Mint minden egyes alkalommal, a verseny előtt, reggel 11 órakor Gellért Sándor sírjához zarándokoltunk, ahol  Nt. Korda Zoltán tartott Istentől eredő, Istenig hatoló áhitatot.

 

Fohásza alatt látni véltük az aranyszálat, mely összeköti a Teremtőnkkel   és Gellért Sándor emberi, apai, tanári, költői , honvédő katonai és nemzetét imádó NAGY MAGYAR  szellemiségét felidézve  és érte, csaldjáért imádkozva mindannyiunkra sugárzott a hit és a remény, hogy Krisztusunk a drága vérével átitatott töviskoronájával Gellért Sándor fejére is visszaszerezte a leesett aranykoronát és mindannyiunknak megszerezte a mennyei dicsőséget.

 

Ezt követően Bu Juliánna, Gellért Tanár Úr, kedves tanítványa, a hálás diák, emlékezett, elmondván,hogy máig tartó útravalót kapott, irodalom-, vers-, nemzetszeretetből a hagyományoktól eltérő de nagyon hatásos, emberi oktatási módszer és személyes példán keresztül. Megható volt ahogy emlékbeszédét befejezve, a Tanár Úr sírja felé fordult és, hogy köszönetét és háláját lerója, fejethajtott.

 

Aztán Gellért Ágnes, a kedves leánya, mondta el édesapjához írt megható versét.

 

Gellért Ágnes:

VIGYÁZOL A CSILLAGOKRA

(apám emlékére)

Nem vagy Te már magányos fa,

Vigyázol a csillagokra,

A nagyokkal komázol fenn,

Helyed nem találtad itt lenn.

Nem ismerted az anyádat,

Sose láttad az apádat,

Alig két hetes korodba

Nevére vett Gellért Gyula,

Bibliáját neked adta

Mikor mentél ki a frontra,

Cipelted, és hiszek benne

Életedet az mentette.

Nyomot hagyott a Don-kanyar,

Odaveszett sok- sok magyar,

Kitörölhetetlen emlék,

A háború véres festék.

Íródott az eposz róla,

,,A magyarok háborúja",

Mely koronád egyik éke,

Műveidnek büszkesége.

 

Majd Czernák Ferenc Lajos, -a Gellért versenyek örökös résztvevője, Lippáról- mondta el Gellért Sándor: Menyországban című versét.

 

Ezt követően a koszorúzás rendjén elsőként Nt. Korda Zoltán helyezte el a Szatmár –Láncos templom presbitériumának koszorúját, majd a Gellért család, Bu Juliánna, Gellért Tanár Úr, kedves tanítványa, a versenyzők,az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és barátok ismerősők koszorúztak.

 

A Versünnep a Kálvin János Gyülekezeti Házban zajlott , a déli harangszóval vette kezdetét, ahol a műsorvezetők : Ács Evelin és Antal Mátyás köszöntötték a versenyzőket, a közönséget, a Gellért család tagjait, a kedves zsűrit.

 

Mindenek előtt Horváth István Radnóti-díjas versmondó, elmondta nemzeti imánkat, Kölcsey Ferenctől a Himnuszt.

 

Elsőként Nt. Gellért Gyula nyugalmazott lelkipásztor esperes  tartotta meg emlékbeszédét: méltatva a szigorú de igazságos édesapát, a tanárt, a versmondót, műfordítót, költőóriást, és elmondta, hiszen, mint gyermeke a legközelebbről látta, hogy nagyon sok méltatlan sértés, kiszorítás érte mind éltében, mind halála után.

 

A folytatásban Debrenti Katalin balladákat énekelt, kedves szép hangja mindenkit elbűvölt.

 

Gellért Ágnes saját versét olvasta fel, amellyel Édesapjára emlékezett.

 

Gellért Ágnes

CSILLAGOK, VILÁGÍTSATOK

(apám emlékére)

A csillagok összebújtak

S együtt koszorút alkottak,

Az, fejedről nem esik le,

Ott tündököl mindörökre.

