A Martosi Szabadegyetemen immár negyedik alkalommal szervezi meg a Szövetség a Közös Célokért a Komárom-Esztergom Megyei Civil Információs Centrummal közösen a civil információs napot. Az idei eseményre 2018. július 7-én, 10 és 15 óra között a SZAKC rendezvénysátrában kerül sor. A résztvevő magyarországi és felvidéki civil szervezetek, valamint mikro-, kis- és középvállalkozások képviselői tájékoztatást kapnak az EU általános adatvédelméről hozott szabályzatának és a személyes adatok felhasználási feltételeinek lehetőségeiről, valamint a magyarországi családtámogatási rendszerekről. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.

A Császár-tó Magyar Művelődési Egyesület július 2-a és 7-e között rendezi meg Erzsébetlakon a hagyományos honismeretei táborát. A hatnapos nyaralás alatt számos színes program vár a táborozókra. Lesznek kézműves-foglalkozások, játékok, nagy tábortüzek, állatsimogató, sétahajózás, kirándulások a helyi Gokler Múzeumba és Szlovák Tájházba, Nagybecskerekre, valamint Belgrádba az Illózió Múzeumba és a Parlamentbe. A múzeumlátogatásokon kívüli kulturális kínálat is igen gazdagnak ígérkezik: a gyerekek saját összeállítású művelődési műsorban léphetnek fel és részt vesznek Kovács Jolánka muzslyai író Rétország meséi című könyvének bemutatóján is.   
    

Színes programok és a húsz év alatt szövődött barátságok, emlékek tették feledhetetlenné Deákiban, a kultúrházban azt a rendezvényt, amely a külhoni magyar családok fesztiváljaként a Mátyusföldi Nagycsaládos Egyesületet köszöntötte jubileumuk alkalmából június 23-án. A rendezvény egy komoly beszélgetéssel indult, amelyet Elek László esperesplébános vezetett a családi nevelésről, mint tantárgyról, az iskolákkal való együttműködés mikéntjéről. A meghívott oktatási intézmények vezetői egyetértettek abban, hogy az iskolák csökkenő gyermeklétszáma mellett további nagy kihívás az oktató-nevelő munka eredményessé tétele. Hiszen a családi élet meghatározza a gyerek iskolához fűződő viszonyát, az ott nyújtott teljesítményét, lelki egyensúlyát. Ám mivel a családi életre nevelés nem tantárgy, a pedagógusok igyekeznek a családi életre való nevelést azokon a tantárgyakon keresztül becsempészni a gyerekek gondolkodásába, amelyeket az órarend szerint tanítaniuk kell. Lehetőséget találnak a családi élet értékeinek kiemelésére az irodalom-, biológia-, történelem-, de akár a földrajzórán is. Igény is mutatkozik erre a gyerekek részéről, annak ellenére, hogy ma már a legtöbb szülő kizárólag magának tartja fenn a gyermeke nevelésére vonatkozó jogot. A köszöntők sorában a Kárpát-medence szinte minden szegletéből érkeztek jókívánságok. Ez nem is csoda, mert a MÁNCSE Pásztor Csaba vezetésével alapító tagja volt a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének és később a Családláncnak, melynek ma már 85 tagszervezete van az anyaországban és a határon túli nemzetrészekben. 

A Békás-tó melletti színpadon Pataki János, a találkozókat szervező Kárpát-medencei családszervezetek Szövetségének elnöke utalt rá, hogy a határon túl élő magyarok bemutatkozó fesztiváljait a családok éve programsorozat keretében rendezik.
Márciusban Csongrádon a vajdaságiak, június elején Nyíregyházán a kárpátaljaiak, ezúttal Debrecenben pedig az erdélyi magyar családok találkoztak, illetve találkoznak az anyaországi családokkal.
Az elnök reményét fejezte ki, hogy a debreceni fesztiválon is barátságok szövődnek a határ két oldalán élő magyarok között, és az anyaországbeliek kicsit jobban és másként is megismerik a határon túli magyar kultúrát, és azt, "mennyivel más ott vigyázni a magyarságra, mint az anyaországban".
Komolay Szabolcs, Debrecen kulturális alpolgármestere szerint a fesztiválnak két üzenete van. Az egyik felhívni a figyelmet, hogy a család az egyik legfontosabb közösség, "jól működő családok nélkül nincs egészséges társadalom". A másik az összetartozás, a történelem során különböző országokba sodródott magyarok ezer éves kapcsolatának megerősítése.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért megbízott elnöke felidézte, hogy a magyar kormány 2018-at a családok évének, azon túlmenően a külhoni magyar családok évének nyilvánította. Ennek folytán az idén jóval nagyobb figyelem összpontosul határon innen és határon túl a családra, amely a nemzeti megmaradás alapja - tette hozzá. Majd idézte Knopp Máriát, aki a családot a legfontosabb boldogság- és egészségvédő faktornak nevezte.
  

