Szemereki Zoltán, a Széchenyi Polgári Társulás elnöke köszöntőjében üdvözölte a magyarországi és felvidéki pedagógusokból és civilekből álló hallgatóságot, majd röviden vázolta az előadás-sorozat célkitűzéseit. Hangsúlyozta, hogy a „Hinni és hihetni egymásnak” címmel útjára indított rendezvények Széchenyi István nemzeti felemelkedés koncepciójából merítenek és Európa értékeire hívják fel a figyelmet.

A sorozat több magyarországi és felvidéki helyszínen is megrendezésre kerül június 9-ig, többek között Gútán, Komáromban, Dunaszerdahelyen és Budapesten. Mint mondta, a projektindító rendezvény felkért előadója, Csorba László, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, történész Széchenyi a HITEL című munkáját elemzi, majd a kiskonferencia második részében Gubík László, a SZAKC elnöke vezetésével panelbeszélgetésre kerül sor a legnagyobb magyar európai értékeiről Bacsó Péter, a párkányi Ady Endre Alapiskola igazgatója és Csorba László történész részvételével.

Csorba László „A Hitel hitele – 19 évtized mérlegén” címet viselő előadásában rámutatott, a 19. század az államalapítás után a magyar történelem második legsikeresebb korszaka volt és az egyik legmeghatározóbb programadó személyisége éppen Széchenyi István volt, akinek Hitel című művét olyan formátumú személyek is dicsérettel illették, mint Arany János vagy Eötvös József. A mű korabeli népszerűségéről elmondta, egy év alatt három kiadása jelent meg mintegy háromezer példányban. A történész előadásában rámutatott, Széchenyi bár erős kritikákat is megfogalmazott művében, emellett mindig fel tudott mutatni egy alternatívát is. Széchenyi gyakran hangsúlyozta, hogy a nyugat-európai jó példákat érdemes átvenni.

Megjegyezte, Széchenyi írását „honunk szebb lelkű asszonyinak” ajánlotta, felismerve a tényt, hogy a „jövő honfiai” élete az anyák kezében van és amellett, hogy alapvetően gazdasági témájú műről van szó, irodalomtörténeti szempontból szépirodalmi alkotásnak is tekinthető.

„A hitel egy korszakfordulón áll: egyfelől a 19. századi diskurzusok folytatása, másfelől a nemzeti liberalizmus és udvarhű konzervativizmus vita folyamatában” – fogalmazott a történész, aki szerint az 1840-es évek. új nemzedékének újításait inspirálta a mű, melynek üzenete ma is érvényes és érdemes újragondolni.

Az előadást követően a kiskonferencia második felében éppen az „újragondolás” jegyében indult el a panelbeszélgetés Széchenyi István európai értékeiről Bacsó Péter, Csorba László és Gubík László között. Bacsó Péter intézményvezetőként arról beszélt, hasznos a párhuzamok keresése az egyes történelmi korok között és pedagógusként a mai Európában igazi kihívás és felelősség értékek mentén nevelni a gyermekeket.

Leszögezte, a Széchenyi-féle viszonyrendszert tartja követendő példának: Isten, haza, család. Csorba László Széchenyihez visszanyúlva arról beszélt, a legnagyobb magyar hazafisága kell legyen a mértékadó: a nemzet szeretete, a nemzetiség felvállalása sosem szabad, hogy a másik nemzet kárára történjen. Mindemellett Széchenyi mélyen hitt a különböző nációk békés egymás melletti élésében.

A SZAKC és a Széchenyi Polgári Társulás több helyszínen és időpontban megvalósuló soron következő előadásainak is központi témája lesz a nemzetiségek közötti kölcsönös bizalom, amely a jó együttműködés alapja határokon belül és azokon túl, azonos nemzetiségűek között és az Európai Unió nemzetiségei között, törekedve a párbeszédre. „Széchenyi munkásságán keresztül, történelmi példákkal szeretnék felhívni a figyelmet a határon innen és határon túli értelmiség, az egyetemi hallgatóság, a választójoggal rendelkező polgárok közéleti kötelezettségeire, kiemelve a nemzeti és nemzetiségi együttműködések fontosságát”, fogalmazott portálunknak Hideghéthy Andrea, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója.

(Szalai Erika/Felvidék.ma)