeket mélyen meghatotta a találkozás és méginkább megerősödött bennük az adakozás okozta jó érzés.” – Pongor Sángor, pedagógus

 

A dabasi Szent János Katolikus Általános Iskola

 

„Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.” (Mt 25,40)

 

A dabasi Szent János Katolikus Általános Iskola nyolcadikos diákjai a Határtalanul program keretében egy élményekben gazdag hetet töltöttek Erdővidéken, 2021. augusztus 30. és szeptember 4. között. A diákok, szüleik és az iskola tantestületének közös célja volt, hogy az erdélyi tartózkodásunk alkalmával valamilyen formában támogatni tudjunk helyi diákokat. A mintegy 1780 lejnek megfelelő összegyűlt adományból sikerült 9 db iskolástáskát vásárolni és megtölteni a szükséges tanfelszereléssel, valamint tartós élelmiszercsomagot összeállítani, édességgel kiegészítve. A fennmaradó pénzösszegből a gyerekek további tervezett szabadidős programjait támogattuk. Örülök, hogy ezeket az adományokat Pájer György és segítőinek közreműködésével személyesen tudtuk átadni a rászoruló családoknak. Az osztályból többen is jelezték, hogy ők is szeretnének jelen lenni az átadáskor, így személyesen is megláthatták az örömteli arcokat, ahogy a gyerekek átveszik az új iskolás táskákat és édességeket. Miután átbeszéltük a történteket, a következőképpen fogalmazták meg érzéseiket:

„Nagyon megható volt látni, hogy főleg a fiatalabb korosztályú gyerekek mennyire örültek az ajándékoknak” – F. G. Nándor

„Láttuk, hogy milyen körülmények között élnek ott. Ez elszomorított, de közben boldog is voltam, hogy ha nem is túl sok dologgal, de tudtunk segíteni nekik. Azt gondolom, pontosabban azt láttam, hogy ők a hátrányaik ellenére is nagyon boldogok.” – Sz. K. Amira

 

A dabasi Kossuth Lajos Általános Iskola

 

„A COVID-időszak után újra beindítottuk a Határtalanul programunkat, amit már több, mint egy évtizede sikeresen működtetünk. Idén rendhagyó módon nem a hetedik, hanem a nyolcadik osztályosokkal érkeztünk Barótra. Pájer György, aki mindig nagy lelkesedéssel segít nekünk a program lebonyolításában a Gondviselés Segélyszervezet tagja. Rajta keresztül értesültünk róla, hogy lenne lehetőség mélyszegénységben élő családok megsegítésére. A gyermekeink, pedagógusaink nagy örömmel vették részt az segélycsomagok összeállításában, amely tartós élelmiszerekből, gyermekruhákból, játékokból, valamint édességből állt. Örülnénk, ha ezt nem csak egyszeri alkalommal, hanem rendszeresen megtehetnénk a jövőben. Fontosnak tartom a mai én-központú világban, hogy a gyermekeink ilyen önzetlen tevékenységekben vegyenek részt. Vegyék észre bajba jutott embertársaikat, és lehetőségeik szerint segítsenek. Ne maradjanak meg a sajnálat szintjén. A Dabasi Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatójaként, magyar emberként, úgy gondolom, jövőnk szempontjából ez elengedhetetlen határon innen és azon túl.” – Tamás Roland, iskolaigazgató

 

Tündérvár Székely Nagycsaládosok Egyesülete – Kovászna

 

Október 1-3 között a Tündérvár Székely Nagycsaládosok Egyesülete az Outdoor Experience Egyesülettel együttműködésben túrát szervezett Torockóra a nagycsaládok számára.

Az egyesület felhívására  12 család jelentkezett, hogy részesei legyenek a szombati Székelykő-túrának, majd a vasárnapi evezésnek, az Aranyos folyón.

Péntek estére érkeztek meg, és foglalták el szállásaikat a családok Torockón. A szombati reggelit követően, minden család felkészült a túrára, melyet az Outdoor Experience Egyesület vezetett. Kicsik-nagyok egyaránt lelkesen indultak a verőfényes napsütésben a Székelykő meghódítására. A sokszínű őszi táj, valamint a szikrázó napsütés egyaránt melegséggel töltötte el a túrázókat. A fáradt társaság egy bőséges est-ebédet követően lazított az este folyamán, egymásra hangolódva. Vasárnap a szedelőzködéssel indult a nap, reggelizés után elindult a társaság a beszállóhely felé, ami az Aranyos folyón kb. 25 km-re volt a szállásunktól. A felszerelés (védőruha, mellény, sisak) kiosztása után az Outdoor Experience csapata felkészítőt tartott az evezésről, majd csónakjainkba szállva elindultunk a több mint két órás utunkra. Móka, felszabadult nevetés és sok locsolkodás után a kiszállási pontnál mindannyian száraz ruháinkba bújva elindultunk utunkra hazafelé. A visszajelzések alapján mindenkinek nagy élmény volt úgy a túra, mint az evezés. A jövőben is szeretnénk még ilyen hétvégét szervezni, hiszen a közös élmények erősítik a közösségeket a legjobban.

