Szemereki Zoltán elnök mondott ünnepi köszöntőt hangsúlyozva a Társaság küldetését, mely névadójának örökségét alapul véve szem előtt tartja az egyetemes magyarság érdekeit. Elmondta, hogy a 2023-as év programjai közt jelentős helyet foglalnak el az évfordulós ünnepek, köztük Petőfi Sándor, és a Himnusz 200. születésnapja alkalmából történt események.

Dr. Csorba László professzor emeritus, egyetemi tanár, előadásában a „Melyik nyelvében él a politikai nemzet?” címen idézte fel Széchenyi nemzedéke és a nyelvkérdés témakörét. A hallgatók megismerték a korabeli Magyarország nyelvi nemzetiségi megosztását, az ún. nyelvrendeleteket, a nyelvújítók és a nemzet ébresztőinek munkásságát, és mindazok törekvéseit, akik a felvilágosodás anyanyelvi kultúrát szorgalmazó eszméit tartották szem előtt.

Bemutatta Kiss József (1748-1813) törekvéseit, beszélt a magyar államnyelvvé nyilvánításáról szóló 1844. évi törvénycikkről, ismertette Szontagh Gusztáv (1793-1858) magyar filozófus, esztéta és kritikus vallomásait a magyar nyelvről és annak műveléséről, Széchenyi akadémiai beszédét, bezárólag az 1848-49-es szabadságharcig.

Nyíri Péter, a Magyar Nyelv Múzeuma igazgatója, a nemzeti lélek ébresztéséről és az anyanyelv erejéről beszélt, felidézve a múlt eseményeit egészen napjainkig. A Sátoraljaújhelyen található, Európában egyedülálló intézmény eszmei üzenetét adta át a hallgatóságnak, melynek küldetése, hogy Széchenyi mondata, a „Nyelvében él a nemzet” – tett és cselekvés legyen. Beszélt a nyelv erejéről és fontosságáról, a világon egyedülálló gazdag szókészletéről, mely szellemi otthonunk, majd látogatásra szólította fel a közönséget a magyar nyelv fellegvárába, Széphalomra, a Magyar Nyelv Múzeumába.

A Szövetség a Közös Célokért ügyvezető igazgatója, Hideghéthy Andrea „A digitalizált muzeális tartalmak és az interaktív kvízkészítő alkalmazás felhasználásának lehetőségei” címen tartotta meg előadását, melyben bemutatta azt a programot, melyet a 2019 óta együttműködő Széchenyi Társasággal közösen pályázott meg és nyert el. Az új projekt a fiatalokat szólítja meg annak érdekében, hogy könnyed, színes, érdekes, nem szokványos formában sajátítsák el a megnevezett anyaggal kapcsolatos tudnivalókat, mely fejleszti kommunikációs készségüket és új teret nyit a digitális tartalmak felé.

A nem formális tanulás lényege, hogy a tanuló az általa tapasztalt konkrét helyzetekkel közvetlen kapcsolatba, és az anyagban szereplő személyekkel kölcsönhatásba kerüljön. A projektnap célja az információszerzés, a képességfejlesztés, valamint a digitális tartalmak felhasználásának beépítése a tanulási folyamatba. Ezt a fejlődési folyamatot több tanintézményben alkalmazzák a Petőfi 200 program keretében – mondta el a SZAKC ügyvezető igazgatója.

Bemutatta a munkafolyamat három szakaszát: Első az információszerzés párbeszédre épülő előadás, amikor a felkért előadóval „interjú” készül Petőfi élethelyzeteiről, melybe a fiatalok is bekapcsolódnak és a feltett kérdésekkel világítanak rá mindarra, amit a költőről tudni lehet.

A második részben a Petőfi Irodalmi Múzeum – élettörténet-tárgy gyűjteményének digitális múzeumi tartalmát használják fel. A múzeum honlapján szereplő élettörténet-tárgyakat a résztvevők létszáma alapján hat témakörbe csoportosítják a következő témák szerint: divat, szülői ház, házasság, Segesvár-katona élet, halála, költészete, szórakozás, szabadidő. A kiválasztott témák szerint a fiatalok csoportokban dolgoznak. A tárgyaknak jelentést alkotnak, környezetbe helyezik, életre keltik a szerzett tapasztalatok alapján, és bemutatják a kiválasztott tárgyakat és az azoknak tulajdonított egyéni jelentését. Ha minden csoport figyel a másik bemutatójára, akkor a harmadik részben, a kvíz során jól fog teljesíteni, amikor az interaktív digitális megoldások alkalmazásával kialakul a versenyhelyzet. A foglalkozásnak ez a pontja mutatja meg játékosan a projektnap sikerét. – szögezte le Hideghéthy Andrea.

Végezetül Jandura Péter, a SZAKC projekt asszisztense mutatta be a norvég játékalapú tanulási platform „kahoots” tanulójáték használatát, a feladatsor és a kvíz alkalmazását, melynek előnyei közt szerepel a játékos és szórakoztató forma, a versenyhelyzet, a gyors és nem megszokott módon történő visszajelzés. Az új projekt színes folyamatokat és új tapasztalatokat indított el, mely az eddig megszerzett tapasztalatok szerint az újdonság erejével hat a tanuló ifjúságra.

(Berényi Kornélia)