KÁRPÁT-MEDENCEI CSALÁDSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE

Együtt könnyebb...

A híd összeköt és lehetőséget teremt

2023. március 23.

A budapesti székhelyű Széchenyi Társaság és a Felvidéken működő Szövetség a Közös Célokért társulás a „Határ menti régiók” sorozat harmadik, befejező rendezvényéhez érkezett. A szakmai konferenciát március 22-én az esztergomi Szent Adalbert Központban tartották meg.

 

Az „Ister-Granum térség múltja, jelene, infrastruktúra fejlesztésének perspektívái, a határ menti együttműködések lehetőségei” című rendezvény folytatása és egyben befejezése volt annak a programsorozatnak, melyet a határ menti régiók együttműködésének fejlesztése érdekében kezdeményezett és szervezett a Széchenyi Társaság és a SZAKC a tavalyi év második felében, s amely Pozsonyban, majd Sátoraljaújhelyen valósult meg.

 

A rendezvényen jelen volt és a vendégeket köszöntötte Szemereki Zoltán, a Széchenyi Társaság elnöke, Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért elnöke, valamint Steindl Balázs, Esztergom alpolgármestere.

 

A jelenlevők a határ menti régiók fejlesztéséről, a közös eredményekről és kitűzött célokról hallhattak beszámolókat, előadásokat.

 

A közös határ menti projektekről Thoroczkay Zsolt, az Építési és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője számolt be. Kiemelte, hogy az úthálózat fejlesztése összekapcsolja a régiókat és fejlődést hoz egy-egy térségbe. Ebben a folyamatban a Duna- és az Ipoly-hidak építése kulcsszerepet játszik.

 

Thoroczkay Zsolt (Fotó: Jandura Péter)

 

Egy híd születése

 

A határ menti folyókat összekötő megvalósult hidakról, a jövőbeli tervekről Nagy László, a NAGY NOL. Kft. ügyvezetője szólt az egybegyűltekhez. A felvidéki szakember feltárta, hogy egy-egy megépülő, nagy teherbírású híd esetében, főként amikor az két országot köt össze, a szándék, a politikai akarat, a gazdasági tényezők, a tervezés és a kivitelezés 20–30, de akár 40 évet is igénybe vesz a híd avatásáig és több ezer ember lelkes munkáját veszi igénybe a megálmodástól a megszületésig.

 

A Magyar Közút NZrt. igazgatója, Szerencsi Gábor a közútkezelői mindennapok dolgait tárta a hallgatóság elé. Az úthálózat szerepét az autópályák, a gyorsforgalmi utak, de ugyanakkor az alacsonyabb jelzésű főutak esetében is fontosnak tartotta. Elmondta, hogy az útépítés minden évszázadban kihívás elé állította a kormányzatokat és fontos feladat a hidak mellé rendelt úthálózat kiépítése is, amely felveszi az adott forgalmat, amit a híd generál.

 

Az Ister-Granum régió fejlődési lehetőségeit tekintve a szakemberek egyetértettek abban, hogy Szlovákia és Magyarország észak-déli irányú gyorsforgalmi utakkal és hidakkal való összekötése fontos lehetőséget jelentene munkaerőpiaci, mobilitási, továbbá az áruforgalom és a turizmus területén.

 

Duna jobb és bal partját összekötő Mária Valéria híd

 

Farkas Iván Nyitra megyei képviselő, a Mária Valéria híd újjáépítéséről és a mindennapok során megélt szerepéről, a régióban elkészült és a félig elkészült utakról, tervekről tartott beszámolót, valamint ismertette a Párkány és Esztergom között megépítendő nagy teherbírású új Duna-híd reális megvalósítási esélyeit és annak szerepét.

 

A témával kapcsolatban a polgármester így nyilatkozott: „A Mária Valéria hídról című előadásomban arról szóltam, mit adott az újjáépített híd a két szomszédos térségnek a Duna jobb és bal partján az újjáépítését követően, 2001. október 11-től. Azt elemeztem, mennyire kedvező társadalmi, gazdasági és közlekedési infrastrukturális fejlődést hozott. Ám előttünk áll egy nagy teherbírású híd megépítése, amely összekötné a Duna jobb partján levő, rendkívül iparosodott térséget a Duna bal partján található jobb közlekedési infrastruktúrával – folyami kikötővel és a nagy kiterjedésű vasúti hálózattal, rendező pályaudvarral. Ezenkívül szóltam Nyitra megye közútfejlesztési és vasútfejlesztési lehetőségeiről és elképzeléseiről, azok kapcsolódási pontjairól Esztergom irányába.”

 

Kolozsi Gyula, a Széchenyi Társaság elnökségi tagja a VIA-PONTIS Kft. képviseletében szólt a gazdaság és a közlekedés jelenlegi és a jövőben épülő kapcsolatairól, a tervekről, új határátkelők megnyitásának lehetőségeiről és megvalósításáról.