Vigyázzatok rá égiek!

Mutogatnám mindenkinek,

Aranyló koronád ragyog,

Édesapám, büszke vagyok!

Kárpótlás ez a halálba'.

A magány szikláján állva

Árvaságod fájt szívedben,

Volt csalódás életedben.

- Itt hagyva e földi homályt

Nemes lelked vitte tovább

A magyarság sok szép álmát,

...Lesz, akik valóra váltják?

Sződd csak álmod édesapám

Égi honnak szent matracán.

...Drága koronád leragyog,

Világítsatok csillagok!

 

A továbbiakban a Nezezon Dalma asszony által vezetett „Barátság Nyugdíjas Klub” népdalkórusa énekelt többek között Gellért Sándor kedvenc népdalát.is, citerán kísért Tamás Tibor.

 

Aztán Veres-Kupán Enikő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Árpád Egyesület elnöke megnyitotta a versenyt.

 

“Szeretettel és tisztelettel köszöntök mindenkit aki 2o22 adventje küszöbén, amikor a fény ,a szeretet, a megváltó megszületését várjuk , az anyanyelv oltárához zarándokolt, tanúbizonyságot téve a magyar nyelv nemzetet megtartó erejében való hitéről, a magyar irodalomhoz kötődő szeretetéről . Köszönöm a Szatmár-Láncos Református Egyházközség lelkipásztorának, Korda Zoltán tiszteletesúrnak és kedves feleségének Korda Ildikónak, azt a hatalmas önzetlen segítséget amellyel  családias, meghitt otthont teremtettek rendezvényünknek.

A magyarság hatalmas érték, ám egyben hivatás és küldetés is.  Semmivel sem pótolható vagy helyettesíthetõ, nélküle szegényebbé válna a világ s az Emberi Szellem. A magyarság legfõbb célja, feladata, hogy legyen, mert lennie kell!  Szeretnünk kell földünket és fajtánkat, mert a miénk. Szeretnünk kell magyarságunkat, mert ez a sorsunk. Szeretnünk kell múltunkat, javainkat, , hagyományainkat és mûvészetünket; mindazt, amit népünk alkotott: mert nincs más kincsünk ezen a világon! De legfőbbképpen nyelvünket, mely összeköt minden magyarral éljen az bárhol a világon, összeköt nappalt és éjszakát, hiszen magyarul álmodunk, összekapcsol az imára kulcsolt kezeken keresztül eget és földet,  embert és Istent, hiszen magyarul imádkozunk.
Szeretnünk kell nyelvünket, óvnunk , hiszen “a nyelv ma nékünk végső menedékünk”, nemzetünk megmaradásának feltétele.
A magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskõ, amelyen az idõk viharai karcolást sem ejtettek. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem alkudozik, nem ad és nem vesz senkitõl. E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke. Aki megfejti, az isteni titkot boncolgat. Aki védi, ápolja, gondozza, szolgálja,  nemzete megmaradását segíti, szent feladatot teljesít, amely Istentől rendelt munka és kötelesség.  

 

 “A versmondó Gellért Sándornál a költészet és a szenvedély, az aranyásó és a kincseket szóró egyesült. Nála a vers az élet megjelenési formája és értelme volt. Az anyanyelv nála finom matériává lett, valami olyanná, mint az olymposzi istenek eledele. Táplálékká let számára, - mint másoknak az úrvacsorai kenyér és bor.” Vallotta Dr. Gálfy Zoltán 1990 ben, (amikor a Gellért Sándor vers és prózamondó verseny szárnyrakelt)  a kerekasztal- beszélgetések rendjén.

 

Mi, utódok, 2022 november 26.-án, Gellért Sándor 106. Születésnapjához közeledve, kedvére való dolgot cselekszünk- Az Ő szellemében összegyülünk szerte a Kárpát-medencéből, azok akik számára a magyar költészet és irodalom  éltető szellemi táplálék és hitet teszünk a magyar nyelv ápolása mellett.

