Október 6-án méltóságteljes és bensőséges hangulatú megemlékezést tartottak Nagymagyarban a NAKK szervezésében, amely a Leszkay család elhunyt tagjaiért mondatott szentmisével vette kezdetét a nagymagyari templomban. A szertartás nemcsak a család tagjainak emlékét idézte fel, hanem egyben főhajtás volt mindazok előtt, akik életüket és munkásságukat a nemzet szolgálatába állították.

Az istentisztelet után a résztvevők közösen vonultak a temetőbe, ahol megható zeneszó köszöntötte az emlékezőket. A művészeti alapiskola diákjai a szabadságharc korát idéző dallamokat szólaltattak meg hegedűn és fuvolán, ezzel is méltó zenei keretet adva az alkalomnak. Az ünnepi hangulatot Farkas László szavai tették teljessé, aki ismertette Leszkay Károly honvédhadnagy életútját, sorsát és a Leszkay család Nagymagyarra kerülésének történetét a távoli Dédáról, Kárpátaljáról.

„Nem gyászolni jöttünk, hanem emlékezni. Példát venni őseinktől, a múltból. Ahogy Leszkay Károly élete is bizonyítja: az elvesztett szabadságharc sem tudta megtörni hitét és elhivatottságát. Felállt, és tovább dolgozott a magyarság jövőjéért” – hangzott el az eseményen.

A megemlékezés végén gyertyát gyújtottak, és a résztvevők elhelyezték az emlékezés jelképes könyvét Leszkay Károly síremlékénél. Az idei esztendő különösen jelentős volt: a hős honvédhadnagy születésének 200. és halálának 120. évfordulóját ünnepelte a közösség.

A NAKK szervezésében megvalósult esemény nemcsak történelmi múltunkra irányította a figyelmet, hanem megerősítette a közösség összetartozását, és példát mutatott arra, hogyan őrizhetjük tovább méltó módon nemzeti hőseink emlékét.