A BÖLCSŐ NCSE 2017.04.16-án, Húsvét Vasárnap rendezte meg a "Családjainkért a csongrádi kistérségben" című kézműves rendezvényét a Belvárosi Kézműves Házaknál. Az idő kegyes volt hozzájuk, gyönyörűen sütött a nap, ezért nagyon sokan ellátogattak a rendezvényre. A Művelődési Központ szervezésében volt bábelőadás, kalácsfonás, tojásfestés és még agyagozás is. Az egyesület tagjai gipszfestéssel, színezős tojástartóval, csipeszeskosárka-készítéssel, tojásos zsugorka kulcstartóval, papírtojás-díszítéssel, fém- és varrott filctojásokkal készültek a találkozóra. Az udvaron népi játékokat próbálhattak ki a résztvevők. Minden foglalkozásnak nagy sikere volt.

 

A Hargitai Mozgássérültek Szervezete szervezésében kerül sor április 26-án a csíkszeredai Összefogás Háza Fogyatékkal Élőkért Központjának alapkőletételére. A rendezvény alkalmából Böjte Csaba ferences testvér  celebrál hálaadó misét a Csíksomlyói Kegytemplomban, majd a Nem Adom Fel együttes jótékonysági előadására kerül sor. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.
 
 

A nagyböjti szentidőt már majdnem teljesen magunk mögött tudjuk. Közeledik a Feltámadás ünnepe és a készülődés egyre nagyobb teret foglal el mindennapjainkban. Talán sikerült az átlagosnál több időt szánnunk a böjttel megalapozott imára, vagy az adakozásra, oly módon, hogy ne tudja a bal kéz, hogy mit csinál a jobb. Lelki megtisztulás. De már csak egy pár nap választ el az ünneptől és addig még takarítani is kell, majd sütni-főzni és a családtagokkal egyeztetni az ünnepről. És a kedvenc sorozat sem kellene elmaradjon, valahogy bele kell férnie a napi programba. 
 

A KCSSZ küldöttsége, az Életmese-programot képviselő Mosolyvirág Debreceni Nagycsaládos Egyesület képviselői és a debreceni Lautitia kamarakórus tagjai március 13-18-ig Moszkvában jártak. Az utazás célja a családokban rejlő értékek, hagyományok felmutatása az irodalom és a zene kultúrákon és határokon átívelő közvetítésével; az Életmese-program és pályázati felhívás oroszországi népszerűsítése, valamint családügyi civil kapcsolatok kiépítése volt. A csoportot elkísérte Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája is. A program megszervezésében nagy segítséget nyújtott a moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ, amely közreműködött a Magyarország Moszkvai Nagykövetségén tartott március 15-i ünnepi koncert, illetve a moszkvai Veszna kórusiskolában való fellépések megszervezésében.
 

A KCSSZ küldöttsége, az Életmese-programot képviselő Mosolyvirág Debreceni Nagycsaládos Egyesület képviselői és a debreceni Lautitia kamarakórus tagjai március 13-18-ig Moszkvában jártak. Az utazás célja a családokban rejlő értékek, hagyományok felmutatása az irodalom és a zene kultúrákon és határokon átívelő közvetítésével; az Életmese-program és pályázati felhívás oroszországi népszerűsítése, valamint családügyi civil kapcsolatok kiépítése volt. A csoportot elkísérte Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája is. A program megszervezésében nagy segítséget nyújtott a moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ, amely közreműködött a Magyarország Moszkvai Nagykövetségén tartott március 15-i ünnepi koncert, illetve a moszkvai Veszna kórusiskolában való fellépések megszervezésében.
 

„Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” (Magyarország Alaptörvényének II. cikke)

Március 25-én, a Magzatgyermek Világnapján a várandósságot, a kialakuló és formálódó családot, a növekvő életet ünnepeljük. Ezen a napon a magzati jogok védelmezői egy fehér szalag kitűzésével hívják fel a figyelmet a megfogant élet tiszteletére és mindazokra, akik magzati korukban veszítették el az életüket.

