A Családok Éve alkalmából tart előadást április 29-én 17 órai kezdettel a komáromi református templomban (Jókai u. 31.) Dr. Békefy Lajos PhD., szociáletikus és közíró. Előadásnak címe: Történelmi családmodellek maradandó és változó sajátosságai. A rendezvényt, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak, a Komáromi Protestáns Nőegylet szervezi.

1994-ben az ENSZ május 15-ét  a Család Nemzetközi Napjává nyilvánította. A család, a társadalom legfontosabb "intézménye". Talán napjainkban még nagyobb szerepe van a nagybetűs CSALÁDNAK, amely bizonyítottan értékálló és értékteremtő, ösztönző erő, biztos háttér minden ember életében.Tavaly közösen ünnepeltük ezt a szép napot a Kárpát-medencében élő magyar nagycsaládosokkal. Kezdeményezésünkhöz minden régió kapcsolódott. Igaz az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk határon innen és túl sem, de jókedvünket, összetartozásunkat nem tudta elhomályosítani. Szeretettel ajánljuk ismét a figyelmetekbe, a következő kezdeményezést!

Felvidéki magyar családszervezetek kezdeményezésére március 25-én immár második alkalommal ünnepelték meg KCSSZ-tagszervezetek szerte a Kárpát-medencében a Magzatgyermek Világnapján a várandósságot, a kialakuló és formálódó családot, a növekvő életet. A tegnapi napon a magzati jogok védelmezői egy fehér szalag kitűzésével hívták fel a figyelmet a megfogant élet tiszteletére és mindazokra, akik magzati korukban veszítették el az életüket.

Az ember hajlamos az életet a születés pillanatától számítani. Az európai, sajnos egyelőre általános felfogás szerint a magzat még nem gyermek, pedig az anyaméhben az aprócska teremtésnek már végtagjai, nemi jellege és arcvonásai is vannak, azaz emberinek nevezett testi tulajdonságokkal bír.

A szombathelyi Alpokalja Nagycsaládosok Egyesülete és a Mosonmagyaróvári Nagycsaládosok Életfa Egyesülete március 24-ére Családi Napot szervezett Szombathelyen, az Őrvidékházban. A 9 órától este 6 óráig tartó eseményen Dr. Baktay Zelka és Dr. Baktay Miklós pszichológus és családterapeuta házaspár segítségével a résztvevők számos fontos, a családi élettel kapcsolatos kérdésre kaphatnak majd szakértői válaszokat. Olyan témákban hallgathatnak előadásokat, mint a női, férfi és nagyszülői családszerepek, az édesanyák visszatérése a munkába, de lesz például alakformáló mozgásformák bemutatója is. Az előadások alatt a szervezők interaktív gyermekfoglalkozásokkal biztosítanak felügyeletet a fiatalabb korosztályok számára.
 

A szokatlanul rossz idő ellenére is rengetegen voltak kíváncsiak a Vajdasági Magyar Családok Fesztiváljára Csongrádon. A Sághy Sportcsarnokban megrendezett eseményen közel kétszáz fellépő gondoskodott az ország, sőt a Kárpát-medence minden szegletéből érkezett nézősereg szórakoztatásáról. A programot Farkas Sándor, a térség országgyűlési képviselője, Bedő Tamás, a város polgármestere és Pataki János, a KCSSZ elnöke nyitotta meg. A Családok Éve 2018 elnevezésű kezdeményezés részeként szervezett fesztiválon néptáncosok, mazsorettek, kórusok, a könnyű- és komolyzene művelői, valamint amatőr színjátszók is bemutathatták tudásukat. A gyermekek körében a legnépszerűbb kézműves foglalkozás a fafaragás volt, de hosszú sorok álltak a kosárfonók, a csipkeverők és a papírkoronákat készítők standjai előtt is. A hosszú, vidám napot a vajdasági Csókai cimborák koncertje zárta. A külhoni családok magyarországi bemutatkozását a kárpátaljaiak folytatják június 9-én  Nyíregyházán, majd 23-án az erdélyiek fesztiválja következik Debrecenben.  A tervek szerint a programsorozat záró rendezvényére augusztus 25-én, Mosonmagyaróváron kerül sor, ahol a felvidéki családok szerveznek műsort az érdeklődőknek.

