A szokatlanul rossz idő ellenére is rengetegen voltak kíváncsiak a Vajdasági Magyar Családok Fesztiváljára Csongrádon. A Sághy Sportcsarnokban megrendezett eseményen közel kétszáz fellépő gondoskodott az ország, sőt a Kárpát-medence minden szegletéből érkezett nézősereg szórakoztatásáról. A programot Farkas Sándor, a térség országgyűlési képviselője, Bedő Tamás, a város polgármestere és Pataki János, a KCSSZ elnöke nyitotta meg. A Családok Éve 2018 elnevezésű kezdeményezés részeként szervezett fesztiválon néptáncosok, mazsorettek, kórusok, a könnyű- és komolyzene művelői, valamint amatőr színjátszók is bemutathatták tudásukat. A gyermekek körében a legnépszerűbb kézműves foglalkozás a fafaragás volt, de hosszú sorok álltak a kosárfonók, a csipkeverők és a papírkoronákat készítők standjai előtt is. A hosszú, vidám napot a vajdasági Csókai cimborák koncertje zárta. A külhoni családok magyarországi bemutatkozását a kárpátaljaiak folytatják június 9-én  Nyíregyházán, majd 23-án az erdélyiek fesztiválja következik Debrecenben.  A tervek szerint a programsorozat záró rendezvényére augusztus 25-én, Mosonmagyaróváron kerül sor, ahol a felvidéki családok szerveznek műsort az érdeklődőknek.

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége és a Bölcső Nagycsaládosok Csongrádi Egyesülete partnereivel március 17-én, Csongrádon szervezte meg a Vajdasági Magyar Családok Fesztiválját a helyi sportcsarnokban. A fesztivált Farkas Sándor, országgyűlési képviselő nyitotta meg, aki a szép számban összegyűlt közönség figyelmét azokra a kulcsszavakra irányította, amelyek köré a nagyszabású rendezvény felépült. Ezek a közösség, az érték és a jövő. Kiemelte, hogy Csongrádon olyan családok élnek, amelyek példák, összefognak, együtt örülnek és nyitottak. Ebben nagy szerepe van a csongrádi nagycsaládos egyesületnek, amelynek képviselői sokrétű feladatot látnak el, és ezt sikeresen és rendületlenül teszik hosszú évek óta. Meghatározó szerepet vállalnak a helyi közösség életében, de szorosan együttműködnek más szervezetekkel is, így igazi nagycsaláddá kötik össze a helyi és Kárpát-medencei családokat a nyelv, és a kultúra eszközeivel.

Számos példát lehetne hozni, hogy hány írónkban maradtak fenn ennyire elevenen családjának szabadságharcos tettei, hagyománya
„Egy tavaszi napon, amikor öcsémmel, húgommal künn játszom a kertben, kézen fog bennünket, behív a tisztaszobába, amely teljesen el van sötétítve. Fekete posztóval takart asztalkán gyertyák lobognak. Letérdepeltet mindhármunkat, s arra kér, sohase feledjük, ma halt meg messze idegenben Kossuth Lajos.” Így emlékszik 1932. karácsonyi cikkében (Pesti Hírlap) Kosztolányi „daliás nagyapjára”, ki az 1848/49-es szabadságharc alatt a 27. honvédzászlóaljban harcolt, azok között, akik a székelyekkel együtt legutoljára rakták le a fegyvert. Az utolsó csatában egy röppentyűtől (rakéta elven működő gránátvető) megsebesült, Kossuthtal együtt menekült Törökországba, s az angliai, majd amerikai száműzetését követően 1857-ben tért haza Szabadkára, megnősült, kétkezi munkájával szerzett jövedelméből telket vásárolt, családi házat épített, s az udvari szárnyának egyik szobájában látta meg a napvilágot a költő unoka 1885 virágvasárnapján.

A KCSSZ és a Családlánc felvidéki szervezetei 2017-ben először vállalták, hogy hagyományteremtő kezdeményezést szerveznek március 25-én, a Magzatgyermek Világnapja alkalmából, ami egybe esik a Gyümölcsoltó Boldogasszony napjával. A program iránti nagy érdeklődés megerősítette bennünk, hogy a kezdeményesést folytatnunk kell!

Március 25-én, a Magzatgyermek Világnapján a várandósságot, a kialakuló és formálódó családot, a növekvő életet ünnepeljük. Hajlamosak vagyunk az életet születésünk pillanatától számítani, az európai ember felfogása szerint ugyanis a magzat még nem gyermek, noha az anyaméhben az aprócska teremtésnek végtagjai, nemi jellege és arcvonásai is vannak, azaz emberinek nevezett testi tulajdonságokkal bír. MagyarországAlaptörvényének része a magzati élet védelme. Mert ki védje meg őket, ha nem az őket körülvevő felnőttek. Persze lehet azon vitatkozni, hogy milyen élete lesz egy nem kívánt gyereknek, de ha az esélyt sem adjuk meg neki az életre, akkor semmilyen se lesz. Az biztató, hogy a terhesség-megszakítások száma csökken, de amíg van mit megszámolni, addig szükség van erre a napra. Legalább egy évben egyszer!