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége június 23-án a Családok éve 2018 programsorozat keretében a Nagyerdőn, a Békás-tó melletti területen rendezi meg az Erdélyi Magyar Családok Fesztiválját. Fellépők érkeznek Erdély szinte minden részéből, de a vendéglátó Debrecent is számos művész és egyesület képviseli majd. A szervezők a műsor összeállításakor főleg a gyermekekkel érkező családoknak igyekeztek kedvezni, de természetesen a Nagyerdőre szombaton kilátogató érdeklődők is számos programmal találkozhatnak. Az esemény már délelőtt 10-től elkezdődik egy ráhangoló mesével, majd a Székelyek parkjába meghirdetett közös fotózás után háromnegyed 11-kor a Medgyessy sétánytól a rendezvény helyszínéig mazsorettesek vezetik fel a családokat a Békás-tó irányába. A színpadon egész nap egymást követik a fellépők: lesz mese, bábszínház, vers, népdal, népi és modern tánc, valamint komoly- és könnyűzene. A családok rendkívül sok, színpadon kívüli programból is válogathatnak. Szakértőkkel lehet majd beszélgetni szerelemről, házasságról, gyermekvállalásról, a kisebbségi lét mindennapjairól, történelemről és hazafiságról. Különböző szakmák mesterei avatják majd be az érdeklődőket a fafaragás, hímzés, körmönfonás, a mézeskalács-készítés és a gyertyaöntés rejtelmeibe. Lesz továbbá sakkterápia, mesesátor, gólyalábas produkció és rendőrségi bemutató rendőrkutyákkal. A nap folyamán családi pecsétgyűjtő játék segíti, hogy minél több helyre eljussanak az érdeklődők.

A MÁNCSE alapításának 20. évfordulója és a Külhoni Családok Éve alkalmából három napos fesztivált szervez Felvidéken a Mátyusföldi Nagycsaládos Egyesület, a Felvidéki Magyar Ifjúságért Társulás, valamint a Szövetség a Közös Célokért társulás. Június 22-én, Alsódobokon egy emléknap keretében Esterházy János előtt tisztelegnek majd a résztvevők, a hétvége pedig a családi programoké lesz: szombaton a Deáki Kultúrházban családi fesztivált, vasárnap pedig a nádszegi Vadásztanyán családi napot rendeznek a felvidéki egyesületek. A szervezők az eseményeken minden KCSSZ- és Családlánc-tagot szeretettel várnak.

A 20. század legsúlyosabban megpróbált magyar vértanú falvában, Köröstárkányban született és ma is ott élő Gábor Ferenc közírót választották a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Országos Tanácsa elnökévé. Az MVSZ erdélyi tagjainak közgyűlése május 17-én zajlott Kolozsváron. Gábor Ferenc a leköszönő Mátyás Attila nagyváradi evangélikus lelkészt váltotta e tisztségben. Az új elnök az általános iskolát magyar nyelven végezte, a Belényesi-medencét körülvevő román falvak tengerében egyetlen színmagyarként megmaradt faluban, a székely gyökerű Köröstárkányban. Szakmát román nyelvű iskolában tanult, majd 1985-ben a Réz-hegység uránbányájába szegődött vájárnak, ahol tizenöt évet húzott le, földalatti munkával. Írásai a fiatalon bekövetkezett nyugdíjazása után jelentek meg. Gábor Ferenc elévülhetetlen érdeme, hogy négy kötetben is feltárta a Fekete-Körös völgyi magyar falvak 20. századi vértanúságát: Életem viharának emlékére – az 1919 húsvétján történt köröstárkányi vérengzés; Mert magyar vagy! – az ugyanakkor bekövetkezett kisnyégerfalvi magyarirtás; Isten se akarja… – az 1944 szeptemberében történt magyarremetei vérengzések; Írmagja se maradjon! – az ugyanakkor történt gyantai vérengzés. Gábor Ferenc nevéhez fűződik a köröstárkányi vértanúk emlékhelyének kialakítása is, 1997–1999 között. Ez volt az első romániai, köztéren kialakított, magyar áldozatoknak szentelt emlékhely. Jellemző módon a Bihar megyei RMDSZ nem támogatta az emlékművet, annak dacára sem, hogy akkor Gábor Ferenc a helyi RMDSZ elnöke volt. Egyedül a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága karolta fel, és nyújtott az emlékmű megvalósításához anyagi támogatást. Az MVSZ és a Gábor Ferenc vezette köröstárkányiak közötti együttműködés gyümölcseként jött létre a Kárpát-medencei Tárkány nevű települések évi rendszerességgel ismétlődő találkozója, amelynek a Magyarok Világszövetsége adományozott vándorzászlót. Gábor Ferenc közéleti írásai több Bihar megyei és erdélyi sajtóban, illetve internetes médiafelületen is napvilágot láttak.

Tavaszi körútjának végén Muzslyára érkezett szombaton a 2018 a külhoni magyar családok éve program, amelynek keretében a IV. Családfeszt alkalmával a résztvevők és segítőik közösen alkottak meg két kerékpártárolót. A Nemzetpolitikai Államtitkárság a HelloWood csapatával magyar kisközösségeket keres fel a Kárpát-medencében azzal a céllal, hogy a közös építésen, alkotáson, barkácsoláson keresztül erősítse a közösséghez tartozás élményét, s ezáltal magát a közösséget. A körút május elején indult a felvidéki Búcson, a kárpátaljai Ráton, majd az erdélyi Marossárpatakon és Krasznán folytatódott. Muzslyán szentmisével kezdődött a rendezvény, amelyet ft. Mellár József esperes celebrált Kalapis Sztoján atya segítségével. A szentmise után Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke mondott köszöntőt. Hangsúlyozta az ilyen jellegű rendezvények megtartó erejét, amely nagy népszerűségnek örvend mindenhol, megszólítva minden korosztályt, és amely során együtt gondolkodva, együtt dolgozva, alkotva tudják magukat megmutatni, és a közösség érdekében cselekedni.