KÁRPÁT-MEDENCEI CSALÁDSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE

Együtt könnyebb...

Októberi hírek Révről

2022. október 27.

Már hagyománnyá vált az, hogy évről-évre az október 6. eseményekre közösen emlékeznek a révi, kisnyégerfalvi, sarmasági és a diósadi református fiatalok. Idén a Sebes-Körös menti település volt a rendezvény helyszíne

 

 Szombaton délelőtt tíz órakor a református templomban Papp Csaba révi lelkipásztor a helyi fiatalok mellett köszöntötte a Diósadról érkezett fiatalokat Kádár György Tamás lelkipásztorral, zilahi esperessel, a sarmaságiakat Luca István lelkipásztorral, és a Kisnyégerfalváról érkezett csapatot Filep Attila tiszteletessel az élen. Külön köszöntötte Hasas János alpolgármestert, a Pro Rév Egyesület elnökét és Májer Zoltánt, a révi iskola aligazgatóját, akik megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt.” Reméljük, hogy mindannyiunk számára egy tartalmas nap előtt állunk”, mondta a révi lelkész, majd ismertette a szombatra tervezett programokat. Ezt követően Kádár György Tamás diósadi lelkész, zilahi esperes tartott egy rövid áhítatot. Gondolatait a Józsué könyve 4. részének 1-7 és a 24.verseire építette.  

 

„Miért is jó az emlékezés?”, tette fel a kérdést az igehirdető, majd így folytatta: mert sajnos sokszor előfordul az, hogy elfelejtünk fontos dolgokat, személyeket az életünkből. Sokszor megkérdezik miért fontos egy emléktáblaavatás, szobor állítása? A felvett igeversekben Isten az átkelő népet arra kéri, hogy „Vegyetek föl tizenkét követ innen a Jordán közepéből, ahol a papok lába áll szilárdan, vigyétek azokat magatokkal, és tegyétek le a szálláson, ahol ma éjjel megszálltok”. Egyrészt, emlékeztetőül a történelmi eseményre, hogy kettévált a Jordán vize az ÚR szövetségládája előtt, amikor átkelt a Jordánon és Izráel népe átkelhetett a folyón. Másrészt , “hogy megismerje a föld minden népe az Úr kezét, hogy milyen erős az, és hogy féljétek Isteneteket, az Urat mindenkor”. 

 

Mert az a lényeg,  hogy habár vannak történések - sokszor jók, sokszor szomorúak- de emlékeznünk kell arra is, hogy a sorsom sötétlő vagy világos árnya közt az Isten szent arca ott rejtőzik, fejtette ki Kádár György. És arra is emlékezzünk, hogy nem történik semmi véletlenül az életemben. Habár a felolvasott igében egy régi történet elevenedik fel, de ha ez a ma itt összegyűlt közösség emlékezni tud arra is, hogy a történelemnek van egy Ura , hogy az események mellett, fölött vagy ép benne ott van a Mindenható Isten, akkor tudom, hogy akár a jó dolgok, akár a negativ dolgok az életemben nem véletlenül történnek, hanem mindezeket az élő Isten irányítja, mondta többek között az esperes. Az áhítatot követően minden csoport egy-két tagja rövid megemlékezést tartott október 6.alkalmából, ismertetve az aradi vértanuk utolsó napjait, az azt megelőző eseményeket. 

 

Ezt követően a jelenlévők ifjúsági énekeltek közösen, majd a Kahoot  telefonos program segítségével az október 6-ával kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk. 

 

A templomi eseményt követően a fiatalok meglátogatták a révi cseppkőbarlangot, majd a réviek szeretet vendégségre hívtak a vendégeket a művelődési házba. A délutáni programban kirándulás, illetve focimeccs szerepelt a helyi sportcsarnokban. 

 

Hídvédő hősökre emlékeztek Váradon 

 

 Megkoszorúzták a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének és az RMDSZ Bihar megyei szervezetének lebonyolításában tegnap délután a Szent László-templom falán található emléktáblát. Ciucur Losonczi Antonius A nagyvárad-újvárosi Szent László-templom falán elhelyezett emléktábla annak a tizenkét mártírnak a tettét örökíti meg, akik 1944 őszén életüket áldozták a Körös-híd felrobbantásának megakadályozásáért.  

