Hájos Zoltán, Dunaszerdahely város polgármestere örömét fejezte ki a konferencia témája kapcsán, majd kifejtette, hogy Dunaszerdahely már harmadik éve tagja a Kárpát-medencei egészséges városok társulásának, így mind erkölcsileg, mind némely esetben anyagilag tudja támogatni azokat az aktivitásokat, amelyek pontosan arra irányulnak, hogy a város lakosai valóban azt érezzék, jó itt élni.

Véleménye szerint, ha a test és a lélek egészséges, akkor az egyén is egészséges, azonban, ha valamelyik is hiányzik, akkor az ember már nem érzi jól magát, és nem mondhatja magát egészségesnek. Míg a nyugat-európai országokban sokkal nagyobb figyelmet fordítanak az emberek lelki egészségére, ugyanakkor nálunk nagyon keveset foglalkoznak vele, elhanyagolják.

Sokszor az ember olyan helyzetbe kerül, ami nyomasztólag tud hatni, ezért is fontos az a feladat, amit a szolgálat tagjai végeznek.

„Amit Önök felvállaltak, és amit a Szövetség a Közös Célokért itt Felvidéken kitűzött,  nagyon fontos szolgáltatás”-szólt elismerő szavakkal a szolgálatról a polgármester, hiszen nem mindenki tudja feldolgozni a világban látható, hallható bizonytalanságot, ezért a szolgálatnál az emberek bármikor meghallgatást találnak.

Ha valaki meg akarja osztani az aggodalmait mással, nem egy géppel, hanem emberrel, akkor az ember-ember közötti kapcsolatok által is megértésre számíthat a szolgáltatás által. „Köszönöm mindnyájuknak ezt a munkát, ami igazából nagy empátiából adódik és azt is, hogy segítenek az itteni lakosoknak.

Köszöntötte a konferenciát Dudás Erika, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke, aki elmondta, hogy

Magyarország mellett a Kárpát-medence több országában működik magyar nyelvű lelki elsősegély telefonszolgálat, s jelenleg 29 tagszolgálatuk van.

Köztük a Felvidéken, Dunaszerdahelyen, Kárpátalján, illetve Erdélyben van szolgálat, ahol  magyar nyelven fogadják a hívásokat, a többi pedig Magyarország különböző városaiban.

„Lényegesnek tartom elmondani, hogy több mint 500 önkéntesünk van, akik egységes vizsgarendszer után, tanúsítvány elfogadásával tudják végezni ezt a tevékenységet, és ez a munka nem könnyű.” Köszöntőjében visszaemlékezett 1970-re, amikor Magyarországon létrejött az első telefonszolgálat, ahol a célok az öngyilkosság megelőzése, a krízisek kezelése és a mentálhigiénés prevenció volt.  Elárulta azt is, hogy jelenleg 200 ezer hívást fogadnak évente, és a különböző levelezőrendszereiken pedig 6000 levél érkezett az elmúlt évben. „Azt gondolom, hogy ez nem kevés, és mutatja azt a sokszínű tevékenységet is, amit bátran és nagy hittel és alázattal végeznek önkénteseink.”

Nagyon fontosnak tartja a határon túli szolgálatoknak a munkáját és reményét fejezte ki, hogy azok tovább bővülhetnek majd Délvidék felé is az összefogás jegyében.

A kárpátaljai szolgálatról elmondta, hogy a háború alatt is töretlen a hívások fogadása, és folyamatos a képzés, a konstruktiválás, az ottani önkéntesek számára. Nagy erőt tud nekik adni az, hogy a többi szolgáltatótól folyamatosan kapják a támogatást, nem csak anyagi, hanem érzelmi és a szakmai szinten is.

Ahogy október 10-én a lelki egészség világnapját ünnepeljük, úgy ez a konferencia és a lelki egészség védelmét, a lelki stabilitás megerősítését helyezi középpontba. Az ügyelők a megfelelő háttérképzéssel érzelmileg és lelkileg stabilan tudják fogadni a hívásokat, mialatt a saját problémáik megoldásában is élen tudnak járni. Ezért fontosak az éves szakmai találkozások.