 

“Hiszen a műsort magunknak és magunkért csináljuk, de jeladásként is azok számára, akiket sorsunk alakulása, öntudatunk változása, mindennapi és ünnepi értékválasztásaink titka érdekel.A Gellért Sándor szavalóverseny azoknak a palackpostája lehet, akik egyszerre mernek és tudnak erkölcsi és esztétikai öntudatunk kovácsaivá válni” valljuk ma is  a Kereskényi Sándor által 1990 ben megfogalmazottakat.

 

Most 2022-ben is a Nagy Kárpát-hazából, Heted hét országból jöttek a versmondók, mégpedig: Murvavidékről: Lendváról, Mikolából, Szatmárhegyről, Sándorhomokról, Lippáról, az Anyaországból:Nagykanizsáról, Zalaegerszegről és Szatmárnémetiből: a Rákóczi Ferenc Általános Iskolból,és a Református Gimnáziumból.

 

Advent időszakába lépünk, most vasárnap, ez az időszak a szeretetről a szeretetből eredő ajándékozásról  is szól. Versenyzőink ajándékot hoztak nekünk, az elmúlt időszakban gondosan kiválasztották, csinosítgatták,lelkükön átrezegtették most nagy izgalommal át szeretnék adni. Fogadjuk Őket nagy szeretettel!” - mondta.

 

A VERSENY ALAPSZABÁLYA szerint:

 

A Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny célja az anyaországon kívüli magyar irodalom, a népköltészet és az egyetemes magyar irodalom népszerűsítése, anyanyelvünk ápolása, beszédünk csinosítása, a tiszta szép magyar beszéd iránti igény felébresztése és ébren tartása.

          A Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt a világon bárhol élő magyar műkedvelő előadók számára írjuk ki.

          A Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyen részt vehet minden műkedvelő, aki betöltötte 14. életévét.

 

          A 29. Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny irodalmi anyaga

1. Egy   szabadon   választott   vers   vagy   próza   a   Magyarország   határain   kívüli   magyar irodalomból.
2. Egy szabadon választott vers vagy próza az egyetemes magyar  irodalomból, amelybe beletartozik mind a Magyarország határain kívüli magyar irodalom, mind a népköltészet minden műfaja

          Egy-egy előadás nem lehet több 10 percnél, és nem lehet kevesebb 2 percnél.

 

A 29. verseny lebonyolítása

 A verseny két fordulóban zajlik. A versenyző tetszőlegesen kiválaszthatja, hogy melyik előadását  melyik fordulóban adja elő

A zsűri minden szavalatot 1-től 10-ig pontoz

                                        - a szép magyar beszéd, valamint

                                        - az előadás művészi hatása alapján.

 

Az elődöntőben szerzett pontokat a versenyzők továbbviszik, így a verseny végeredményét az elődöntőben és a döntőben szerzett pontok összege adja meg.

A verseny mind a hagyományos, mind a formabontó előadások felé nyitott. Külön munkatársak (zenei közreműködő, hang- és fénykezelő stb.) részvétele azonban nem vehető igénybe.

A Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny szervezőbizottsága két díjat ad ki:

1. pénzdíj, az első, második, harmadik helyezett részére
2. tárgynyeremény (1-1 könyvcsomag) a szavalók-és közönségdíja

                    Magánszemélyek, egyházak, társadalmi csoportosulások, szervezetek, intézmények, művelődési és irodalmi körök, újságok és folyóiratok is tehetnek felajánlásokat díjakra.

