Magyar cserkészeink idén harmincegyedik alkalommal hozták el a betlehemi lángot Kárpátaljára, amelyet meghitt ünnepség keretében, a mezőkaszonyi református templomban adtak tovább egymásnak. „A mécsessel mécsest gyújtva továbbított láng, a béke lángja azt jelképezi, hogy a krisztusi szeretetet hordozni kell, őrizni és továbbadni” – hangsúlyozta Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KáMCSSZ) elnöke.

A betlehemi Születés bazilikában örökké égő mécses a krisztusi szellemiség szimbóluma, az ott meggyújtott lángot 1988 óta minden évben osztrák cserkészek speciális mécsesekben viszik hazájukba, ahol ünnepség keretében adják tovább a világ többi részéről érkező cserkészeknek. A járványhelyzet következtében idén ez kicsit másként alakult. A lángot Betlehemből Salzburgba vitték, ahol a lángosztó ünnepségen az Ausztrián kívül élő cserkészek csak online formában vehettek részt. Viszont minden nemzet kapott egy gyertyát, amit meg­gyújtottak az osztrák cserkészek, és kivitték Ausztria határára. A magyar cserkészek Hegyeshalomnál, a határátkelőhelyen vehették át tőlük, majd Budapestre vitték tovább. Onnan – Kisvárda érintésével, kalandos úton, vonattal – december 18-án, nem sokkal éjfél után érkezett meg Csapra, de sajnálatos módon elaludt a láng. Szerencsére a csapi cserkészcsapat parancsnoka ugyanaznap jött haza Budapestről, és újra elhozta. Délután 16 órára, időben eljuttatta a mezőkaszonyi templomba, ahol azt továbbadhatták egymásnak a kárpátaljai cserkészcsapatok képviselői és mindazok, akik fontosnak tartják a láng üzenetét.

A meghitt alkalom kezdetén az úrasztalán lévő adventi koszorú három gyertyáját félhomályban gyújtották meg a betlehemi lánggal, majd a Bátyúi Református Gyülekezet Ararát együttese adventi dalokat énekelt.

Radvánszky Ferenc mezőkaszonyi református lelkész igehirdetésében emlékeztetett: „Az advent lényege a találkozás. Találkozhat a teremtő és a teremtmény. A teremtő a teremtést – aki eltévedt – ismét kézbe veszi, új teremtésen viszi keresztül – ez áldás, egy óriási lehetőség. Erre készülődünk, és efelé közeledünk. Karácsonya annak van, aki ezt az áldást, vagyis az új teremtést átéli.”

Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke ünnepi beszédében kiemelte: „Mi, kárpátaljai magyar cserkészek minden évben megszervezzük a saját kis betlehemiláng-ünnepségünket. Azzal az üzenettel, hogy ezt a lángot nemcsak megkaptuk itt, ebben a szép templomban, hanem ezt a lángot és annak üzenetét őrizve továbbvisszük minél több közösségbe, településre, templomba, minél több családhoz. Tegyük ezt idén is ugyanígy!”

Gyebnár István beregszászi magyar konzul hangsúlyozta: „Ez a láng mindenkié. Minden jó szándékú emberé, nincs egyházhoz, felekezethez kötve. Kívánom, hogy a láng minél több közösségbe, családhoz eljutva hirdesse a keresztény szellemiséget, a népek és nemzetek közötti békét, egyetértést, amelyre a konfliktusokkal sújtott világunkban egyre nagyobb szükségünk van.”

Popovics Pál elmondta, hogy a lángot első alkalommal 1990-ben juttatták el magyarországi cserkészek Kárpátaljára, és harminc éve annak, hogy megalakult a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség, amire emlékezve jubileumi évet hirdettek, hisz 2022-ben lesz harminc éve, hogy újra megalakultak Kárpátalján az első magyar cserkészőrsök, megtörténtek az elő fogadalomtételek, és megszervezték az első cserkésztábort. Ebből az alkalomból a jelenlévők elénekelték a cserkészindulót. Az elnök bejelentette, hogy azok a cserkészek, akik a lángot továbbviszik egy másik közösségbe, és továbbadják szenteste napjáig, egy jubileumi hímzett felvarrót kapnak. A cserkészszövetség Facebook-oldalán van egy térképük is, amelyen beírják majd, hogy melyik településen kitől lehet ezt a lángot átvenni.

Végül a Tiszaújlakról, Beregdédából, Benéből, Beregszászból, Munkácsról, Beregrákosról és Csapról érkezett cserkészcsapatok két-két képviselője egymás után gyújtotta meg a Betlehemből hozott lánggal a saját lámpását, utánuk pedig mindazok, akik ellátogattak a rendezvényre Kárpátalja településeiről. A lángosztó ünnepség a házigazdák jóvoltából szeretetvendégséggel ért véget, majd mindenki hazaindult a sötétben és hidegben a pici lámpásával, hogy hazavigye közösségébe, családjába a betlehemi lángot és nem utolsósorban azt a szellemiséget, amelyet a láng képvisel.

A cserkészszövetség elnöke tudósítónknak elmondta, hogy minden évben igyekeznek egy újabb településre, magyar közösségbe elvinni a lángosztó ünnepséget. Ilyenkor a cserkészetet is bemutatják, ha éppen ott nincs csapat. Minden évben más történelmi magyar egyház templomában szervezik az ünnepséget, tavaly görögkatolikus, idén református templomban. Még nem tudják, jövőre hol rendezik, de az biztos, hogy római katolikus közösségben. „Kaszonyban most nincs cserkészcsapat, de az biztos, hogy a csehszlovák érában már komoly cserkészélet zajlott itt. Találtunk egy fémveretes emblémát abból az időből, a kaszonyi dzsemborinak vagy cserkésznagytábornak az emblémáját. A Magyar Cserkészszövetség 1912-ben alakult meg, Beregszászban már 1913–1914-ben voltak cserkészfoglalkozások. 1920 után a Csehszlovák Cserkészszövetség Podkarpatska Rus-i Cserkészkerületének keretében működtek a kárpátaljai cserkészcsapatok. Ők szervezték meg Kaszonyban a dzsemborijukat” – tudtuk meg Popovics Páltól.

 Badó Zsolt