A köszöntők sorát, a felvidéki szolgálat üzemeltetője, a Szövetség a Közös Célokért ügyvezető igazgatója Hideghéthy Andrea folytatta, aki kifejtette, hogy ezen a napon az önkéntes telefonos ügyelők iránti megbecsülésüket tudják kifejezni az elhivatottságuk és emberi érzékenységük iránt.

„Köszönjük, hogy vállaljátok a segítségnyújtásnak ezt a nemes formáját és a saját belső harmóniátokból, megértő hallgatásotokból, értékes időtökből adományoztok olyan embereknek, akik sötétebbnek látják és élik meg napjaikat.”

A Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálat 2016-ban kezdte meg először működését, majd 2019-ben megalakult a szolgálat és az ügyelők Dunaszerdahelyről végzik azóta is szolgálatukat. „Tettük és tesszük ezt a LESZ szakmai irányításával”- emlékezett.

Mint elmondta, Búza Domonkos kérte fel a társulást a szolgálat megszervezésére, amely kihíváshoz örömmel csatlakoztak. S azóta több toborzás és kiképzés történt, mialatt tervezik a bővítést az új ügyelők bevonásával.

Az MCC jóvoltából Hal Melinda klinikai szakpszichológus arról beszélt, hogy az elmúlt évek krízishelyzetei – mint például a COVID-járvány – komoly hatással voltak a fiatalok lelki állapotára és megküzdési képességeire. Rávilágított arra, hogy a mai fiatal generáció (különösen a Z és Alfa generációk) nehezebben képesek alkalmazkodni a gyorsan változó világ kihívásaihoz, mivel éretlenebb az idegrendszerük, és hiányoznak a stabil megküzdési stratégiáik. Ezt a problémát tovább súlyosbítja a digitális világ erős befolyása, amely gyakran helyettesíti a valódi kapcsolódásokat a családban.

Hal Melinda kiemelte, hogy a mai fiatalok identitáskeresése sokkal bizonytalanabb, és sokan nem tudják, kik ők vagy mit akarnak az élettől. Az online világ és a közösségi média sok esetben torz mintákat ad nekik, ami tovább nehezíti a stabil önismeret kialakulását. Ezzel szemben az idősebb generációk több tapasztalattal rendelkeznek a megküzdési stratégiák terén, mert történelmileg is több társadalmi és családi krízist éltek át. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a mai szülők, különösen az X és Y generáció tagjai, maguk is bizonytalanok, és gyakran távolodnak el saját szüleik nevelési tapasztalataitól, amit súlyosbít a digitális világra való túlzott támaszkodás a gyermeknevelésben.

„Az érzelmekről való tudás a tanulással nem arányos.” Az oktatási intézményekben nincs önismereti óra, így nem fejlődik az érzelmi intelligencia sem, amit Hal Melinda szerint át kellene ültetni a tanulásba: „a sikeres élet kulcsa az értelmi intelligencia, nem a kognitív tudás.” A fiatalok nem ismerik az érzelmeket, nincs rá szavuk és a szülők nem mutatják meg, hogyan kell egymással szépen beszélni, értő hallgatással élni.

A továbbiakban arról is beszélt, hogy a covid az idegrendszeri struktúrákat érintette, gyakran memóriahiány jelentkezett, a védőoltás pedig idegrendszeri eltérést okozott.

A háború okozta szorongás, a Kárpátalján élő magyaroknál volt megfigyelhető extrém módon, ahol az elsősegély telefonszolgálatoknak köszönhetően tudtak krízis intervenciós csoportokat létrehozni, aminek eredményeként érzelmileg stabilak maradtak a résztvevők.

A pszichológus rámutatott arra is, hogy milyen inger dömpinget okoznak a technológiai vívmányok.

