A magyar forradalomra emlékeztek Réven november 6-án
A révi magyarság rendezvényei évente többször megmozgatják a helyi magyar közösség nagy részét. A múlt vasárnap, november 6-án a Sebes-Körös menti Magyar napok rendezvénysorozat keretében, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 66. évfordulójáról emlékeztek meg a Körös menti településen – nyilatkozta Hasas János, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke, Rév község alpolgármestere, a Pro Rév Egyesület elnöke.
Az ünnepi esemény Papp Csaba helyi református lelkipásztor igehirdetésével vette kezdetét. Mivel a református templomot éppen felújítják, az istentiszteletet a helyi Magyar Házban tartották. A lelkész igehirdetésének alapgondolatait János evangéliuma 12. részének 46., 47. és 50. verséből merítette. „Én világosságul jöttem a világra, hogy senki se maradjon sötétségben, aki bennem hisz (…)” Szólt arról, hogy ma is azt tapasztalhatjuk, hogy Jézust sokan elutasítják, kényelemből vagy félelemből. Pedig Jézus azért jött e világra, hogy világosságban éljenek, maradjanak azok, akik benne hisznek. Ne maradjunk tehát a sötétségben, hiszen a sötétség a félelem, a bizonytalanság jele, a világosság pedig az életnek, a hitnek, az áldozatnak, a szeretetnek, tehát a krisztusi jellemvonásoknak a jele. Ezért kell mindig a világosságot keresnünk – figyelmeztetett a lelkipásztor.
Ezután Grim András megyei tanácsos, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet szórványért felelős alelnöke szólt a jelenlevőkhöz. Arról beszélt, hogy bármilyen nehézségek adódtak egy-egy közösségben, mindig voltak emberek, akik a közösségért dolgoztak. Ma is van lehetőség arra, hogy ne csak önmagáért tegyen valamit az egyén, hanem a közösségéért is. Jó megtapasztalni Réven, hogy mindig vannak, akik időt és erőt nem sajnálva tevékenykednek a település felemelkedéséért.
Majd Meleg Vilmos színművész, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet választmányi elnöke köszöntötte nagy szeretettel a megjelenteket. Kiemelte, hogy mindig közel állt hozzá a révi magyarság. Ő maga a Szilágyságból indult, egy olyan kicsi közösségből, mint amilyen a révi magyar közösség; a két helyszín között szerinte sok hasonlóság van. „Úgy érzem itt magam Réven, mintha haza jönnék, és ez a gondolat évek óta kísér. Amikor ide jövök, otthon érzem magam. Most és ma szeretnék felidézni néhány verset, hiszen 66 évvel ezelőtt az 1956-os magyar forradalom november 4-i leverése ezzel a dátummal nem ért végett, hatvanhat évvel ezelőtt november 13-án a fegyverek még ropogtak, és fiatalok, de nem csak fiatalok, életüket áldozták az eszméért, azért az eszméért, mely a magyarságot mindig is jellemezte, amivel ki lehetett törni ebből a közegből, bátran vállalva önazonosságát: a szabadságért” – mondta egyebek mellett a szónok.
Majd egy hosszabb versösszeállítást hallgathattunk meg a színművész előadásában. Elhangzott Kunszery Gyula Bálványdöntés, Füst Milán Zokogni szeretnék, Zelk Zoltán Feltámadás, Dutka Ákos Ember és magyar, Márai Sándor Mennyből az angyal, Tóth Bálint Magyar litánia című verse.
A révi közös együttlét nemzeti imánk eléneklésével zárult.