A dunaszerdahelyi Hotel Legend konferenciatermében számos oktatási intézmény vezetője és pedagógusa, valamint civil szervezetek képviselői vettek részt, akiket a város nevében A. Szabó László köszöntött.

 

 

Győri Margit, a társulás elnöke hírportálunknak elmondta, az ifjúság nevelése egy olyan feladat, amit a társulás a szívén visel:
„Az ifjúságnevelő munka egy olyan feladat, ami nemcsak a pedagógusok feladata, hanem az egész társadalomé, beleértve a civil szervezeteket, akik ugyan gyakran küzdenek forráshiánnyal, de a szívükön viselik a közösség sorsát, mivel azt szüntelenül nevelni és építeni kell.”

 

Dr. Kecskés Péter, a magyar Miniszterelnökség civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárságának főosztályvezetője felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy civil szervezetek működése hatványozottan felértékelődik, mivel olyan problémákat vállalnak fel, amelyekkel más szervezetek nem foglalkoznak: mint a közösség szervezése, rendezvényeken a problémák bemutatása vagy olyan fontos szerepet teljesítenek, mint az ifjúságnevelés.

 

 

A főosztályvezető elmondta, hogy az ifjúságot érintő párbeszéd mindig aktuális téma, hiszen ők alkotják a jövőnket még akkor is, ha nem látjuk magunk előtt a jövő nemzedék kialakulását. Mint ahogy a civil szervezeteknek, úgy más társulásoknak is az lenne a feladata, hogy bevonják a fiatalokat a programokba, hogy általuk egy jobb világot alkossanak.

 

Az előadások sorát Lévai Andrea, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének alelnöke nyitotta meg, aki bemutatta a szervezeti tevékenységet, amelynek fontos feladata a magyar öntudat ápolása, a házasság és a gyermekvállalás erősítése, hiszen a nemzeti identitás bölcsője a család.

Kiemelte a KCSSZ Kárpát-medencei szinten történő családbarát kezdeményezéseit, melyek öt országban, hatvanhét településen koordináltan zajlanak, mialatt demográfiakonferenciákat tartanak, valamint előadásokat szerveznek a magyar kisebbség helyzetének bemutatásáról és a családbarát civil mozgalmak munkájáról.

 

 

Mindemellett kommunikációs képzések, pályázati tanácsadások, szülői és nevelőszülői képzések, szervezetfejlesztési képzések, nevelési, életmód- és párkapcsolati tanácsadások, valamint baba-mama klubok és babaringatók működnek.

 

Az is megtudtuk, hogy éves szinten hagyományosan meghirdetik  az alábbi programokat: Családi Nap az Országházban, Életmese-írói pályázat, Magzatgyermek Világnapja, Határtalan Opera, Családszervezetek Őszi Találkozója.

 

 

Dr. Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató előadásában a düh és harag kezeléséről beszélt, kiemelve a kritika fontos és helyes alkalmazását, mivel a kritika mindenkinek fáj. Sok esetben meg kell élni a kritikát, de elviselhetővé kell tenni azáltal, hogy megvizsgáljuk, feltétlenül szükséges-e: használ-e valakinek. Amennyiben nem használ a kritika, félre kell tenni, mert sértés lehet belőle. A helyes kritika nem lehet objektív, mert minden ember másként adja elő, de fontos lehetőséget adni a tisztázásra. Az előadó hangsúlyozta, hogy kritikai jellemzést csak akkor szabadna kinyilvánítani, ha tényleg az adott személy érzéseit tartjuk szem előtt és az ő helyzetébe tudja magát képzelni a véleményező. A kritika csak akkor építő jellegű, ha hidat épít a két ember között.

 

 

Minden probléma megoldásánál elsőként az érzelmet kell kezelni (düh, harag, feszültség), majd utána a viselkedést. A lezárt kritika rombol, így a cél nem az egyoldalú közlés, hanem a gondolkodásra való késztetés kell, hogy legyen. Az előadó egy fontos, sokak által az alábbi szólásként ismert tényre is rávilágított: „A harag rossz tanácsadó”. Érzelmileg felfokozott helyzetben nem szabad kritikát alkalmazni, mert az semmilyen esetben nem építi az adott jellembeli vagy cselekménybeli hibákat.  Végezetül megállapította, hogy nem csak hiba esetén kell reagálni a véleményezőknek, hanem észre kell venni a jót és kimondani, ha kell, dicséretet alkalmazni.

 

A továbbiakban bemutatásra került egy projekt, amit Nagy Annamária pszichológus és Harangozó Ferenc szociálpedagógus mutatott be. Bizonyos osztályközösségekben  tapasztalható, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok magatartás problémákkal, tanulási nehézségekkel küzdenek, és nincs lehetőségük a megszokott életmodellen változtatni. Nagy Annamária tapasztalatait megosztva mesélt az INDA HOUSE és a Világszép Alapítvány tevékenységéről és arról, hogyan merített ösztönzést ahhoz, hogy olyan gyerekek sorsát segítse, akiknek bátorításra, személyes figyelemre, jó szavakra van szükségük.

 

 

Ennek megvalósítására dolgozta ki a pszichológus szakember az Ispiláng mentor- és ösztöndíjprogramot, melynek keretében egy ötödik osztályos fiúval foglalkozik, akinek magaviseleti és tanulmányi előmenetelében a foglalkozások által jelentős eredményeket értek el.

A program célja, hogy a komáromi járásbeli Szentpéteren élő hátrányos helyzetű, tehetséges gyermekeknek személyre szólóan lehetőséget biztosítson képességeik kibontakoztatására, szélesítse a látókörüket, továbbtanulási lehetőségeiket, hogy a társadalom hasznos tagjává váljanak. A program újszerűsége abban rejlik, hogy a tárgyi eszközökön túl – telefon, kirándulás, ruházat – a gyermek osztatlan figyelmet és pozitív visszajelzést kap a tanulmányaihoz, így erősödik az önbizalma és javulnak a jegyei.

