Ez a tábor volt a tizenegyedik az SZMCS családos táborainak sorában. A tábort az a törekvés hívta életre, több mint egy évtizeddel ezelőtt, hogy azok a cserkészcsaládok, akik kisgyermeket nevelnek, és valamilyen oknál fogva nem tudják vagy nem akarják vállalni a csapattábort, ne veszítsék el a kapcsolatukat a mozgalommal.

A táborok nagy többségére az elmúlt évtizedben Nyugat-Szlovákiában került sor. A tavalyi táborral indult meg egyfajta expanzió kelet felé, az akkor táborra Krasznahorkaváralján került sor. Az idei tábor szervezői 19-re lapot húztak, és még ennél is sokkal keletebbre vitték a tábort.

A Szlovákia minden szegletéből, valamint Magyarországról, Belgiumból és az Egyesült Államokból érkezett magyar cserkészcsaládok Zrínyi Ilona életét és korát elevenítették fel a tábor keretmeséjével, a háború sújtotta Ukrajnában található Munkácstól karnyújtásnyi távolságra levő táborhelyen.

A hatnapos tábor során a túlnyomó többségében más régióból érkezett résztvevők igyekeztek a kistérség minél több nevezetességét megismerni. Felkeresték a sátoraljaújhelyi Magyar Kálváriát, a sárospataki várat, a nagykövesdi várromot, a szépen felújított borsi Rákóczi-kastélyt. Felkeresték Szlovákia legalacsonyabban fekvő pontját, mely Bodrogszög község mellett található.

A kirándulások mellett a táborozók sokat játszottak, sportoltak és kézműveskedtek a táborban.

A családos cserkészek összetartó közösséget alkotnak. A tábor óta eltelt időben már több, kisebb regionális találkozóra is sor került. Legközelebbi közös rendezvényük a tavaszi tanyázás lesz, 2023-ban pedig az SZMCS VI. Szövetségi Nagytábora mellett fognak táborozni.

A tábor a KCSSZ és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség közös programjaként valósult meg, melyre támogatást is biztosítottak az EMMI, a Miniszterelnökség, a Tempus Közalapítvány által a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége részére (2022. évre) biztosított támogatási forrásból. (szmcs-p)