Mint tudjátok, térségünkben III. fokú árvízvédelmi készültség volt. Vízügyi szakemberek, katasztrófavédelem és katonaság mellett sok önkéntes is kivette részét az árvíz elleni védekezésből.

Egyesületünk tagjai közül többen személyesen is dolgoztak a gátakon. Azt gondoltuk, hogy ezt az emberfeletti helytállást Egyesületünk úgy köszöni meg, hogy a védekezésben résztvevőknek palacsintával és süteménnyel kedveskedik.

Tagságunk most is bizonyította segítőkészségét és összefogását!

Akiket sikerült telefonon elérni, mindenki igent mondott a felkérésre és sütötte a palacsintát, vagy a süteményt. Az elkészült 270 palacsinta és 200 db. sütemény mellett körtét, almát, nutellát, lekvárt vittünk Ásványráróra, a szigetközi védekezési központba.

Palacsintáinkkal és süteményeinkkel a visszajelzések alapján nagy sikert arattunk.

„A sok palacsintának és sütinek volt a legnagyobb keletje. Annyi köszönetet zsákoltam be, hogy azt hazavinni sem tudnám” – írta Csutak István tagtársunk a helyszínről, aki a Vöröskereszt csapatával volt kint a gátakon.

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének és a Mosonmagyaróvári Nagycsaládosok Életfa Egyesületének közös programjaként, az egyesület kirándulásra vállalkozó családjai Nagycenkre utazhattak 2024. 09. 28-án. Első úticélként a Széchenyi Múzeumvasúthoz érkezett meg az 50 fős csapat. A Múzeumvasúton nem mindennapi személyzettel találkoztunk. A szolgálatot lelkes gyermekvasutasok látták el. Felszállva a korhű vasúti személykocsikra, végig zötyögtünk a 3600 m hosszú vasútvonalon. Fertőbozon megállva bekukkanthattunk a fűtőház belsejében újonnan kialakított látogatóközpontba. Visszaérkezve Nagycenkre -főleg a gyerekek- bírtokba vehették az interaktív vasúti tanösvényt, a játék- és fitneszparkot. Közben kisütött a nap, az idő kellemessé vált. Ettünk, ittunk, ültünk szabadon a büfé előtt, nem siettünk sehova. A gyerekek vidáman játszottak, a felnőttek pedig a hétköznapi rohanást hátrahagyva beszélgettek, vagy sétáltak.

Ebéd után Öntésmajor fele folytattuk utunkat, ahol a Hanság Élővilága kiállítást tekintettük meg.

Hazafele a gyerekek nagy örömére megálltunk Csornán egy közös fagyizásra, ahol a gyerekek ismét megtalálták a szabadtéri játékokat.

Nem volt rohanós napunk, a gyerekek összebarátkoztak, hazafele a buszon is összeültek, hogy tovább örüljenek egymás társaságának. Szülőknek, nagyszülőknek is pihentető, kellemes nap volt a szürke hétköznapok között. Jó volt együtt lenni, beszélgetni, közösséget építeni.