Forrás: http://tundervar.sic.hu/2021-10-01_2021-10-03_tura-a-szekelykore-es-rafting-az-aranyoson/

 

 

 

Szent József Nagycsaládosok Egyesülete – Székelyudvarhely, Juon Annuska elnök tudósítása:

 

Az Egyesület október 15-én részt vett az Élelmiszer Világnapja alkalmából tartott, a Vöröskereszt és a Rotary Clubok által szervezett adománygyűjtésen. Ezen alkalomból az élelmiszerek szétosztásában is szerepet vállalt a nagycsaládos szervezet, játékokat és ruházati cikkeket is osztottak a térségben élő nyilvántartott rászoruló- és nagycsaládoknak.

 

Pro Rév Egyesület – Rév: Hasas János elnök tudósítása:

 

A Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete és az RMDSZ Bihar megyei szervezetének együttműködésében tegnap, október 12-én délután megemlékezést tartottak a Szent László-templomban. Ezután egyénileg megkoszorúzták azt a táblát, mely a külső falon annak a tizenkét mártírnak az emlékét örökíti meg, akik 1944 őszén életüket áldozták a közelben levő híd felrobbantásának megakadályozásáért. A mártirok között egy révi földműves is volt.

 A megjelenteket Borsi Imre Lóránt, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnökhelyettese üdvözölte, köszönetet mondva egyúttal a házigazda nagyvárad-újvárosi római katolikus egyházközségnek. Rövid beszédében arra hívta fel a figyelmet: bár változnak a rezsimek, mindig, így a jelenben is meg kell védenünk épített örökségünket. Vonház Antal, a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének titkára kiemelte: a tavaly elhunyt Pásztai Ottó érdeme, hogy emléktábla örökíti meg a tizenkét mártír tettét és nevét. Megjegyezte: azon az esős október 12-én Nagyvárad összes hídja alá volt aknázva, ám a Vörös Hadsereg gyors támadása következtében a visszavonuló katonaságnak már nem volt ideje és lehetősége, hogy felrobbantsa ezeket. Az előretörő szovjetek már elfoglalták az Aradi utat, behatoltak a váradőssi negyedbe, elfoglalták Biharkeresztest és Biharpüspöki egy részét, lehetetlenné téve a Várad–Szatmár közti úton való menekülést. Ilyen körülmények között a menekülő utóvéd német motorosalakulat teljesen értelmetlenül a Szent László téri Körös-híd felrobbantására adott parancsot. Ezt a tizenkét váradi, illetve Bihar megyei idős honvéd (Bereczky Sándor, Béres Sándor, Boér Péter, Gurzó Imre, Huszár István, Hant Elek, Katona József, Krammer Ferencz, Nagy Gyula, Seres János, Simonovits János és Szíki Gyula) vonakodott teljesíteni, ezért a fékeveszett német katonák sortüze azonnal végzett velük, majd utóbbiak felrobbantották a hidat. A holttestek két napig temetetlenül hevertek a Körös Bémer téri partján, mivel a várost elfoglaló katonaság nem engedte eltemetni őket. Később városunk bátrabb polgárai az esti szürkületben földdel betakarták a holttesteket, de csak decemberben vált lehetségessé, hogy a Rulikowski temetőben méltóképpen eltemessék őket. Meleg Vilmos színművész szavalata után Giosanu Leonard, a Barátok temploma segédlelkésze beszélt arról, hogy az áldozatok hősiesen és bátran viselkedtek, miközben védték azt, amit fontos volt számukra, és ezzel példát mutattak nekünk. Az áldás és a Szózat után koszorúkat, virágokat lehetett elhelyezni az emléktáblánál, egyénileg, illetve valamilyen szervezet, intézmény nevében.

Mivel a mártirok között volt Seres János révi földműves is , ezért a réviek is koszorúztak.

A Pro Rév Egyesület nevében Hasas Ildikó helyezte el a kegyelet koszorúját.

 

 

Október 16-án - 16. alkalommal szervezték meg a révi turisztikai inkubátorház kiállitótermében a Sebes-Körös menti Juhász Viktor szavalóversenyt. A rendezvényt a Communitas Alapitvány is támogatta.
A Sebes-Körös menti magyarlakta településekről érkezett fiatalokat, felkészitő tanárokat, szülőket,  a verseny előtt Hasas János alpolgármester, a Pro Rév Egyesület elnöke köszöntötte. Ezt követően Juhászné Orth Ibolya, a néhai Juhász Viktor révi tanár, polihisztor özvegye mondott köszönetet a szervezőknek és a jelenlévőknek, majd sok sikert kívánt a versenyzőknek. Papp Csaba helyi református lelkipásztor néhai Juhász Viktor tanárra emlékezett, mig Grim András Bihar megyei önkormányzati képviselő a magyar nyelv szépségeire és az anyanyelv megőrzésének a fontosságára hivta fel a jelenlévők figyelmét. A verseny megkezdése előtt a rendezvény fővédnökének, dr.Pető Csilla egyetemi tanárnak Petra, Csilla nevű unokája két népdallal hangolta rá a fiatalokat a vetélkedőre. 

