A digitalizált muzeális tartalmak és az interaktív kvízkészítő alkalmazás felhasználási lehetőségei előadássorozat első állomásként a SZAKC munkatársai június 5-én Búcsra, a Katona Mihály Alapiskolába látogattak, majd június 6-án Dél-Komáromban a Petőfi Sándor Általános Alapiskolában tartottak előadást.

A projekt a nem formális előadásmódra épül, aminek a lényege, hogy a diákok az előadott „tananyagot”, könnyed, játékos szituációk során sajátítják el, ami fejleszti a kommunikációs készségüket és új teret nyit a digitális tartalmak felé, majd az előadás végén egy kvíz formában bizonyíthatják, hogy mennyire figyeltek.

 

A munkafolyamat első részében információszerzés céljából egy párbeszédre épülő előadást hallhattak a diákok interjú formájában.

Kustyán Ilona Pro Urbe-díjas nyugalmazott gimnáziumi tanárral, Petőfi-szakértővel Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója beszélgetett a költőóriás életéről. A diákok itt azt a feladatot kapták, hogy az elhangzottakra ne csak figyeljenek, hanem jegyzeteljenek is, mert a következő feladatokban fel kellett használniuk, amit hallottak.

A tanárnő elmondta, hogy már Petőfi korában divat volt a kisasszonyoknak emlékkönyvekbe verseket írni, így tett Petőfi is, aki monogramokat használt, szerelmi élete pedig három nő körül összpontosult, aminek a hozományaként a magyar irodalom gyöngyszemei lettek a hozzájuk íródott versek. A Pesti Divatlap jelentette meg a verseit, a korabeli divatot lerajzolva, Petőfi verseivel tűzdelve.

A kérdések érintették Petőfi vándorszínész életét és diákéveit, valamint a diákok képet kaptak a családjával kialakult konfliktushelyzetről, ami miatt Petőfi nyomorban élt a szabadságérzet szeretete mellett. A becsületes és bátor nemzeti hős fiatalon, szinte még legényként nősült, mégis tudatosan gondolkodott és nem feledkezett meg idős szüleiről, így a család intézményének ápolásáról sem. Szomorú és tragikusan rövid életének értelme csupán hét évig tartott, ami alatt költészete virágzott 19 éves korától haláláig.

Mint azt Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója elmondta a nem formális tanulás sajátossága szerint úgy tanulnak a fiatalok, hogy közben pozitív tapasztalatokat és sikerélményeket szereznek.

„A tanulást ilyen szituációkban nem tanulásként élik meg, hiszen nem ülnek iskolapadban, nem osztályozzák a teljesítményünket.” Ez a fajta módszertan nem a lexikális tudásukat bővíti, mégis jó tapasztalatot jelenthet a pedagógusok részére.

A diákok az előadás után megismerték a Petőfi Irodalmi Múzeum élettörténet-tárgy gyűjteményének digitális múzeumi tartalmait, ami a www.pim.hu oldalon fellelhető műtárgyi adatbázis alapján került bemutatásra.

A tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztése érdekében olyan fényképekkel dolgoztak, melyeken a Petőfi-család ereklyéi, köztük a költő személyes tárgyai voltak láthatók, mint a paszománya, sakk-készlete, a jegygyűrűje vagy éppen az édesapja hentesbárdja.

Mint azt a fiatalok megtudták, a Petőfi Irodalmi Múzeum digitális tartalmai között fellelhető Petőfihez kapcsolódó tárgyak és személyek jegyzéke alapján az előadók öt témát alkottak meg, amelyek köré összpontosultak a képek. Ilyen témák a divat, szülői ház, házasság, szabadidő, katonaélet. Ezeket témák szerint csoportosítva kapták kézhez, majd csoportokat alkotva kellett történeteket kidolgozniuk az adott téma szerint a képi eszközök felhasználásával, beépítve abba az előadó által elmondottakat.

Miután bemutatták az általuk elkészített korrajzzal megalkotott feladatokat, egy interaktív kvízjátékban vettek részt, melynek kérdései az előadás és a digitális tartalom alapján voltak összeállítva. Az online kvízben minden diák egyénileg versenyzett, multimédiás eszközöket használva, telefonnal vagy táblagéppel. A kvíz kérdései között a tanulók végig látták a verseny állását, ami fokozta a versengést, majd a verseny végén az első három helyezett

értékes ajándékokat kapott.

(Németh Tímea/Felvidék.ma)