Csémi Szilárd, a helyi 23-as számú Arany János Cserkészcsapat nevében köszöntötte az érdeklődőket, majd Csémi Andrea szavalóművész Kosztolányi Dezső: Halott katonák című költeményét adta elő. Holényi Gergő polgármester a kiállításmegnyitón kiemelte, a jelenleg is dúló háborúban nincsen győztes, de akik ott halnak meg, azoknak kijár a katonai kegyelet!

"A mi közös kötelességünk, hogy dicső elődeink emlékét megőrizzük és átadjuk azt az utókornak, hogy ne vesszenek a feledés homályába. A két hadisírgondozó szervezet közös panelkiállítása erről a tiszteletről, a két egyesület katonai kegyeletápolási tevékenységéről, évek óta végzett önkéntes munkájuk eredményeiről ad számot, melyet szervesen egészítenek ki a Bényi Múzeum tárgyai. Ezek között magyar legénységi egyenruha, fronton használt ruha, dögcédulák és sok más érdekes tárgy látható. Azt gondolhatnánk, hogy aki hadisírokat gondoz, egy örökké letűnt múltba réved, pedig valójában versenyt fut az idővel, hogy a hátrahagyott közösség megadhassa a méltó kegyeletet az elesett hősöknek" – vezette fel Csémi.

A barti székhelyű Memoriae Patrum Honismereti Társulás elnöke, Bréda Tivadar hadisírkutató családi indíttatásból sok-sok évvel ezelőtt kezdte el kutatni a temetők régi fejfáit, és ma már küldetésként végzi ezt a kegyeletmegőrző tevékenységet. A tárlaton elmondta, fő profiljuk közé tartozik a jelenlegi Szlovákia területén található második világháborús katonasírok felkutatása, renoválása.

"A kiállítás falain lévő tablók azokat a helyeket mutatják, ahol már sikeresek voltak törekvéseink. Megemlíthetjük a Szilicei-fennsíkot, vagy a Liptó környékét, itt valóban sokat kutattunk. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, ami a kutatásokat illeti, mert Szlovákia és Magyarország között a mai napig nem jött létre hadisír gondozásról szóló egyezmény. Ugyanis a jelenlegi Szlovákia területén 1918-ig eltemetett első világháborús katonák nemzetiségét a jelenlegi korszak határai szerint állapítják meg" – jelentette ki Bréda Tivadar. 2014-ben indítottak el egy projektet a budapesti Hadtörténeti Intézettel – mivel a második világháborús magyar katonák 70-80%-nak sírja nem található meg –, hogy egy központi magyar katonai emlékhelyet létrehoznak, amelyet idén szeptemberben már végre hivatalos keretek között szeretnének átadni. 

Partnerszervezetük, a szentendrei Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület nagyon intenzív és
eredményes Kárpát-medencei kutatómunkát végez. Vezetőjük, Hangácsi István bemutatkozásában elmondta, hogy 2012 óta működik az egyesület, a kárpátaljai területeket jóformán már sikeresen bejárták és eredményes kutatásokat vittek véghez. "Az első világháborús temetési helyeket jobban dokumentálták, a második világháborús feltárásokkal már gondban vagyunk, így sokkal nehezebb a dolgunk. Küzdünk az idővel és a vetélytársakkal, főleg a cseh kutatókkal. A haditemetőkben, amelyet rendbehozunk és rekonstruálunk gondnokok dolgoznak, akik azért felelnek, hogy kellőképpen nézzen ki vizuálisan a sírkert. Kárpátalján jelenleg hat olyan temető van, ahol gondnokok tartják fenn a rendet" – tette hozzá Hangácsi.

A Bényi Múzeum létezése Kvitek Mariannak köszönhető, aki több évtizede foglalkozik régi katonai eszközök, dokumentumok gyűjtésével. A terjedelmes gyűjtemény egy részét a tárlat is tartalmazza, amelynek része második világháborús honvéd felszerelések (csajka, hadnagyi zubbony stb.), továbbá első világháborús kulacsok, korabeli levelezések, dögcédulák. 

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy annak a népnek, amelynek nincs történelme, nem lesz jövője
sem. Ha egyszer a múltunk a feledés homályába merül, megszűnik az összetartó erő, gyökértelenné
válunk és szétszéled nemzetünk. Kötelességünk, hogy az őseinktől kapott értékeinket őrizzük,
gyarapítsuk és tovább is adjuk a jövő nemzedékének. Ezekkel a szavakkal nyílt meg hivatalosan is a nagymegyeri kiállítás, amelyet 2022. április 16-ig látogathatnak az érdeklődők. 

Forrás: ma7.sk