 

Rendhagyó előadásként Ujpál Emőke bemutatta a Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálatot, ami egy önkéntesekből álló telefonszolgálat, ahol magyar nyelven várják az ügyelők a hívásokat a hét minden napján 24 órában a 0918 500 333 és a 0904 500 338-as, nem emelt díjas telefonszámokon. A segítségnyújtás teljes anonimitás mellett zajlik, mialatt a hívó fél elmondja a problémáit.

 

 

Tanácsadás nem történik, hanem egy segítő beszélgetést, krízisintervenciót vagy szuicid prevenciót kap a hívó fél. A beszélgetés nem helyettesíti a szakember munkáját, de diszpécserszolgálatként akár szakemberhez tudják irányítani a hívót. A szolgálatot hétköznapi problémák esetén – konfliktushelyzetben, iskolai probléma, munkahelyi probléma kapcsán, valamint krízishelyzet, munkahelyelvesztés, hozzátartozó halála, illetve öngyilkossági krízis esetén lehet hívni.

 

A komáromi Artis centrum képviseletében Varga Zsuzsanna mutatta be a szervezet tevékenységét, aminek a célja, hogy a felvidéki magyar családok részére lehetőséget biztosítsanak a gyerekek fejlesztésére 3 hónapos kortól serdülőkorig. Míg az orvos a diagnózist állítja fel és nem ad megoldást, addig a szervezet a megoldást mutatja meg a fejlesztés által: komplex képességfejlesztéssel, mozgásterápiával foglalkoznak, de alkalmazzák a Pető-módszert, valamint gyógypedagógusokkal és speciális pedagógusokkal foglalkoztatják a gyerekeket.

 

 

Zupkó Mária gyógypedagógus a beszédfejlődéséről tartott előadásában elmondta, hogy a szülőknek már a terhesség a harmadik trimeszterben aktívan kellene beszélniük a magzathoz, aki visszajelzést ad, reagál az ismerős hangokra. Ha ezeket betartjuk, akkor érteni fogjuk a gyermekünk interperszonális kommunikációjának szakaszait és nem fogjuk magunkat ostorozni, hogy miért nem beszél még a gyermekünk.

 

 

Az első beszédforma az újszülött kor elején sírástól a hangok megkülönböztetésén át alakul a gőgicsélésig, gagyogásig, s mindezek még csak az első év végéig zajló folyamatok egynéhány példái. Egyéves kortól a gyermek kiejti az első szavakat, megérti az utasításokat, s kétéves korára fejlődik a szókincse 20-200 szó közé, mialatt sok hiba lehet a beszédében: kihagyja a hangokat, felcseréli a szavakat, szótagokat. Kétéves kortól rohamosan fejlődik a szókincs és csupán a negyedik év végére fejeződik be a beszédfejlődés, a nyelvtanilag helyes mondatok használatával.

 

A gyógypedagógus beszélt az óvodáskori kiejtésbeli, beszédfolyamati gondokról, valamint az artikulációs és pszichés alapú gondokról, amely utóbbiak kizárólag a logopédus segítségével vehetők igénybe. A már meglévő kommunikációs zavarok esetében segíthet a hallásfejlesztés, a helyes beszédmodell és az aktív kommunikáció kialakítása, de jótékony hatása van a meseolvasásnak és a komplex mozgásos, kommunikációs fejlesztésnek.

 

Az előadások után Böde Péter meseíró egy tanulságos mesével varázsolta el a közönséget, mialatt hangsúlyozta a mese fontosságát, mivel a rajzfilmmel ellentétben itt használni kell a képzeletet, ami önmagában is egy fejlesztő folyamat.

 

 

Munkásságáról elmondta, hogy a rovásírásképzések mellett az óvodákban is közkedvelt foglalkozási könyvvel, valamint verseivel, találós kérdéseken keresztül mozgatja meg a gyerekek fantáziavilágát, de iskoláskorú gyermekeknek is ír és rajzol könyveket. Az elmúlt évek együttműködése folyamán a FEMIT alkotótáboraiban tíz éve vezet foglalkozásokat a fiataloknak és számos felvidéki iskolában tartott már mesés előadást.

 

A nevelési folyamatokat gyakran a szülők azzal letudják, hogy a gyermek elvégezte a házi feladatokat, holott tudatos nevelés mellett az internet is biztonságos környezet lehet a csemetéink számára – tudtuk meg Tóth Kristóf programozótól, a FEMIT külső munkatársától, aki az internet veszélyeiről tartott előadást.

 

 

Bemutatta a LiveIT vállalat által nyújtotta képzési lehetőségeket, amelyeket magánszemélyek, cégek és jogi személyek is igénybe vehetnek. A képzés során bemutatják a hamis oldalakat, a közösségi médiában kívülről „láthatatlanná válást”, a vírusos link felismerését, a jelszóvédelmet és a tudatosabb internethasználatot.

 

A serdülőkori viselkedési problémáikról Harangozó Ferenc szociálpedagógus tartott előadást, aki egy gyerekotthonban dolgozik, így tisztában van a hátrányos helyzetű fiatalok problémáival és nehézségeivel.

 

 

Előadásában elmondta, hogy nagyon nehéz átlátni a többszörösen bántalmazott gyermekek helyzetét, amit halmozottan jelen van a gyermekotthonban élők esetében, míg az iskolai intézményekben ez a probléma annyira nem érzékelhető.

 

(Németh Tímea/Felvidék.ma)