 

 Az egybegyűlteket Borsi Imre Lóránt, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnökhelyettese köszöntötte. Vonház Antal, a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének titkára kiemelte, hogy az emléktábla-állítás kezdeményezője annak idején néhai Pásztai Ottó, az egyesület alapító-elnöke volt. Arra hívta fel a figyelmet: a második világháború öldöklése a vége felé járt, amikor 1944. október 12-én a visszavonuló német egységek aláaknázták Nagyvárad összes hídját. Boér Péter tanár tartalékos tisztként, 51 évesen mint idős népfelkelő tizenegy társával együtt a Szent László téri híd őrzésével volt megbízva. Miután az átkelő felrobbantására vonatkozó parancsot nem hajtották végre, illetve meg akarták azt akadályozni, a németek gépfegyverrel lőtték le mindannyiukat a híd Bémer téri oldalán. Ezt követően felrobbantották a hidat – teljesen értelmetlenül, hiszen a többin átkelve már bejutottak az oroszok a városba. Az áldozatok két napig temetetlenül feküdtek a Körös-parton, majd Várad polgárai földet hantoltak rájuk. Csak decemberben exhumálták őket és helyezték el a temetőben. „Az emlékezet véges, és ma már csak kevesen vagyunk a történelmi tanúságtételre. Éppen ezért hajtjuk meg tisztelettel a fejünket s adózunk kegyelettel mártír emléküknek” – fogalmazott Vonház Antal. Meleg Vilmos színművész Rózsás József Magyar bakák dicsérete című költeményét szavalta, majd Botházy Nándor alprefektus szólt az egybegyűltekhez, aki a második világháborús katonai vezetők által írt jegyzőkönyveket, naplókat „fellapozva”, és Kormányos László történelemtanár Nagyvárad Krónikája című munkájából merítkezve idézte fel a 1944. október 10–12-én történteket. Gondolatait összegezve kijelentette: mi, nagyváradiak mindig ott voltunk, amikor a magyarságnak szüksége volt hősökre. Helytálltunk az igazán nehéz időkben, nem csüggedtünk és nem futamodtunk meg, ránk számíthatott a haza. De vajon, hogy állunk a jelennel? Miként és hogyan próbálunk felnőni, mi, egyszerű lakosai ezen városnak az elődök nagyszerű tetteihez? Mit teszünk azért a hétköznapokban, hogy közösségünk erősödjön? Elég-e az, vagy tehetnénk többet is? „Hiszem, hogy ha minden egyes nagyváradi lakos hozzáteszi azt a kis erőfeszítést, amit munkája, ereje és ideje enged, közösségünk hajója újra lendületet, erőt kaphat. Közösségünket együtt, összefogással minden nagyváradi magyar hozzájárulásával kell megerősítenünk, oly módon, hogy emelt fővel és lelkiismeret-furdalás nélkül mehessünk el hőseink tiszteletére emelt emlékműveink előtt” – mondta Botházy Nándor. Dr. Kovács F. Zsolt váradújvárosi plébános áldása után koszorúzással ért véget a megemlékezés. A Pro Rév Egyesület nevében is koszorúztak, hiszen a tizenkét mártír között egy révi lakos is volt Seres János földműves személyében.

 

 

Kopjafa és emléktábla után születésének 215. évfordulóján mellszobra is lesz Réven Bersek József honvéd huszárezredesnek 

 

A kőszegi levéltár kutatásai alapján Bersek József 1807. december 20-án született Kőszegen. Édesapja Bersek János posztós, édesanyja Simon Antónia. II. Ferdinándtól nyertek nemesi levelet hadi érdemeikért. Kisgimnáziumi osztályait Kőszegen, logikai, filozófiai tanulmányait a szombathelyi líceumban végezte. 1821-ben (13 éves korában) elveszti édesapját. 1826. február 6-án Bécsbe utazik és az ott állomásozó Klermaier 8. huszárezred közvitéze lesz. Hódmezővásárhelyen, Aradon, Bécs mellett, Troppanban találkozunk vele, s közben fokról fokra lépeget fölfelé a hivatásos katonák ranglétráján. Még abban az évben(1826) altisztté nevezték ki, majd 1830-ban őrmesterré, 1838-ban hadnaggyá, 1845-ben második kapitánnyá, 1848 elején századossá léptették elő. „az 1848-iki francia forradalom átvillanyozta egész Európát” – írta életrajzában.

 

Az 1849-es tavaszi hadjáratok harci sikereihez is nagyban hozzájárult Bersek József, aki ekkor már a nagyváradi születésű honvéd tábornok Nagysándor József főprarancsnoksága alatt küzdött. A honvéd tábornok jelentéséből, amit a nagysallói ütközetről írt, kiderül vitézsége: „A 2. És a 8. Huszárezrednek parancsnokai, Pikéty és Bersek alezredes különös érdemeket szereztek maguknak azáltal, hogy a legnagyobb golyózáporban 500 méter távolságra előrenyomultak, sőt egy ellenséges üteget visszavonulásra kényszerítettek” Az ácsi erdőnél pedig két császári gránátos század bekerítésével fényes győzedelmet aratott. Vitézségéért április 26-án Komáromnál Görgey Artúr, a fővezér tüntette ki babérkoszorús érdemjellel Berseket, május 16-án pedig maga Kossuth Lajos, az ország kormányzója írta alá ezredesi kinevezését.