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége és a Bölcső Nagycsaládosok Csongrádi Egyesülete partnereivel március 17-én, Csongrádon szervezte meg a Vajdasági Magyar Családok Fesztiválját a helyi sportcsarnokban. A fesztivált Farkas Sándor, országgyűlési képviselő nyitotta meg, aki a szép számban összegyűlt közönség figyelmét azokra a kulcsszavakra irányította, amelyek köré a nagyszabású rendezvény felépült. Ezek a közösség, az érték és a jövő. Kiemelte, hogy Csongrádon olyan családok élnek, amelyek példák, összefognak, együtt örülnek és nyitottak. Ebben nagy szerepe van a csongrádi nagycsaládos egyesületnek, amelynek képviselői sokrétű feladatot látnak el, és ezt sikeresen és rendületlenül teszik hosszú évek óta. Meghatározó szerepet vállalnak a helyi közösség életében, de szorosan együttműködnek más szervezetekkel is, így igazi nagycsaláddá kötik össze a helyi és Kárpát-medencei családokat a nyelv, és a kultúra eszközeivel.

Számos példát lehetne hozni, hogy hány írónkban maradtak fenn ennyire elevenen családjának szabadságharcos tettei, hagyománya
„Egy tavaszi napon, amikor öcsémmel, húgommal künn játszom a kertben, kézen fog bennünket, behív a tisztaszobába, amely teljesen el van sötétítve. Fekete posztóval takart asztalkán gyertyák lobognak. Letérdepeltet mindhármunkat, s arra kér, sohase feledjük, ma halt meg messze idegenben Kossuth Lajos.” Így emlékszik 1932. karácsonyi cikkében (Pesti Hírlap) Kosztolányi „daliás nagyapjára”, ki az 1848/49-es szabadságharc alatt a 27. honvédzászlóaljban harcolt, azok között, akik a székelyekkel együtt legutoljára rakták le a fegyvert. Az utolsó csatában egy röppentyűtől (rakéta elven működő gránátvető) megsebesült, Kossuthtal együtt menekült Törökországba, s az angliai, majd amerikai száműzetését követően 1857-ben tért haza Szabadkára, megnősült, kétkezi munkájával szerzett jövedelméből telket vásárolt, családi házat épített, s az udvari szárnyának egyik szobájában látta meg a napvilágot a költő unoka 1885 virágvasárnapján.

A KCSSZ és a Családlánc felvidéki szervezetei 2017-ben először vállalták, hogy hagyományteremtő kezdeményezést szerveznek március 25-én, a Magzatgyermek Világnapja alkalmából, ami egybe esik a Gyümölcsoltó Boldogasszony napjával. A program iránti nagy érdeklődés megerősítette bennünk, hogy a kezdeményesést folytatnunk kell!

Március 25-én, a Magzatgyermek Világnapján a várandósságot, a kialakuló és formálódó családot, a növekvő életet ünnepeljük. Hajlamosak vagyunk az életet születésünk pillanatától számítani, az európai ember felfogása szerint ugyanis a magzat még nem gyermek, noha az anyaméhben az aprócska teremtésnek végtagjai, nemi jellege és arcvonásai is vannak, azaz emberinek nevezett testi tulajdonságokkal bír. MagyarországAlaptörvényének része a magzati élet védelme. Mert ki védje meg őket, ha nem az őket körülvevő felnőttek. Persze lehet azon vitatkozni, hogy milyen élete lesz egy nem kívánt gyereknek, de ha az esélyt sem adjuk meg neki az életre, akkor semmilyen se lesz. Az biztató, hogy a terhesség-megszakítások száma csökken, de amíg van mit megszámolni, addig szükség van erre a napra. Legalább egy évben egyszer!

A felvidéki VITA HUMANA Egyesület vezetője Bándy Katalin és tagcsaládjai, valamint Hideghéthy Andrea, a KCSSZ felvidéki régiós munkatársa, arra kéri a KCSSZ és a Családlánc szervezeteinek vezetőit, tagságát, családjait, hogy a saját településeiteken, honlapjaitokon, Facebook - oldalaitokon közösen hívjuk fel a figyelmet a megfogant életek március 25-i világnapjára!