 

Határon átnyúló területfejlesztés

 

A konferencia második részében Gubík László, a SZAKC elnöke vezette le a beszélgetéseket. Dr. Ocskay Gyula a CESCI Budapest egyesület képviseletében mutatkozott be, melyet 2009-ben magánszemélyek alapítottak azzal a céllal, hogy Magyarországon és a közép-európai térségben elősegítsék és ösztönözzék, valamint szakmailag támogassák a határon átnyúló együttműködést. Kiemelte, hogy Magyarország Európában egyedülálló módon élen jár az Európai Unió szabályozásából adódott térségek fejlesztésében, melyhez anyagi forrásokat is rendel, ezzel mintegy megvalósítva a fizikai határok figyelembevételét.

 

Helemba zsákfaluból nyitott faluvá válik

 

Dr. Izrael Gerely, Helemba község polgármestere, a Helembát Ipolydamázsddal összekötő híd megvalósulásáról és az új híd nyújtotta lehetőségekről, a partnerség jövőbeli kibővítéséről számolt be. Kiemelte, Helemba zsákfaluból nyitott faluvá válik.

 

A polgármester hangsúlyozta, céljai között szerepel: élhetőbbé, vonzóvá tenni a községet, a területfejlesztési lehetőséggel, a határon átnyúló pályázatokkal fejleszteni, főként a turizmus által, különböző fesztiválok, kilátópontok, kerékpárút tekintetében kihasználva az új Ipoly-híd adta lehetőségeket és annak várható pozitív hatásait.

 

A híd építése nem cél, hanem eszköz

 

A Felvidék és Magyarország kapcsolatáról Lőrincz Mária, a Középső-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója ismertette a megvalósult projekteket. Szólt arról, hogy egy széleskörű területfejlesztési projekt megvalósulásához sok jóakaratú embernek kell dolgoznia egy cél érdekében. Ugyanakkor a műszaki lehetőség mellett az anyagi források megteremtése is fontos feladat. Elmondta, hogy számos akcióterveket dolgoztak ki, amely gazdasági, foglalkoztatási és mobilitási célokat valósít meg. „A híd építése nem cél, hanem eszköz a térség fejlesztésére. El kell mondjam, Ipoly-hidat építeni élmény. Érzelmileg is számos meghatározó pillanattal járul hozzá a nehézségek leküzdéséhez” – emelte ki Lőrincz Mária.

 

Lőrincz Mária (Fotó: Jandura Péter)

A negatív elemeket sem kendőzve el, hozzátette: a két új Ipoly-híd fejlesztési hatásainak a hasznosítása a közeljövő feladatai közé tartozik. Innovatív potenciál fejlesztésére van szükség, mivel a térség belső erőforrásai kimerülőben vannak. A fiatal, tehetséges emberek elvándorolnak, a helyi munkaerő pedig Besztercebánya déli járásaiban részben képzetlen. Ezért kulcstényezőnek látja az előadó a külső segítség bevonását a helyzet elemzésébe és javításába.

 

A Duna, a Garam és az Ipoly folyók találkozásának régiója

 

Az Ister-Granum Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás képviseletében Nagy Péter tartott beszámolót. A Duna, a Garam és az Ipoly találkozásának régióját, az első kettő nevéből eredeztetve Ister-Granum néven igyekeznek megismertetni, megszerettetni. A területfejlesztést először a fejlesztési irányok meghatározásával kezdték, melyek mindenki számára elfogadhatóak voltak. Ezek közül az első volt a helyi termék és védjegy létrehozása. A folyamat a határon átnyúló jó gyakorlatok begyűjtésével indult.  Megkeresték a borkultúra fejlesztési lehetőségeit, bevásárló közösségeket hoztak létre. Kiemelkedő szerepet szántak a turizmus fejlesztésének, amit kerékpárkölcsönzés lehetőségével és az új komp átadásával, működtetésével tettek vonzóbbá. A cél pedig az volt, hogy minél több település javát, és az emberek pihenését tudják szolgálni – tudtuk meg Nagy Pétertől.

 

A térség további fejlesztését részben a jövőbeni tervek határozzák meg, melynek alapját az Esztergomot és Párkányt összekötő, nagy teherbírású, négysávos új Duna-híd jelentené, mely II. János Pál nevét viselné.

 

Egy információs portált működtetnek, melynek elérhetősége www.istergranum.eu.

 

A konferenciát követően a rendezvény résztvevői közös sétát tettek az új helembai hídon.

 

A zárókonferencián részt vettek a SZAKC társszervezetei, a régióban működő szervezetek, közösségek, a déli régió polgármesterei, településvezetők, köztük Bart, Csata, Érsekkéty, Helemba, Ipolybél, Kéménd, Kisújfalu, Muzsla, Szete és Szőgyén képviseletében.

 

(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)



« Vissza Vissza a lap tetejére

Hírlevél feliratkozás



Eseménynaptár

Közelgő események

május 25.

10:30

Taksonyfalva, Felvidék