Tíz évvel ezelőtt fantasztikumnak számítottak, most pedig ezek felnyomják a dopamin-és adrenalin szintet, és általa az ingerküszöböt. Az ember mindent át akar élni, unalmassá válik számára az iskolai tanulási folyamat, a sport pedig túl sok erőfeszítéssé válik. A folyamatos bambulás a kényelmes. Ezeket fel lehet oldani mozgással, sikerélménnyel és bizalommal, ha ott van a segítő személy.

Ezt követően dr. Varga Gábor, pszichiáter beszélt a lelki elsősegély telefonszolgálatok szerepéről a lelki egészség védelmében. Varga Gábor szerint napjainkban az identitásválság és a spiritualitás újraértelmezése komoly kihívásokat jelent, különösen a fiatalok számára. A segítők szerepe kulcsfontosságú, hiszen hatékonyabb túlélési stratégiákat kell nyújtaniuk, mint amikkel a hozzájuk fordulók rendelkeznek. Hangsúlyozta, hogy a mai társadalom egyik legnagyobb problémája az egyensúlyvesztés és az érzelmi hiány. Ennek leküzdése érdekében elengedhetetlen az érzelmi stabilitás megőrzése és a megfelelő spirituális irány megtalálása.

A nap szakmaisága mellett könnyed kulturális műsorral is készültek a szervezők, Mezei Ernő zongoraművész, a dunaszerdahelyi és somorjai zeneiskola tanárának zongorajátékát és a balonyi származású Vass Virág (Sugi) dalait hallhatták a résztvevők.

Ezt követően pedig megtekintették Fodor Péter Élő Aranykert címet viselő természetfotó kiállítását is, ami innovatív módon mutatja be Csallóköz meseszép élővilágát és lehetőséget teremt a helyi turisztikai értékek megismerésére, elősegítve a szülőföldhöz való kötődés kialakítását.

A konferencia délutáni részében PaedDr.  Strédl Terézia, PhD., gyógypedagógus, iskolapszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi docens beszélt a mentális egészség XXI. századi legnagyobb veszélyeiről és a különbségekről, amelyek a gyerekeket és a felnőtteket érik. A bizonytalanság fokozza a stresszt, és ha a szülők nem tudják átadni a biztonságot a gyermekeiknek, az csak súlyosbítja a helyzetet.

Az emberek folyamatosan szorongással válaszolnak az újdonságokra, ami kihat a társadalmi és családi kapcsolatokra is. A gyermekek mentális egészsége különösen aggasztó, főleg a lányok esetében, ahol az öngyilkossági kísérletek magasabbak.

Őt követte PaedDr. Kása Ildikó gyógypedagógus, speciálpedagógus, a Meliorat.io – Magán Gyógypedagógiai Fejlesztőközpont vezetője, aki a mentálisan sérült gyerekek szüleinek lelki kiszolgáltatottságáról és a lelki problémákról adott elő. Összefoglalta, hogy a szülők gyakran nehezen ismerik fel gyermekeik problémáit, és késlekednek szakemberhez fordulni, ami hátráltatja a fejlődést. Egy központ szakértői különféle fejlesztési és diagnosztikai módszerekkel segítik a gyermekek előrehaladását, legyen szó mozgásszervi vagy mentális nehézségekről. A korai felismerés fontosságát hangsúlyozzák, hogy a gyermekek időben megkapják a szükséges támogatást. Emellett a szülők állandó szorongással küzdenek, ezért a központ kiemelten fontosnak tartja őket is támogatni a folyamat során.

Végül Balogh Ildikó, a Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálat (FLET) vezetője beszélt a szolgálatról.

A konferencián elismerő oklevelet adtak át Hideghéthy Andreának, a SZAKC ügyvezető igazgatójának a szolgálat működtetéséért és az önzetlen munkája elismeréséül, valamint Ujpál Emőke szakpszichológusnak, a FLET szakmai vezetőjének.