Az ember hajlamos az életet a születés pillanatától számítani. Az európai, sajnos egyelőre általános felfogás szerint a magzat még nem gyermek, pedig az anyaméhben az aprócska teremtésnek már végtagjai, nemi jellege és arcvonásai is vannak, azaz emberinek nevezett testi tulajdonságokkal bír.

Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődik egy emberi élet, a világban nincs egységes válasz, azonban egyre több az olyan egyházi és civil szervezet, amely a magzat élethez való jogát védelmezi. A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége és tagszervezetei számára ez a jog szintén  alapérték.

Ezért csatlakoztak a kezdeményezéshez a Vajdaságból, Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről és Magyarországról olyan családokkal foglalkozó szervezetek, akik ilyen módon is szeretnének hatni a társadalomra, hogy mi élők még komolyabban vegyük az emberi életet, amely egyedi és megismételhetetlen.

Az ügy rendkívül fontos, hiszen a magzatgyermekek megmentésével Közép-Európában évente közel 1 millió emberi életet lehetne megmenteni. Az életünket ajándékba kaptuk, melyet nem lehet megismételni, de kiteljesíteni, építeni, szépíteni, értékekre nevelni, szeretni kötelességünk. Örülni kell az életnek, még ha nehéz a kezdete, akkor is!
 

A Nagymagyari Kulturális Közösség (NAKK) a szabadságharc előestéjén, március 14-én közös megemlékezésre hívta a nagyközség lakóit és a helyi alapiskola diákjait. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléke előtt tisztelgő történelmi ünnepséget a Nagymagyari Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola épületében tartották. Az alsó tagozatos gyerekek mellett néhány felsős is szerepelt a verses-zenés műsorban, amely felelevenítette a szabadságharc vívmányait, de szomorú veszteségeiről sem feledkezett meg. Az ünnepi műsor után az MKP helyi szervezete koszorút helyezett el a Kárpátaljáról Nagymagyarra származott Leszkay Károly honvédhadnagy sírjánál a katolikus temetőben. Pőcz Ibolya, az NAKK és az MKP helyi alapszervezetének elnöke Illyés Gyula szavaival vont párhuzamában elmondta: „A szlovákiai magyar nem lesz jobb, hasznosabb polgára hazájának azáltal, ha anyanyelvét és kultúráját elfelejti, de, hogy szegényebb emberré válik, tartalmatlanabb életet fog élni, az nagyon valószínű. Mi, magyarok több mint kilencven évvel ezelőtt olyannyira szétszóródtunk, hogy azóta a következő nemzedékeknek a legelevenebb létélménye a szétszóródottság élménye. Kötelességünk keresni valamiféle központi erőt, gondolatot, amely, ha nem is vet véget szétszóródottságunknak, sorsunk sokféleségét összehangolja, új távlatot ad neki, hogy a lélek, a szellem a határokon felül egyesülhessen.”

Ezt a csodát öltöttük koncert-formába nagycsaládos énekesnő kollegáimmal és gyermekeinkkel először tavaly májusban Budapesten többhelyütt, és vittük el megmutatni most februárban Észtországba az ott élő magyaroknak. (Azért csak nekik, mert magyar nyelvű a műsor.)

Az anyaságban az a biztos, hogy előre nem lehet rá teljesen felkészülni. Mikor az ember azt hiszi, hogy készen áll a Nagy Kalandra, egészen biztos, hogy közbejön valami váratlan. Ki tudja, hogy miért? Talán, hogy edzettebbek legyünk? Hogy tudjuk, hogy bármilyen jól is tervezünk, maradjunk éberek, figyelmesek? Hogy ne essünk kétségbe, hanem a megoldást keressük?

Ez az utunk éppen így tele volt kisebb-nagyobb meglepetésekkel, akadályokkal. De mindenre lett megoldás. Így aztán több izgalom után végül összeállt a társaság. Az énekesek: Enikő, Ági, Évi, a zongorakísérőnk, Janka, zongora nélküli kísérőnk, Zsófi, és a négy kislány-énekes: Anna, Lívia, Dóri és Erzsi, aki fuvolázott is a koncerteken.