A felvidéki VITA HUMANA Egyesület vezetője Bándy Katalin és tagcsaládjai, valamint Hideghéthy Andrea, a KCSSZ felvidéki régiós munkatársa, arra kéri a KCSSZ és a Családlánc szervezeteinek vezetőit, tagságát, családjait, hogy a saját településeiteken, honlapjaitokon, Facebook - oldalaitokon közösen hívjuk fel a figyelmet a megfogant életek március 25-i világnapjára!

A Székely Szabadság Napját 2013-tól ünnepli meg a magyarság a Székelyföldön, a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágban, amerre csak elhallatszik a magyar szó. Marosvásárhelyen, szombaton idén is több tízezer ember vonul majd fel a megemlékezésen. 1857. március 10-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálfi Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Mihály földbirtokost. A kivégzett székely hősök az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját szerették volna ismét fellobbantani Székelyföldön. A mártírok Székely Vértanúk néven kerültek a magyar történelmi emlékezet képzeletbeli panteonjába. A Székely Szabadság Napja életre hívója a Székely Nemzeti Tanács. A kezdeményezés célja a megemlékezés és a székely összefogás erősítése az autonómia visszaszerzéséért. 

A Családok Éve 2018 programsorozat keretében március 17-én a csongrádi Sághy Sportcsarnokban rendezi meg a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége és a Bölcső Nagycsaládosok Csongrádi Egyesülete a Vajdasági Magyar Családok Fesztiválját. Az eseményt reggel fél tízkor Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott, Farkas Sándor a térség országgyűlési képviselője, Bedő Tamás, Csongrád város polgármestere, valamint Pataki János, a KCSSZ elnöke nyitja meg. A várhatóan este 9 óráig tartó rendezvényen vajdasági amatőr táncosok, énekesek, zenészek és színjátszó csoportok, felnőttek és gyerekek lépnek majd színpadra. A fesztivál közönsége a kulturális programok mellett megismerkedhet a hagyományos kézművesség számos ágával, sőt a bátrabbak a kézügyességüket is próbára tehetik. A gyerekek szórakoztatására játékos foglalkozásokkal, vetélkedőkkel készülnek a szervezők. Lesz a találkozón egészségfelmérés is, melyre a helyi egészségügyi dolgozók minden korosztályt szeretettel várnak.

A Családok Éve 2018 kezdeményezésben a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége négy külhoni, magyarok lakta régió hazai bemutatkozásának megszervezésével vesz részt. A vajdaságiak csongrádi fesztiválját a kárpátaljai és erdélyi magyar családok fellépése követi június elején, illetve végén, Nyíregyházán, valamint Debrecenben, a felvidéki régió magyar családszervezetei pedig szeptemberben, Mosonmagyaróvárra látogatnak majd.
  

Kétnapos találkozót és vezetői továbbképzést szervezett az erdélyi egyesületek számára a hétvégére az Életfa Családsegítő Egyesület Kolozsváron. Az eseményen részt vett Pataki János, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke és Radnainé Filep Ildikó, a debreceni Mosolyvirág Egyesület vezetője, akiket a házastársaik is elkísértek a rendezvényre. A program péntek délután a kormány támogatásából megújult Életfa-központ átadásával kezdődött. Az ünnepségen köszöntőt mondott Pataki János és a Kolozsvári Főkonzulátus munkatársa, Szurovszky Katalin is. A konzul asszony meleg szavakkal méltatta az Életfa magyar családokat segítő tevékenységét, majd bemutatta a Család- és Ifjúságügyi Államtitkárság gyermekvállalást támogató külhoni kezdeményezését, a Köldökzsinór Programot. Arra biztatott minden magyar családot, hogy tájékozódjanak az új lehetőségekről, és minél többen éljenek is velük.

A kormány célja, hogy minden vegyes házasságban született gyermek járhasson magyar bölcsődébe, óvodába, különben „elvesznek” a magyarság számára – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Budapesten, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége által szervezett családi naphoz kapcsolódó konferencián. Az Országházban tartott konferencián a magyar kisebbség helyzetét és a megmaradás lehetőségeit vitatták meg határon túli szervezetek vezetői. Potápi Árpád János hangsúlyozta, a fogyás ellenére 15-16 milliós magyar nemzetről beszélhetünk, ebből az országhatáron túl, a Kárpát-medencében él 2-2,5 millió magyar, és ugyanennyi a világ más tájain. Hozzátette, a kormány számára fontos, hogy a határon túli magyarok megőrizzék magyarságukat, ezért támogatják a határon túli magyar régiók egészségügyi intézményeit, többek között szeretnék kiterjeszteni a védőnői hálózatot az egész Kárpát-medencére. Az óvodafejlesztési programról azt mondta, az első átadások megtörténtek, a “nagy bumm” 2018-2019-ben várható.