Konferenciára invitálja a testi és lelki egészséget fontosnak tartó KCSSZ és Családlánc egyesületi tagokat, továbbá minden érdeklődőt a FEMIT! A rendezvényre május 22-én fél 10-től, a Komáromi Múzeum Dísztermében (Komárno, Palatinova 13.) kerül sor. Az eseményt Fülöp Attila egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár nyitja meg. A konferencián a test és a lélek egyensúlyának, illetve egészségének legfontosabb kérdéseiről tart előadást Fazekas László református püspök, Újpál Emőke tanácsadó szakpszichológus, Kissné Csizmadia Katalin MFM-munkatárs, Süll Tamás párkapcsolati tanácsadó, valamint Nagy Annamária szakpszichológus. A szervezők mindenkit szeretettel várnak, azonban a részvétel regisztrációhoz kötött, ezért arra kérik az érdeklődőket, hogy a gyorigita@gmail.com e-mail címre május 10-éig juttassák el jelentkezésüket!

A Családok Éve alkalmából tart előadást április 29-én 17 órai kezdettel a komáromi református templomban (Jókai u. 31.) Dr. Békefy Lajos PhD., szociáletikus és közíró. Előadásnak címe: Történelmi családmodellek maradandó és változó sajátosságai. A rendezvényt, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak, a Komáromi Protestáns Nőegylet szervezi.

1994-ben az ENSZ május 15-ét  a Család Nemzetközi Napjává nyilvánította. A család, a társadalom legfontosabb "intézménye". Talán napjainkban még nagyobb szerepe van a nagybetűs CSALÁDNAK, amely bizonyítottan értékálló és értékteremtő, ösztönző erő, biztos háttér minden ember életében.Tavaly közösen ünnepeltük ezt a szép napot a Kárpát-medencében élő magyar nagycsaládosokkal. Kezdeményezésünkhöz minden régió kapcsolódott. Igaz az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk határon innen és túl sem, de jókedvünket, összetartozásunkat nem tudta elhomályosítani. Szeretettel ajánljuk ismét a figyelmetekbe, a következő kezdeményezést!

Felvidéki magyar családszervezetek kezdeményezésére március 25-én immár második alkalommal ünnepelték meg KCSSZ-tagszervezetek szerte a Kárpát-medencében a Magzatgyermek Világnapján a várandósságot, a kialakuló és formálódó családot, a növekvő életet. A tegnapi napon a magzati jogok védelmezői egy fehér szalag kitűzésével hívták fel a figyelmet a megfogant élet tiszteletére és mindazokra, akik magzati korukban veszítették el az életüket.

Az ember hajlamos az életet a születés pillanatától számítani. Az európai, sajnos egyelőre általános felfogás szerint a magzat még nem gyermek, pedig az anyaméhben az aprócska teremtésnek már végtagjai, nemi jellege és arcvonásai is vannak, azaz emberinek nevezett testi tulajdonságokkal bír.

A szombathelyi Alpokalja Nagycsaládosok Egyesülete és a Mosonmagyaróvári Nagycsaládosok Életfa Egyesülete március 24-ére Családi Napot szervezett Szombathelyen, az Őrvidékházban. A 9 órától este 6 óráig tartó eseményen Dr. Baktay Zelka és Dr. Baktay Miklós pszichológus és családterapeuta házaspár segítségével a résztvevők számos fontos, a családi élettel kapcsolatos kérdésre kaphatnak majd szakértői válaszokat. Olyan témákban hallgathatnak előadásokat, mint a női, férfi és nagyszülői családszerepek, az édesanyák visszatérése a munkába, de lesz például alakformáló mozgásformák bemutatója is. Az előadások alatt a szervezők interaktív gyermekfoglalkozásokkal biztosítanak felügyeletet a fiatalabb korosztályok számára.
 

A szokatlanul rossz idő ellenére is rengetegen voltak kíváncsiak a Vajdasági Magyar Családok Fesztiváljára Csongrádon. A Sághy Sportcsarnokban megrendezett eseményen közel kétszáz fellépő gondoskodott az ország, sőt a Kárpát-medence minden szegletéből érkezett nézősereg szórakoztatásáról. A programot Farkas Sándor, a térség országgyűlési képviselője, Bedő Tamás, a város polgármestere és Pataki János, a KCSSZ elnöke nyitotta meg. A Családok Éve 2018 elnevezésű kezdeményezés részeként szervezett fesztiválon néptáncosok, mazsorettek, kórusok, a könnyű- és komolyzene művelői, valamint amatőr színjátszók is bemutathatták tudásukat. A gyermekek körében a legnépszerűbb kézműves foglalkozás a fafaragás volt, de hosszú sorok álltak a kosárfonók, a csipkeverők és a papírkoronákat készítők standjai előtt is. A hosszú, vidám napot a vajdasági Csókai cimborák koncertje zárta. A külhoni családok magyarországi bemutatkozását a kárpátaljaiak folytatják június 9-én  Nyíregyházán, majd 23-án az erdélyiek fesztiválja következik Debrecenben.  A tervek szerint a programsorozat záró rendezvényére augusztus 25-én, Mosonmagyaróváron kerül sor, ahol a felvidéki családok szerveznek műsort az érdeklődőknek.

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége és a Bölcső Nagycsaládosok Csongrádi Egyesülete partnereivel március 17-én, Csongrádon szervezte meg a Vajdasági Magyar Családok Fesztiválját a helyi sportcsarnokban. A fesztivált Farkas Sándor, országgyűlési képviselő nyitotta meg, aki a szép számban összegyűlt közönség figyelmét azokra a kulcsszavakra irányította, amelyek köré a nagyszabású rendezvény felépült. Ezek a közösség, az érték és a jövő. Kiemelte, hogy Csongrádon olyan családok élnek, amelyek példák, összefognak, együtt örülnek és nyitottak. Ebben nagy szerepe van a csongrádi nagycsaládos egyesületnek, amelynek képviselői sokrétű feladatot látnak el, és ezt sikeresen és rendületlenül teszik hosszú évek óta. Meghatározó szerepet vállalnak a helyi közösség életében, de szorosan együttműködnek más szervezetekkel is, így igazi nagycsaláddá kötik össze a helyi és Kárpát-medencei családokat a nyelv, és a kultúra eszközeivel.

Számos példát lehetne hozni, hogy hány írónkban maradtak fenn ennyire elevenen családjának szabadságharcos tettei, hagyománya
„Egy tavaszi napon, amikor öcsémmel, húgommal künn játszom a kertben, kézen fog bennünket, behív a tisztaszobába, amely teljesen el van sötétítve. Fekete posztóval takart asztalkán gyertyák lobognak. Letérdepeltet mindhármunkat, s arra kér, sohase feledjük, ma halt meg messze idegenben Kossuth Lajos.” Így emlékszik 1932. karácsonyi cikkében (Pesti Hírlap) Kosztolányi „daliás nagyapjára”, ki az 1848/49-es szabadságharc alatt a 27. honvédzászlóaljban harcolt, azok között, akik a székelyekkel együtt legutoljára rakták le a fegyvert. Az utolsó csatában egy röppentyűtől (rakéta elven működő gránátvető) megsebesült, Kossuthtal együtt menekült Törökországba, s az angliai, majd amerikai száműzetését követően 1857-ben tért haza Szabadkára, megnősült, kétkezi munkájával szerzett jövedelméből telket vásárolt, családi házat épített, s az udvari szárnyának egyik szobájában látta meg a napvilágot a költő unoka 1885 virágvasárnapján.