A Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesülete augusztus 19-én Svatý Hostýnba zarándokolt egy busznyi emberrel. A háromnapos zarándoklat során imádkoztunk Kroměříž és Olomouc templomaiban is, meghallgattuk Surányi-Vadas Tímeának, a Családtudományi Szövetség alelnökének az előadását a Családokat fenyegető veszélyekről, és Mírovban tiszteletünket tettük Esterházy János sírjánál.

A 13. században tatár seregek fenyegették egész Európát. A kegyetlen seregek 1241-ben Morvaországba is betörtek, ahol gyilkoltak és fosztogattak. A legenda szerint azok az emberek, akik Hostýnban bújtak el, Szűz Mária közbenjárására menekültek meg, aki villámokkal gyújtotta fel a vad hordákat. E csoda után vált Hostýn zarándokhellyé. Azóta sok száz év telt el, és a Gonosz most újfajta fegyverekkel támad. Szent Hostýnban mindnyájan azért imádkoztunk, hogy Szűz Mária mentsen meg bennünket a családokat fertőző ideológiai támadásoktól. Végigjártuk a keresztút állomásait, ami emlékeztetett bennünket arra, hogy igazából  mindennapi életünkben is történnek csodák. Ám ezek a csodák csakis akkor tudnak megtörténni, ha előtte Jézussal együtt végigszenvedjük a saját magunk keresztútját.

Csodálatos élmény volt Szent István tiszteletére bemutatott magyar szentmisén részt venni olyan helyen, ahol igazából senki sem beszél magyarul. Hálás köszönet Molnár Tamás atyának, aki sok más teendője mellett időt szakított ránk, és bemutatta számunkra a legszentebb áldozatot. Köszönet Záreczky György kántor úrnak is, aki gyönyörű orgona-játékával tette szebbé az ünnepi szentmisénket.

A zarándoklat során persze nemcsak Istennel találkoztunk, hanem egymással is. A közös beszélgetések során végighallgattuk egymás élettörténetét, amiből azt hiszem, mindnyájan sokat meríthettünk. Jól tudjuk azonban, hogy a király is féltve őrzi kincseit, a lelkünk mélyén lakozó vívódásokat még egy közösség előtt is nehéz kimondani. A zarándoklat során volt lehetőségünk egymással személyesen is beszélgetni.  Én személy szerint úgy érzem, ha tiszta lélekkel, Jézussal a szívünkben kapcsolódunk be egy beszélgetésbe, akkor eszközök lehetünk Isten kezében. Így, egyszerű emberként is tovább tudjuk adni az Evangélium üzenetét. 

Jó volt megélni azt, hogy a csoportunk olyan volt, mint egy nagy család. Együtt zarándokolt öreg és fiatal. Meghallgathattuk az idősek élettapasztalatait, ugyanakkor bearanyozta napjainkat a gyermekek mosolya, vidámsága és elevensége. Hálás köszönet Pásztor Csabának, hogy megszervezte számunkra ezt a csodaszép zarándoklatot. Köszönjük a Jó Istennek, hogy egész úton velünk volt és vigyázott ránk.