 

Ezt követően Sipos Márta tanárnő sorra szólitotta a résztvevőket a pódiumra.  A  kiírásnak megfelelően öt korcsoportban óvodás-nulladik osztályos, I-II., III.-IV., V-VI és VII-VIII.- zajlott a megmérettetés és a versenyzőknek egy szabadon választott verset kellett előadniuk. A fiatalok egymás után szavalták el  a szebbnél- szebb verseket. Miután elfogytak a szavalók a háromtagú zsűri visszavonult döntést hozni. A szünetben a szervezők a szavalóverseny résztvevőinek és a kísérőknek csokis kiflit és ásványvizet szolgáltak fel. Bizony nem volt könnyű dolga a dr. Pető Csilla, Juhászné Orth Ibolya ny. tanárnő, és Firtos Edit nagyváradi szinművésznőből  álló zsűrinek eldönteni azt, hogy korcsoportonként kik is a legjobbak. “Gratulálok a gyerekeknek, a felkészitő tanároknak, a szülőknek azért, hogy igy felkészitették a fiatalokat, hogy ezt a csodálatos magyar nyelvünket elmélyitik bennük”, mondta eredményhirdetés előtt Firtos Edit szinművésznő, majd igy folytatta: “nagyon ügyes, tehetséges gyerekekkel találkoztam ma itt Réven. Bizzunk a szó erejében; a mi magyar nyelvünk annyira gazdag és annyira kifejező, hogy sokszor gesztikulálásokra sincs szükség, mert a szavak úgy is eljutnak az előadótól a hallgatóhoz. Le a kalappal, ahogy megtanultátok a verseket! Bízzunk a gyerekek ösztöneiben, válasszunk korcsoportjuknak megfelelő verseket”, bíztatta a jelenlévő pedagógusokat a szinművésznő. “Mert verset akkor mondunk, amikor közölni akarunk valamit és azt nem a saját szavainkkal fejezzük ki, hanem talán egy költő, egy művész versén keresztül. Én is a versek szerete miatt választottam szinészi pályát”, mondta többek között Firtos Edit. 

  “Szavalni és verset mondani az egy magyar szokás, ez egy hungarikum”, mondta dr. Pető Csilla, a verseny fővédnöke és a zsűri elnöke. Bihar megye különösen hires arról, hogy tanév közben egyik szavalóverseny követi a másikat. Szalárd, Nagyszalonta, Érmihályfalva,  csak néhány olyan település, ahol ilyen versenyeket szerveznek évről-évre”, mondta. “Mert ki is jelentkezik egy- egy versenyre? Olyan személy, akiben van egy kis bátorság, egy kis szikra, hogy megmérettesse magát. Rendhagyó ez a mai verseny, hiszen a járvány miatt több településről nem érkeztek, nem érkezhettek szavalók. A zsűri tagjaival eldöntöttük azt, hogy talán nem versenynek nevezzük a mait, hanem egy találkozónak, ahol verseket mondtunk. Éreztük azonban most is, hogy nagyon jó együtt lenni, találkozni egy ilyen hosszabb kihagyás után. Én megdicsérlek benneteket azért, mert itt voltatok a mai délelőttön és a dijkiosztó során ráfogtok jönni, arra hogy a mai egy formabontó rendezvény volt, mondta Pető Csilla, majd igy folytatta: az V-VIII. osztályos korcsoportban kevés dijat adtunk, csak azokat emeltük ki, akikben láttuk azt, hogy valóban van jövőjük komolyan foglalkozni a versmondással, a többiek részvételi oklevelet és könyvcsogakot kapnak, hiszen készültek, vállalták a versmondást. A kicsiknél lesz viszont komoly rangsorolás, mondta a zsűri elnöke. Ezt követően ajándékcsomagokat nyújtott át Hasas János főszervezőnek, a zsűri többi tagjainak, a felkészitő tanitóknak. 

 Minden résztvevő emléklapot és könyvcsomagot, a legjobbak oklevélben is részesültek. A legkisebbek korcsoportjában  az első dijat Lele Antónia kapta, második Kovács Péter és Lele Salomé lett. Az I.-II. osztályosok korcsoportban első helyen Vincze Dominik végzett, a második helyezett Balogh Anais Raisa és Barabás Kira lettek ,  a harmadik dijat Tordai Hanna kapta. A III.-IV. osztályosok kategóriájában az első dijat Craciun Máté érdemelte ki, a második dijat Kovács Emília , míg a harmadik díjat  Vince Márknak ítélte oda a zsűri.  A V-VIII. osztályosok mezőnyében az első díjat  Vincze Jázminnak, míg a második díjat Papp Biborkának ítélte oda a zsűri. A program végén a jelenlévők közösen fogadták meg, hogy: Jövőre, együtt, ugyanitt! 

 



« Vissza Vissza a lap tetejére

Hírlevél feliratkozás



Eseménynaptár

Közelgő események

október 20.

-
december 30.

Családban élni jó – Videópályázat

Esemény
Fehér Kereszt Gyermekvédő Alapítvány

november 04.

-
december 16.

Online

Palántázó – Vállalkozónő születik!

Képzés
Makói Nagycsaládosok Egyesülete