 

1849. augusztus 2-án Nagysándor József hadteste, amelyben Bersek ezredes is szolgált, felvette a harcot Debrecennél a jóval nagyobb, 60 ezer főnyi orosz túlerővel, és elszánt hősiességük ellenére vereséget szenvedtek. A magyar hadtest maradványai az Aradra vonuló Görgey Artúr főseregét követték. Így, a 8. Huszárezred parancsnokaként érte az 1849 augusztus 13-i világosi fegyverletétel, s annak következményei: „Aradon mi, volt császári tisztek mind halálraítéltettünk, mely ítélet számomra minden vagyon elkobozása mellet tíz évi várfogásra szelídítettek. Június hó 14-én 1852-ben az ausztriai császár Ferencz József körútjába ejtette Aradot is, hol én mint tíz évre elítélt több bajtársammal kegyelem útján szabadultam” írja Bersek néhány oldalas önéletrajzában. 1853-tól 1865-ig, Bersek haláláig, Réven éltek, ahol férfi gróf Zichy Domokos és Ödön uradalmában jószágkormányzó lett.

 

Hasas Jánostól, a Pro Rév Egyesület elnökétől megtudtuk azt, hogy idén a Bethlen Gábor Alap támogatásával a gipszmodell készíti el Deák Árpád nagyváradi szobrászművész. A bronzba öntést-az anyagiak miatt- jövőre tervezik.

 

 

Díjat vett át   Hasas Péter révi fazekas az Élő Nemzeti Kincs pitesti gáláján. 

     

 Október 24-17 között az Arges Megyei Tanács volt a házigazdája a Kultuszminisztérium által - két év kihagyás után – Pitesti-en szervezett díj átadójának. 

 

 A magyar kormány évente "A Népművészet Mestere" díjat adományoz azoknak, akik munkásságuk során kiemelkedő teljesítményt értek el a népművészet (a népi kézművesség, a néptánc, a népzene, a népdal, a népmese, a hagyományőrzés) területén.  

 

 Az elismerés átadására államalapító Szent István király ünnepének alkalmából kerül sor évente augusztusban Budapesten. Révről a Pro Rév Egyesület és anyaországi, valamint erdélyi szak egyesületek felterjesztésére két személy, Géczi Hegedűs Sándor mesemondó és Szolga Géczi Julianna fazekas is felkerült a díjazottok listájára. Romániában a kulturális minisztérium adományoz hasonló díjat Élő Nemzeti Kincs elnevezéssel.   

 

  Az Élő Nemzeti Kincs (Living Human Treasure/Living National Treasure) cím az UNESCO szerint olyan személynek ítélhető oda, aki magas szintű tudásával és gyakorlati készségeivel kulturális örökségünk egyes elemeinek újjáteremtéséhez járul hozzá. Románia 2010-ben csatlakozott a kezdeményezéshez. A Révi Polgármesteri Hivatal és a Pro Rév Egyesület tavaly május végén javasolta közösen erre a díjra Hasas Péter révi fazekast. A bizottság szeptember 6-i döntésében 12 személynek ítélte oda az Élő Nemzeti Kincs kitüntetést, ezek között két Bihar megyei is szerepel. Bár a kiírás szerint az okleveleket Bukarestben, egy kulturális rendezvény keretein belül kellett volna megkapniuk a díjazottoknak, ezt végül a koronavírus járványra való tekintettel, postán küldték ki a révi hivatal címére. Ezért döntött úgy az önkormányzat, hogy ünnepélyes keretek között a képviselő-testület jelenlétében kerül átadásra a díj, ami a 2021 decemberi ülésen meg is történt.    

 

 Míg 2021-ben Biharból két személy, Hasas Péter mellett még a belényesi Cornel Salvator Palladi is felkerült azon 12 személy listájára, akik megkapták a díjat, idén a 15 kitüntetett személy között nem szerepel egy Bihar megyei személy sem. 

 

 A pandémiára hivatkozva a Kultuszminisztérium két évig felfüggesztette a Díjátadó Gála megszervezését. Idén azonban az elmúlt három év kitüntetettjeit hívta meg Pitesti-re a ”Gala Tezaure Umane Vii” díjátadóra. A minisztérium harmincnyolc díjazottot várt a pitesti Szindikátusok Házába és háromnapos programot szerveztek a vendégeknek. Hétfőn este Mădălina Lupu előadását tekinthették meg, kedden délelőtt zajlottak a díjátadások, míg este 19 órától a "Doina Argeșului" zenekar lépett a színpadra. Szerdán Curtea de Argesre kirándultak a díjazottak. Biharból Hasas Péter fazekas a helyszínen vette át a kitüntetést.

 

 

Hasas János elnök beszámolója



« Vissza Vissza a lap tetejére

Hírlevél feliratkozás



Eseménynaptár

Közelgő események

november 01.

-
december 26.

3. Különös december

Esemény
Csillagösvény Egyesület