 

A versenyen az alábbi művek hangzottak el:

Kányádi  Sándor: Tudod

Püss Judit Ágnes: Szó

Wass Albert:Nagypénteki sirató

Móra Ferenc:Öreg ember öreg fa

Gyulai Pál: Kókainé

Juhász Gyula: Tékozló fiú

Krüzselyi Erzsébet: Tisztelt Szerkesztő Úr

Gellért Sándor : Leesett a földre az aranykoronám

Ady Endre: Krisztuskereszt az erdőn

Heltai Jenő: Kérdőív

Nyírő József: Fajmalacok ( részlet)

Babits Mihály: Cigánydal

Gellért Sándor :Vonaton

Ady Endre: Harc a nagyúrral

Faludy György:Tanuld meg ezt a versemet!

Kányádi Sándor: Bandukol az őszi nap

 Ady Endre; Sem utódja, sem boldog őse.

Dsida Jenő: Tízparancsolat (Részlet)

Babits Mihály: Eucharistia

Ady Endre: Milyen az ősz?

Ady Endre: A Sion-hegy alatt

Aranyosi Ervin: A szeretet parázsa.                              

Ady Endre: Imádság háború után

Nógrádi Gábor: Hogyan neveljünk az egészséges életre?

Wass Albert: Üzenet haza,

Gellért Sándor: Aranyos búzaszemek.

Sohonyai Attila: Vigyázz rám

Márai Sándor: Mennyből az angyal.

Karinthy Frigyes: Röhög az egész osztály

Kányádi Sándor: Pantomim

Krüzselyi  Erzsébet: Borús  tavasz.

Lázár Ervin:  Két reggel.

Ady Endre: Finita

Csokonay Vitéz Mihály:Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz

 

A zsűri tagjai:

Márk-Nagy Ágota dráma-, múzeumpedagógus a zsűri elnöke

Horváth István, Radnóti díjas versmondó ( Nagykanizsa)

Dénes László, szerkesztő ( Nagyvárad)

Sárándi Annamária, tanár

Besenyődi Judit, a Szamos Diákirodalmi kör elnöke, költő

Értékes útbaigazításokkal, építő jellegű kritikákkal segítették a versenyzők további versmondói pályáját, karrierjét. A legtöbb esetben apró kritika mellett, csak dícséretet fogalmaztak meg.

Végül az alábbi sorrend alakult ki.

 

1.díj — Vajda Rita (Nagykanizsa),

2. díj — Fülöp Katalin (Zalaegerszeg),
3. díj — Kánya Antalné (Nagykanizsa).

A versmondók díja szintén Fülöp Kataliné lett  (Zalaegerszeg),

 

A közönség díja Nezezon Dalmáé ( Szatmárnémeti)

 

 A Szamos folyóirat és a Szamos Diákirodalmi Kör három különdíját Kádár Adrienn, Ambrus Krisztina és Bors Hajnalka vehette át.

Különdíjakat ajánlottak fel a Gellért család tagjai, 10 versenyzőt jutalmazott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, 5 versenyző az Árpád Egyesület különdíjának birtokosa lett,

A Testplay.ro  magyar társasjátékokat forgalmazó és játékesteket szervező cég két díjazottja meghívhatja 12 barátját egy 350 lej értékű játékestre.

Keresztesi Monica festőművész két alkotásával Bu Juliánna és Kádár Adrienne lett gazdagabb.

 

Végezetül Horváth István Radnóti-díjas versmondó, elmondta Vörösmarty Mihálytól a Szózatot

 

Az ünnepség a Szózat eléneklésével zárult.

 

“Kívánom, hogy a magyar nyelv iránti szerelem tüze soha ne aludjon ki lelkünkben, kérjük Istent táplálja a továbbiakban is és a nyelv ápolásához leljünk mindig kellő állhatatosságot , elkötelezettséget és önfeláldozást.

 

Megköszönöm a versenyzők szereplését, a zsűri szolgálatát, a közönség megjelenését, lelket építő ünnepi előkészületet, áldott karácsonyi ünnepet kívánok- búcsúzott Veres-Kupán Enikő

 

A vacsora nem csak finom volt, de nagyon jó hangulatuvá is alakult. A citerakiséretes nótázás késő estig tartott.